„Földik voltunk, a határt meg emberek húzták, nem az Isten."

A 80 éve született Gion Nándorra emlékezik Temesi Ferenc
 
Ma, február 1-jén lenne nyolcvanéves Gion Nándor (1941, Szenttamás – 2002, Szeged), a délvidéki magyarság sorsát ábrázoló egyik legjelentősebb huszadik századi prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja. Regényei közül több még életében kanonizálódott, a műveiből készült fordításoknak, színpadi, rádiós és televíziós feldolgozásoknak köszönhetően egyre többen ismerték és kedvelték meg hőseit. Életművéről és annak hatásáról Temesi Ferenc íróval beszélgettünk.

Mészöly Miklósra emlékezik az MMA

A Magyar Művészeti Akadémia 2021-ben megemlékezik a 100 éve született és 20 éve elhunyt Mészöly Miklósról, a múlt század második felének kiemelkedő írójáról. Mészöly Miklós életműve arra példa, hogy miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni a személyes függetlenséget és az alkotói szuverenitást. Remekművei Az atléta halálától a Sauluson és a Filmen, a Magasiskolán és a Családáradáson, esszéin át nemcsak új poétikájukkal hatottak, hanem maradandó erővel jelenítették meg a magyar és a közép-európai lét következményeként nemzedékek alapélményévé vált „szép reménytelenség"-et is. Az MMA a kettős évfordulón (a járvány miatt meg nem valósítható rendezvények hiányában) júniusban kerítés-kiállítással, egy szeptemberben elkészülő tanulmánykötettel és a tervek szerint az ősszel elkészülő, In memoriam… portréfilmmel tiszteleg Mészöly Miklós emléke előtt.

Az erdélyi szellem arisztokratája

Szász László: Bánffy Miklós

Szász László nyugalmazott egyetemi docens, irodalomtörténész új könyvében az erdélyi arisztokrácia egyik megfoghatatlan figurájáról Losonczi gróf Bánffy Miklósról (1873–1950) ír. Az MMA Kiadó gondozásában idén megjelent mű folytatja a mára már hagyománnyá vált kutatómunkát, ami olyan elfeledett, elhallgatott szerzők életének rekonstrukciójában teljesedik ki, akik leginkább a kommunizmus cenzúrájának estek áldozatul. Bánffy Miklós esete továbbá azért rendkívüli, mert úgy hat, hogy őt nemcsak idegen ideológiák, de saját köreiben tapasztalható ellenérzések is kegyvesztetté tették. Szász László most Canossát jár a rendkívül sokoldalú polihisztorért, és személyét igyekszik előítéletmentesen felvázolni az érdeklődők előtt.

Péntek Imre Csipetnyi ég című verseskötete lett Az Év Legjobb Könyve 2020-ban

Péntek Imre Csipetnyi ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2020-as Könyv Nívódíjat Kenéz Ferenc A visszaírt betű és Monostori Imre Kéve és kereszt – Kritikai rajzok című kötete nyerte el. A díjakat hagyományosan az Élőfolyóirat-sorozat estjén adják át, idén a pandémia helyzet miatt erre nem kerülhetett sor, ezt későbbi időpontra halasztották. Az okleveleket és pénzdíjat a nyertes szerzőkhöz eljuttatják.

Oláh János-emlékest

Immár ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Napló szerkesztősége a 2016 júliusában elhunyt Oláh János költő, író, kiadóvezető emlékét felidéző estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az est során három kiadó adta át Az év legsikeresebb szerzője-díjat, köszöntötték a 30 éves Széphalom Könyvműhelyt, valamint kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj idei nyerteseit. A járványhelyzetre tekintettel a program közönség nélkül, zárt ajtók mögött zajlott, amelynek felvételét 2020. november 24-én – Oláh János születésnapján – 18 órakor tette közzé a Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornáján és a Magyar Napló Kiadó Facebook-oldalán.