Fotó: Löffler Péter / Dunántúli Napló

Tiszta forrásból – síremlék Bencsik Istvánnak

Felavatták Bencsik István (1931–2016) Kossuth-díjas szobrásznak, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjának síremlékét, Pécsen 2019. október 10-én. A művész a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem korábbi oktatója volt, síremléke a pécsi Köztemetőben található. A síremlék Nyári Zsolt szobrászművész alkotása, amelynek elkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Pécs Megyei Jogú Város, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A 2016-ben elhunyt szobrász pályája a Budapesti Művészeti Középiskola elvégése után indult. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán eltöltött évek alatt már több kiállítással is büszkélkedhetett. Budapesten, Nagyatádon, Pécsen, majd Pécsváradon élt, Pécsen a helyi Képzőművészeti Mesteriskola alapítója volt. Amikor a baranyai megyeszékhely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lett, a városban az érdeklődők megtekinthették életmű-kiállítását. Bencsik nemcsak alkotásai invenció- és formagazdagsága, hanem a hatvanas évek közepétől többek között a legendás Fiatal Magyar Képzőművészek Stúdiójának elnökeként végzett szervezői és oktatói tevékenysége révén is a magyar művészeti élet jelentős képviselője volt. A művész 1992-ben, nem sokkal alapítása után az MMA egyesület tagja lett, 1993-ban elnökségi tagja, majd 1994-ben alelnöke. A nagyatádi Nemzetközi Faszobrászati Alkotótelep alapítója és a villányi Nemzetközi Szobrászati Alkotótelep társalapítója. Műveit közgyűjtemények őrzik a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában, a görögországi Vólosz Kortárs Szobrászati Gyűjteményben és a Magyar Nemzeti Galériában. Bencsik a mindenkori hatalomtól, rendszertől függetlenül, önálló művészi programja keretében élt és alkotott.
Bencsik István alkotásai láthatók a villányi szoborparkban, Szigetváron, Pécsett, Budapesten a Műcsarnok előtt, és számos külföldi városban, például a németországi Lahrban vagy Tokorozavában, Japánban. Ars poétikája a következő volt:
„Engem izgat, foglalkoztat, kíváncsivá tesz az emberi test. A test, mint az alma vagy a cserebogár, a mindenség része. Viszonyban, viszonylatban van mindennel. Az emberi test nem lehet zárt rendszer, hiszen keletkezik és megszűnik. Ez filozófia. Testfilozófia. Az emberi testet az ember az elméjével, lelkével vizsgálja. Láthatóvá akarom tenni azt, hogy az ember a vizsgálódó. Vizsgálódó? Igen a »vanást« akarom dokumentálni."
A pécsi Közetmető N parcellájában felállított síremléket dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere, prof. dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, és prof. dr. Gaál Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Szobrászat Tanszékének vezetője avatta fel.
 
2019年10月12日  |  síremlékavatás bencsik istván