Zeneművészet
A hang belső élete
A Faust, az elkárhozott című táncdráma a Pécsi Balett művészeinek szenvedélyes előadásában elevenedik meg február 28-án és 29-én a Pécsi Nemzeti Színházban. „Itthon akartam valami újat és eredetit létrehozni" – mondja Dubrovay László a produkció Kossuth-díjas zeneszerzője, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja.
A barokk kor szerelmese
2018 augusztusában hirdették ki, hogy kik nyertek a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíj pályázatán. Az MMA ugyanis átfogó rendszert indított a kormány támogatásával: minden évben 100 fiatal, illetve középgenerációs művész részesül a hároméves támogatásból. Az ösztöndíjakat az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kezeli. Az alkotók között találjuk Lőkösházi Mária egyetemi hallgató, szoprán énekművészt is. Mária a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oratórium mesterszakán tanul. Korábban magánénekesnek készült, de számos műfajjal megismerkedett az utóbbi években. Őt kérdeztük.
A 95 esztendős Szőnyi Erzsébet szerzői estje
A Magyar Művészeti Akadémia szerzői esten köszöntötte az április 25-én 95. életévét betöltő Szőnyi Erzsébet zenepedagógust, zeneszerzőt, a nemzet művészét szerdán a Pesti Vigadóban. Szőnyi Erzsébet a 20. és a 21. századi magyar zenei élet, a zenepedagógia és az alkotóművészet ikonikus alakja, akinek különlegesen gazdag életművét, szellemiségét és lelki erejét hazánk szellemi életének egyik tetőpontjaként tartjuk számon – méltatta az alkotót a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Vashegyi György. A barát, munkatárs, a 96 esztendős Eősze László zenetörténész pedig megható videóüzenetben köszöntötte a művészt.
A zene szeretete egy életen át
Szőnyi Erzsébet 95
Nem akármilyen hangversenyre hívja a zenebarátokat a Pesti Vigadó 2019. április 24-én. A Magyar Művészeti Akadémia szervezésében születésnapi szerzői esttel köszöntik a 95 éves Szőnyi Erzsébetet. A Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy, zenepedagógus, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze a zenetörténet élő legendája. A Kodály-módszer nemzetközileg is elismert terjesztője itthon számtalan korosztályt tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A koncert előtt otthonában kerestük fel a zeneszerzőt.
A mi Kodályunk
A Magyar Művészeti Akadémia és a Papageno Consulting Kft. tegnap este a szakmai közönségnek mutatta be a Pesti Vigadóban „A mi Kodályunk" című, a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó életrajzi filmet. Az alkotás a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásával a Focusfox gyártásában készült el, szerkesztő-rendezője Petrovics Eszter. A mi Kodályunk egyszerre dokumentumfilm és fikció – két fiatal muzsikus, Devich Gergely csellóművész és Ránki Fülöp zongoraművész szemszögéből és egy száz éve elhangzott koncert apropóján ismerhetjük meg a 20. század egyik legjelentősebb muzsikusának egy kevéssé ismert arcát.
100 éve született Király Ernő zeneszerző, népzenekutató
„A népdalt, hogy úgy mondjam, még az anyatejjel szívtam magamba. Anyám dalos falusi lány lévén a városba, Szabadkára kerülvén géphímzéssel kereste kenyerét, és a varrógép zakatolása mellett éjjel-nappal énekelte a falujából, Pacsérról magával hozott népdalokat, nótákat. Én, mint apró gyerek, figyelemmel hallgattam, és az élethez, a munkához tartozónak véltem az éneklést, a dalt" – így emlékezett Király Ernő gyermekkorára és a zenével kialakult kapcsolatának kezdeteire. Saját erejéből tanult meg gitáron, pisztonon és harmonikán játszani, hogy később ő maga is megalkosson két új hangszert. Népi zene gyűjtései, kompozíciói, folklórdolgozatai, zenekari és vokális kompozíció ma is rendszeresen hallhatók a kortárs zenei fesztiválokon, valamint a hazai és nemzetközi hangversenytermekben. A 20. század meghatározó zeneszerzője és népzenekutatója, a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja idén lenne 100 éves.