Negyvennegyedik Tokaji Írótábor – 1956 a magyar művészetben

Az idén augusztus 10. és 12. között Tokajban megrendezett írótáborban az emlékezet volt a főszereplő, újabb kori történelmünk egyik legfelemelőbb, s egyben legtragikusabb eseménye, 1956 állt az összegyűlt irodalmárok és társművészek figyelmének középpontjában.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, az MMA levelező tagja nyitóbeszédében Gérecz Attila költőre emlékezett, aki sportolóként indult, majd a börtönben teljesedett ki költői tehetsége és onnan szabadulva csatlakozott az 1956-os forradalom harcosaihoz és november 2-án halt mártírhalált.
"Az 1848/49-es forradalom emléke a 19. század második felében élő történelemmé vált az akkor élt nemzedékekben. Ugyanez nem mondható el az 1956-os forradalom emlékéről. A 44. Tokaji Írótábor célja, hogy méltóképpen tisztelegjen az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi és szellemi nagysága előtt. Ezúttal az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye mennyire és milyen formában épült be a művészek alkotásaiba" – mondta Szentmártoni János, aki arról beszélt, hogy az 1956-os szabadságharcról homályos és hiányos információi vannak "a mai kamasz nemzedéknek". "Az unokáiknak milyen tudást adunk így át?" – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy 1848 történései már a 19. század második felében eleven történelemként és sorstapasztalatként ivódtak bele a magyar nemzet idegrendszerébe, "nem mellékesen művészeti és főleg irodalmi alkotások által". Vajon elmondhatjuk-e ugyanezt 1956-ról a forradalom hatvanadik évfordulóján? – fogalmazott Szentmártoni János. Mint mondta: a magyar írók, költők, irodalmárok, esztéták a reformok, majd később a forradalom és a demokrácia eszméi mellett való következetes kiállásukkal hatalmas tekintélyre tettek szert, és ez kitartott egészen a rendszerváltásig. Szerinte a forradalom egyik meghatározó szellemi iránytűje az írók voltak, név szerint említve olyan jeles személyiségeket, mint Veres Péter, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Németh László, Füst Milán. Felidézte, hogy a fegyveres ellenállás felszámolása után a Kádár-kormány hajtóvadászatot indított a szellemi vezetők, így az írók ellen is, "akik azonban a végsőkig kitartottak". A megtorlás egyenes következménye lett az Írószövetség feloszlatása, majd az úgynevezett "kis és nagy íróper", amely börtönbe juttatta Varga Domokost, Tóbiás Áront, Fekete Gyulát, Molnár Zoltánt, Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt, Tardos Tibort.
 
A megnyitón Szarvas József színművész, az MMA rendes tagja három, az 1956-os forradalomhoz kötődő verset szavalt el. Posta György, Tokaj polgármestere üdvözlőbeszédében kiemelte: – Egy újabb év után köszönthetem a megjelenteket. Teszem ezt hagyományból és mindig örömmel. Az idei év páratlan Tokajban a kulturális programokat illetően, amelynek szerves része az írótábor is, amely méltán emeli városunk hírnevét. Ugyancsak az írótáborral közös rendezvényünkön jelentettük be néhány hónappal korábban, hogy Tokaj kandidál a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, és ezzel kapcsolatban szeretném megkérni az itt megjelenteket, támogassák a pályázatunkat.
A találkozón a különböző eseményeken előadók vagy résztvevők névsora a korábbi évekhez hasonlóan idén is impozáns volt, többek között Mezey Katalin (MMA rendes tag, az Irodalmi Tagozat vezetője), Bertha Zoltán (MMA levelező tag), Cseke Péter, Gróh Gáspár, Kiss Gy. Csaba, Ködöböcz Gábor, Papp Tibor, Pomogáts Béla, Salamon Konrád, Sümegi György, Vasy Géza, Zsille Gábor.
 
Az előadások egyik közös nevezője volt az a kimondott vagy csak sugallt keserűség, hogy az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal nyilvánvalóan azonos nemzeti jelentősége, azzal rokon eszmei és erkölcsi tartalma ellenére 1956 a Kádár-kor után sem került méltó helyére az intézményes nemzeti tudatban, amelynek egyik letéteményese éppen az irodalom és a művészet. Az előadások vezérmotívumaként emellett két név hangzott el újra és újra, Gérecz Attiláé, és Németh Lászlóé, aki tevőlegesen ugyan nem vett részt a forradalomban, de akárcsak a háború előtt és alatt, valamint ötvenhat előtt, alatt és után nemzetének sorsán, kilátásain töprengett írásaiban, máig ható felismerésekkel.
 
Természetesen más jelentős irodalmi alkotók arcai is sorra felvonultak, azoké, akiknek neve elválaszthatatlanul összefonódott ötvenhat emlékével. Sokan a haza elvesztésével fizettek ezért. Utóbbiak számosan voltak, s őket, pontosabban négy jeles képviselőjüket idézte meg a Hazatérés című riportfilm, amelynek az Írótábor első estéjén volt a „világpremierje" a tokaji Paulay Ede Színházban. A Szabó Mihály rendezte alkotás képsorain – szerkesztő-riporterei Erős Kinga és Csontos János – a nyugati emigráció meghatározó irodalmi személyiségei, András Sándor, Ferdinandy György (MMA rendes tag), Makkai Ádám és Papp Tibor idézték fel a forradalommal kapcsolatos emlékeiket, menekülésüket, beilleszkedésüket a befogadó országba, majd a hazatérést.
 
„1956 nem főszereplő a magyar színpadokon" – állapította meg előadásában Kiss József drámaíró, dramaturg és rendező, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője.
Hogy ötvenhatot illetően a filmgyártás területén sem sokkal rózsásabb a helyzet, arról Deák-Sárosi Lászlónak, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum kutatójának előadásából értesülhettünk. A filmesztéta áttekintésében előbb az évtizedekig zárolt, átselejtezett, részben meg is semmisített, de szerencsére külföldre is kimentett dokumentumfilm-anyagot, készítőit és összegyűjtőit mutatta be. Ezután tért rá forradalmat valamilyen módon megjelenítő játékfilmekre, amelyekből kezdettől elég sok készült a Kádár-korszakban is. Csakhogy azokat, amelyek nem kompromittálták a szabadságharcot, száműzte a rendszer a vetítővásznakról. 
 
A hagyományoknak megfelelően a 44. Tokaji Írótalálkozón is bemutatkoztak fiatal alkotók, ezúttal a 2016. évi Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasok – Balogh Gyula, Benedek Miklós, Molnár H. Magor, Németh Ákos, Novák Zsüliet és Varga László Edgár – olvastak fel és válaszoltak Erős Kinga kérdéseire.
Nem maradt el a Folyóiratok bemutatkozása sem: idén a Székelyföld és a Kortárs online volt a rendezvény vendége. Két kiállítás – a Petőfi Irodalmi Múzeum 1956 képekben című összeállítása a Tokaji Ferenc Gimnázium előcsarnokában és az Örökségünk '56 című dokumentumgyűjtemény a tiszaladányi Győry Elek Faluházban – egészítette ki vizuálisan a tanácskozásokat. Kiemelkedő élményt nyújtott két művészeti program is. Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek Tiszaladányban mutatták be Arccal a földön a Huszadik Század című versszínházi műsorukat.
 
A 44. Tokaji Írótábor ünnepélyes fogadással zárult, ahol idén is díjakat osztották ki.
A Tokaji Írótábor díját 2016-ban Ekler Andrea a többek között Németh László irodalmi tanulmányait öt kötetben sajtó alá rendező irodalomtörténész nyerte el. (Ekler Andrea munkássága során kutatta Ágh István, Csoóri Sándor, Vathy Zsuzsa, Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Kovács István, Dobozi Eszter és sok más hazai és határon túli író alkotásait, Németh László világirodalmi szövegeit pedig három kötetbe gyűjtve publikálta.)
A Nagyhordó-díjjal, amely életművet ismer el, Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés alelnökét tüntették ki.
Hordó-díjat vehetett át Bertha Zoltán, Fecske Csaba és Ködöböcz Gábor.
   
Forrás: MTI, Irodalmi Jelen Online