Kodály-esték a Hild-villában

2017 őszén folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Esték a Hild-villában elnevezésű rendezvénysorozata, ahol a kéthetente csütörtökönként megtartott művészetelméleti előadás-sorozat aktuális témája a Kodály Zoltán munkássága, zenepedagógiai, művészeti hatása – az emlékévhez kapcsolódva. A következő alkalmon, október 19-én Ittzés Mihály zenepedagógus, az MMA rendes tagja előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Kodály Zoltán a huszadik század egyik legnagyobb formátumú művésze volt, akinek hatása messze túllépett a kultúrán. A Visszatekintés és a Levelek olvasójaként rajzolódik ki impozáns portréja: zenét szerzett, vezényelt, tanulmányt írt, népzenét gyűjtött és népzenei rendszert állított fel. Egységes zenepedagógiai rendszerével megreformálta a zenei oktatást, folyóiratokat alapított és intézményeket vezetett, miközben irodalomtörténeti kutatást végzett, reprezentált a magyar kultúra érdekében.
Túl ezen, misén kántorizált és szolfézspéldákat gyártott, szakmai tevékenysége mellett jutott ereje arra, hogy teljes értékű magánéletet éljen, s a nehéz pillanatokban is őszinte barátja maradt Bartóknak, Dohnányinak és Lajthának.
Jelentőségét jól mutatja, hogy kétszer jelölték köztársasági elnöki tisztségre, kétszer kérték fel a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Élete végéig hiteles személyiség maradt, aki szabadságeszményéből jottányit sem adott fel egyetlen kitüntetése kedvéért és üldöztetése során sem. Az előadássorozat a szerző e sokoldalú művelődéstörténeti jelentőségét hét előadás keretében mutatja be.
 
A rendezvénysorozat első őszi előadásán, szeptember 7-én, Farkas Attila Kodály a magyar művelődéstörténetben című bevezető jellegű előadásában két, első látásra egymással nehezen összeegyeztethető célt tűzött ki maga elé: Kodály életművének legjellemzőbb eredményeit kívánta bemutatni, ugyanakkor nem kívánt az általánosságok szintjén megrekedni. Ennek érdekében az előadó első lépésben a művelődés és a kultúra fogalmának analízisét vázolta különös figyelemmel a nemzeti, valamint a népi kultúra jelentésére, illetve a zene kulturális jelentőségére. Tézise szerint Kodály a nemzeti kultúra kiteljesítését csak modernizáció útján tartotta lehetségesnek, ugyanakkor ezt a modernizációt kizárólag nemzeti alapon tartotta végrehajthatónak, mégpedig a népi hagyomány reflexív feltárása segítségével. Az előadó megkísérelte elhelyezni a kodályi célokat és eredményeket a magyar művelődés fejlődésében. Két konkrét periódus jelentőségére külön kitért: elemezte a Magyarság a zenében című 1939-ben megjelent esszé történeti interpretációs lehetőségeit; majd megvizsgálja annak az időszaknak a történetét, amelyben Kodály a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Az elemzések tanulságait kiterjesztette az életmű és a politika viszonyának jobb megértése felé.
Szeptember 21-én Fehér Anikó „Gerencséri utca…" – Az új stílusú magyar népdal megjelenése Kodály kórusműveiben és pedagógiai etűdjeiben című előadásában főként azt vizsgálta, milyen volt a kapcsolata az új stílussal. Hogyan, milyen mértékben használta fel a „kupolás" szerkezetű magyar népdalt a számára oly fontos kórusművekben, s a szívéből fakadt pedagógiai munkákban, amelyekkel egy nemzetet akart megtanítani a kottaolvasásra, s a zene befogadására.
Október 5-én Sziklavári Károly „Háry János vitéz" – A Háry János a magyar hagyomány tükrében című előadásában a nemzeti hagyomány legkülönbözőbb területei felől igyekezett megvilágítani Kodály egyik fő művének magyar kultúrtörténeti jelentőségét, egyaránt kitérve az eszmetörténet, műfaj, zenei összetevők kérdéseire. Rámutatott arra a latens eszmei szálra is, amely összeköti a magyar művészet különféle Háry-alakjait Petőfi János vitézével – és részint Arany Toldijával. Vizsgálta továbbá a Háry-libretto helyét a kor szépírásában, ráirányítva a figyelmet a közvetlen vagy közvetett előzményekre, s ugyanúgy a daljáték egykorú fogadtatására is.

A további esték programja:
Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a szervezők kérik, jelezze részvételi szándékát az adott napra a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen.
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

2017. október 19.
„Egy kis faluban, ahol Berzsenyi nevét még nem is hallották,
lett világos előttem, hogyan lehetne Berzsenyit dalban megszólaltatni…"
Kodály Zoltán: Vallomás. Előadás a Nyugat-barátok körében (1932)
„… a magyar beszéd dallamának Kodály Zoltán az első, az igazi felfedezője…
eszménye az emberi hang, a verbum hominis, a vox humana, s rajta keresztül
az emberi méltóság volt, a klasszikus méltóság."
Szabolcsi Bence: Kodály és az irodalom (1972)

Ittzés Mihály
: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában" – 2017. október 19., 18.00 óra | meghívó
Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. november 9.
Windhager Ákos: Létösszegző magyar kantáták 1920–1944 között
 
2017. november 23.
Kis Domokos Dániel: „A szimpatikus Kodály" – A Kodály-művek színpadi világa
 
2017. december 7.
Falusi Márton: Haza és haladás Kodály Zoltán prózai műveiben
 


A Kodály-emlékévhez kapcsolódó további programok: 
„Mozgó dó…" címmel a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos szimpóziumot rendez a Pesti Vigadóban november 14-én. A rendezvény célja a Kodály-módszer értelmezése a XXI. században.
A Kodály-emlékprogramokhoz kapcsolódva a Magyar Művészeti Akadémia kisfilmekkel kívánja felhívni a figyelmet Kodály Zoltán zenei-szellemi örökségére. Az "Egy perc Kodályról" elnevezésű sorozatban kortársak és tanítványok villantják fel Kodály személyiségének egy-egy vonását, életének egy-egy eseményét, illetve felidézik, hogy milyen hatással volt saját művészetükre Kodály szellemisége, iskolája. A 23 kisfilmet – melyekkel hamarosan a televízióban is találkozhatunk –  az MMA-TV-n, az MMA videó-gyűjtő portálján itt lehet megtekinteni.
2017年10月17日  |  ittzés mihály mma mmki kodály-emlékév előadássorozat