A gyűjtőúttól az alkotásig, az alkotástól Európáig

Hosszú és rögös út vezetett az erdélyi Nagyenyedtől a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjéig és a Kossuth-díjig. Mindebből a hosszú életútból kapott ízelítőt az, aki a Kecske utcai, hagyományos szerdai előadássorozat keretében meghallgatta Novák Ferenc koreográfust, aki filmbetétekkel illusztrált előadásában a 20. század második felének magyar tánctörténelméből tárt fel néhány szeletet.

 

Az Amszterdami Nemzetközi Táncszínház egykori koreográfus-rendezője, a Honvéd Együttes művészeti igazgatója, a nemzetközi hírű művész elmondta: a '60-as évek végén, és a '70-es évek elején hazánkban hatalmas szellemi vita zajlott arról, hogy milyen irányban fejlődjön tovább a néptánchoz köthető koreográfia. Az egyik oldal véleményét képviselők ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy egy csöppet sem szabad eltérni a tiszta forrástól, tehát az autentikus népi elemeken nem lehet változtatni. Mint Novák Ferenc fogalmazott: „A Bihari Néptáncegyüttes köré szerveződött szellemi műhely tagjai erről a kérdésről másként gondolkodtak. Én az együttes koreográfusa voltam. Tanítványaimmal, és a hozzánk csatlakozott alkotókkal új utakat kerestünk. Nekünk is a tánc volt az anyanyelvünk, éppen úgy, mint a másik nézetet vallóknak. Természetesen mi is fontosnak tartottuk a tiszta néptánc forrását, de mi magunkat olyan tánc-íróknak tartottuk, akik a nyersanyagból valami új minőséget hoznak létre. Szerintem a koreográfus kötelessége, hogy tökéletesen megtanulja a tiszta forrás anyagát, és abból valami új jusson az eszébe" – mondta.

Novák Ferenc több éven keresztül dolgozott Nyugat-Európában. Kinti munkássága nem csak a magyar táncházmozgalom külföldi jó hírét öregbítette, de azt is szolgálta, hogy a koreográfus körökben egyszerűen csak „magyar iskolaként" emlegetett stílusirányzat a nemzetközi táncberkekben elismertté és meghatározóvá váljon. Ezt illusztrálták azok a filmbetétek is, amelyeket az est folyamán levetítettek. Az előadáson megjelentek részleteket láthattak többek között a Novák Ferenc által koreografált, és külföldön is hatalmas sikereket elért Magyar Elektrából, valamint az ugyancsak Novák Ferenc által koreografált csíksomlyói „csoda" néhány epizódját is megtekinthették. Ismeretes, hogy a nemzeti kegyhelyen a Makovecz Imre által tervezett oltár mellett bemutatott István a Király című rockoperát a helyszínen mintegy 350 ezer néző látta. Az előadásról Novák Ferenc elmondta: „Számomra hihetetlen lelki élményt nyújtott ez a szakrális helyen megtartott előadás, hiszen a nemzeti zászlókat lobogtató erdélyi nézők végig énekelték az összes dalt."

2012年11月14日  |  novák ferenc (tata)