– Idén másodszor rendezték meg a konferenciát. Milyen szempontok szerint állítottátok össze a mostani programot?

– A Tendenciák a divatkutatásban tavaly tavasszal indult kezdeményezés, amelyet először a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a KPVK Alkalmazott Művészetek Tanszéke szervezett a Zsolnay Negyedben. Olyan pozitív visszajelzéseket kaptunk, hogy világossá vált: folytatni szeretnénk a megkezdett munkát. Szeptember óta az MMKI tudományos munkatársaként dolgozom, és a divatkutatás területéért felelek. Idén bekapcsolódott az MTA PAB két munkabizottsága is: Orbán Jolán vezetésével a Nyelv- és Irodalomtudományi Munkabizottság és a frissen alakult Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság. A tavalyi előadók szinte kivétel nélkül visszatértek, és új kutatók is csatlakoztak. Idén külön szekciót szenteltünk a divattörténet és múzeumi gyakorlat kapcsolatának, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum és a Hagyományok Háza részvételével. A cél az volt, hogy a századfordulós viselettől a népi kultúrán át a digitális divatig teljes spektrumot fedjünk le.
 

– Saját előadása a CGI influencerek és a divat kapcsolatáról szólt. Milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek ebben az új irányzatban?

– Az előadásom egy korábbi kutatás kibővített változatára épült, amely 2024-ben jelent meg a Digital Fashion című nemzetközi kötetben (Bloomsbury Publishing). Két éve foglalkozom digitális divatkutatással. A CGI influencerek – vagyis számítógéppel generált véleményvezérek – teljesen új viszonyrendszert nyitnak meg a divatmarketingben és a divat kutatásában is. Egyfelől izgalmas technológiai és kreatív lehetőségek rejlenek bennük, másfelől torz testképet közvetítenek. Joanne Entwistle, divat szociológiai kutatásának egyik úttörője találóan fogalmaz: „a ruha egyszerre társadalmi jelentés és testi tapasztalat". A CGI influencerek világa viszont gyakran eltávolodik a test tapasztalati valóságától. Az Instagram-vizualitás és az AI-avatarok személyessége inkább illúzió, mint valós kapcsolat. Ez veszélyes is lehet, különösen a fiatal közönségre nézve, ugyanakkor a technológia lehetőséget is ad egy újfajta vizualitás létrehozására. 


 

– És ha már AI: az egyszerű felhasználók is könnyen generálhatnak ma már digitális divattartalmakat. Ez újabb kihívást jelent?
– Igen, ez a demokratizálódás új kérdéseket vet fel. Vannak pozitív példák is – például az avataros ruhapróbák, amelyek a fenntartható vásárlás irányába mutatnak. Ugyanakkor a digitális élmény nem feltétlenül tudja helyettesíteni az anyagokkal és a testtel való fizikai kapcsolatot. Fontos, hogy ezzel is kritikusan foglalkozzunk.
 

–  A konferencián több tudományterület képviselői is jelen voltak – a népművészettől a designon át a marketingig. Milyen jelentősége van ennek a sokszínűségnek?

– A divatkutatás interdiszciplinaritása számunkra alapvetés. A tervezői gyakorlat éppúgy fontos, mint az elméleti háttér. Idén először tervezők és stylistok is előadást tartottak, ami nagyon pozitív visszhangot váltott ki. Különösen inspiráló volt a styling és tervezés szekció, ahol szó esett például népi motívumok kortárs újraértelmezéséről is. A részvétel széles spektruma – múzeumi szakemberek, dizájnerek, történészek, média- és kultúrakutatók – azt mutatja, hogy a hazai fashion studies elkezdte megtalálni a saját helyét. Észak-Amerikában és a nyugat-európai országok egy részében ez már évtizedek óta intézményesült. Mi most építkezünk.
 

– Mik a legfontosabb aktuális céljai az MMKI-nál működő divatkutatási munkacsoportnak?

– Kiemelt projektünk idén a Transcultural Fashion and Costume Narrative nemzetközi konferencia, amelyet szeptember 5–7. között szervezünk Eszterházán és Budapesten, a Budapest Central European Fashion Week-kel együttműködésben. Ez egy olyan nemzetközi esemény lesz, ahol számos külföldi szakértő csatlakozik hozzánk. Kiemelt előadóink között szerepel például Nick Rees-Roberts (Sorbonne, Párizs, Franciaország) és Sofia Pantouvaki (Aalto University, Espoo, Finnország). Ez hatalmas előrelépés a hazai divattudomány nemzetközi kapcsolatait illetően.
 

– Hogy látja, mennyire van jelen ma Magyarországon a divat társadalmi szerepe a mindennapokban?

– A divat egyre inkább közbeszéd tárgyává válik. A Hungarian Fashion and Design Agency eseményei, mint a Budapest Central European Fashion Week, fontos platformot adnak a hazai és régiós tervezőknek. A célunk, hogy Budapest a közép-európai divatélet egyik meghatározó központjává váljon. Ehhez azonban nem elég a kifutó: szükség van divatiparra, kulturális diskurzusra, oktatásra és kutatásra is. E téren jó irányba haladunk – számos tehetséges tervezőnk, kutatónk, MMA-ösztöndíjasunk dolgozik már azon, hogy a hazai divatkutatásnak fényes jövője legyen.


Mohay Réka

Fotók forrása: Egri Petra, Mohay Réka