Vigadó Galéria
2017. február 2. – március 31.

* * *
Hagyaték-Kender "babák"

Beleszőtt imák

KUBINYI ANNA TEXTILMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A PESTI VIGADÓBAN

Kubinyi Anna (1949–2015), Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség díjas alkotó a magyar textilművészet egyedülálló személyisége volt. Az emlékére megrendezett, március végéig nyitva tartó kiállítás középpontjában a Csíksomlyói imatextil című utolsó munkája áll, amelyet egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihletett.
A Pesti Vigadó Galériájában megnyílt tárlaton emellett textilből mintázott székely kapuk, a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére készített emléktextil, fejfák, textilszobrok és absztrakt alkotások is láthatók a nagyközönség számára.
„A magyar textilművészet világszínvonalú" – hangoztatta a szerdai megnyitón a prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, aki kiemelte: a művészeti ág nemzetközi híre az alkotók sokféle karakterének is köszönhető. Felidézve Kubinyi Anna életútját, elmondta: művészeti tanulmányait tizennégy évesen kezdte a szegedi művészeti gimnázium kerámia szakán, majd az Iparművészeti Főiskolára szóló felvételi papíjai véletlenül a textil tanszékre kerültek, így gobelin szakon kezdte meg tanulmányait. „Ezt a tévedést ma már predesztinációnak tartom: a textil, a szövés életelememmé vált" – idézte a művész szavait az MMA elnöke, hozzátéve, miután Kubinyi Anna 1976-ban lediplomázott, kialakult jellegzetes technikája, a textilrelief vagy textilplasztika, amely a gobelintechnikából indul ki, viszont az alapanyaga vastagabb és egyenetlenebb.
Fekete György elmondta, hogy Kubinyi Anna 10 évig élt Franciaországban, ahonnan a nagyon erős honvágy, identitástudata miatt tért vissza Magyarországra, ahol a gyökerek keresésére indult Erdély és a Székelyföld felé. Kubinyi Anna 2002-ben járt először Erdélyben, és az ott látott élő hagyomány, az ősi magyar motívumkincs, különösen a székely kapuk megismerése meghatározó élményt jelentettek számára. A székelység történelmi múltjába, művészi motívumvilágába való elmélyülése során egyenes út vezetett Körösi Csoma Sándor alakjához, a legnagyobb székely magyarhoz.
Kubinyi Adrienn, a művész lánya hangsúlyozta: a Vigadóban megrendezett emlékkiállítással édesanyja egyik utolsó kívánsága vált valóra többek között a Nemzeti Kulturális Alap, az MMA és a Béres Alapítvány támogatásának köszönhetően.

„S jött a gondolat: legyen minden egyes aranypont egy-egy ima, a csíksomlyói Szűzanyához, Babba Máriához. Minden alkalommal, mikor fogom az „imafonalat", elmondok egy üdvözlégyet, sőt be is jelölöm oldalt a kartonra, hogy végül tudjam, hány imádságot foglal be a textil. Létrejött egy textil, ami köztem és Csíksomlyó között, köztem és a Szűzanya között létrehoz egy spirituális kapcsolatot. Már mindegy, mennyire látható mások számára, vagy mennyire tetszetős a kép, csak halad, készül, gyűlnek az imák és mikor befejeztem, elégedett voltam. Megszámoltam a rovátkákat is, 1212 ima van beleszőve." – Kubinyi Anna

Kubinyi Anna
Kubinyi Anna textilművész 1949. február 10-én született Makón, az Iparművészeti Főiskola gobelin szakán diplomázott. Erőteljesen bordázott rusztikus felületeit, térplasztikáit szövőszéken készítette kenderből, amelyet maga festett.
1970–76: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Plesnivy Károly, Szilvitzky Margit. Néhány hagyományos síkgobelin szövése után alakította ki speciális, egyéni technikáját.
Munkásságában azonos súllyal van jelen a plasztikai gondolkodásmód és a szövés útján létrejövő képteremtés. Szinte teljes életműve a természet és tájmegjelenítés gondolatköréhez kapcsolódik, erre utalnak műcímei is (Gyökerek, Dűnék, Cseppkövek, Rétegződés). Nem egyszerűen stilizált tájábrázolásokat hoz létre, hanem a szövés és relieftechnika segítségével plasztikus, a síkból kilépő, erősen absztrahált, dinamikus kompozíciókat teremt tulajdonképpen triviális anyagokból, mint a juta, kender, spárga. Ezeket maga festi, dolgozza fel és a szövés segítségével a gobelin "nemes" anyagaival – a gyapjúval és selyemmel – egyenlővé nemesíti. Nyugodt, sima, szövött felületei határozott kontrasztot képeznek a reliefvonalak buján tekergő, ismétlődő, szinte brutális karakterével.
1990-től 2000-ig kisseb-nagyobb megszakításokkal Franciaországban élt és dolgozott. Kiállításaival jelentős sikereket ért el, mégis tíz év után felszámolt mindent és hazaköltözött. Tematikája megváltozott, mély érdeklődéssel fordult az identitás, a nemzeti sorskérdések felé. Erdélyi utazásainak hatására az ősi és népművészeti hagyaték motívumait dolgozta fel: Erdélyi Töredék, Mementó, Sötét Oldal, Székelykapuk, In Memoriam Kőrösi Csoma Sándor.
Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni főhajtásként a székelység ezeréves története előtt, a székely kapuk megszövésével hirdette a magyar örökség gazdagságát.
A textilművész néhány hagyományos síkgobelin szövése után alakította ki egyéni, csak rá jellemző technikáját. Alkotásai minden esetben kenderből készültek, mivel a szál kiválóan alkalmas a puhaság, ugyanakkor az erő, a rusztikusság, a szilárdság megjelenítésére.
Részt vett Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírhelyének rendbehozatalában, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. Itt az érdeklődők megtekinthették legújabb művét, a több mint egy négyzetméteres Csoma-oltárt, amelyet öt hét alatt készített el úgy, hogy napi 12 órát szőtt.
Kubinyi Anna munkásságát Magyar Művészetért díjjal és Prima Primissima Díjjal is elismerték, 2013-ban Kossuth-díjban részesült rendkívül népszerű, térben táguló látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért. Ugyan ebben az évben megkapta a Szervátiusz-díjat. Hatvanhat évesen, 2015. március 27-én hunyt el Budapesten.
Forrás: MTI / Artportal.hu
2017年2月2日  |  kiállítás textilművészet vigadó galéria kubinyi anna