Klinghammer István, a Magyar Örökség díj bírálóbizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte­: „A jövőnk olyan lesz, amilyent a ma iskolájából kikerülő fiatalok teremtenek. Ezért fontos a tanítás és a tanulás. A nemzet jövője az iskolákban dől el."
Beszédében a korszerűség, a nyitottság és minőség követelménye mellett felhívta a figyelmet az értékőrzés fontosságára. Mint mondta, nem szükséges újra és újra felfedezni a tudomány eredményeit minden generációnak. Nemzeti kultúránkhoz hasonlóan ez a kapott örökségünk. Ezáltal egymásba kapcsolódik múlt és jelen, amelyek ismerete szilárd alap a jövőt oktató tevékenység számára.
Ezután Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke kérte fel a Magyar Örökség díj bírálóbizottságának tagjait, hogy adják át az elismeréseket.
Irodalmi életművéért kapta meg a Magyar Örökség díjat Tőzsér Árpád felvidéki magyar író, költő, az MMA rendes tagja, aki személyesen nem tudott jelen lenni az ünnepségen. A róla készült rövidfilmben mondta el, hogy megélt egy világháborút, három forradalmat, s mindez elképesztő nagy iskola volt neki és nemzedékének egyaránt.
A kitüntetett munkásságát méltató Kövesdi Károly, szintén felvidéki költő, író, publicista, műfordító emlékeztetett arra, miként jutott el Tőzsér Árpád Gömörpéterfaláról az egyetemesig, a népiestől a posztmodernig és miképpen ötvözi írásaiban a szülőföldet, a hagyományt és az egyetemes európai kultúra értékeit. Hol indulatosan, hol lakonikusan, máskor ironikusan, de mindig az igényesség szándékával megszólaló alkotó. Eszköztárát tekintve olyan kimeríthetetlen szerzője a magyar lírának, amilyen komplexitást nagyon kevesen voltak képesek elérni. A díjat Tőzsér Árpád távollétében a laudátor vette át.
Tamás Menyhért költő, író, műfordító írói munkásságát, Sára Ernő grafikusművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Örökség díjat adományozó bírálóbizottság tagja méltatta. Mint elmondta, a díjazott életútjában és hitvallása gyakorlásában egyszerre jelen van a mesélő szándék, amely az idő kérlelhetetlen múlásával szemben, személyes sorsokból, a birtokában lévő sárgult dokumentumokból, megfakult fotókból fakad. Ezek által teremtette meg verseit, gyermekeknek írott költeményeit, prózáit, drámáit, filmforgatókönyveit. Tette mindezt úgy, ahogyan azt Rónay László írta Tamás Menyhértről készült monográfiájában: „Mindig tiszta forrásból merített, soha nem piszkolta be magát megalkuvó engedményekkel."
A Döbrentei Kornél költészetét laudáló Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész, tanár arról beszélt, hogy igazságot kimondó, korszakos közéleti lírája mellett tematikus, poétikai, műfaji sokhangúsága emeli ki korának számos, rangos költője közül. Lírája állandó rezonálás a magyar valóságra. A Karácsony 1956 című verstől az Átpingált Március-on keresztül a Kardélen-ig emberi és poétai igénye sosem volt kevesebb a teljes magyar valóság tablószerű láttatásánál. „Mint Babits, ő is a mindenséget vágyja versbe venni és ebben magánál tovább is jutott. Nem csak lírája, de esszéi és publicisztikája, lapszerkesztői tevékenysége is ezt bizonyítja" – összegezte Takaró Mihály.
Akadémikusainkon kívül Magyar Örökség díjat kapott posztumusz gróf Bethlen István nemzetmentő politikája, Kocsis Zoltán zeneművészete, Réti József operaénekes énekművészete. Emellett díjazták a Szigetvári Várbaráti Kört honismereti, tudományos ismeretterjesztő tevékenységéért és a Zrínyi-kultusz határok nélküli ápolásáért.
Az ünnepségen közreműködött Petrás Mária Magyar Örökség és Prima Primissima-díjas népdalénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.