A legendás „Füveskert” költőcsoport egykori tagjának egész, immár örökre lezárult életét és irodalmi munkásságát a „könyörtelen szubjektív etika" és az igazság szolgálata vezérelte egy hazugság és erkölcstelenség uralta világban.
 
Tóth Bálint alkotói indulása politikai okok miatt nemzedéktársaihoz képest megkésett: negyvenéves volt, amikor első verseskönyvét közreadta. Költői pályája 1951-55 között a Gyorskocsi utcai vizsgálati fogházban, a váci börtönben, majd a budapesti Gyűjtőfogházban kezdődött. A váci fegyházban tagja volt az utóbb legendássá vált “Füveskert” költőcsoportnak (Tollas Tibor, Kárpáti Kamill). Kétszeri bebörtönzése után nagyon nehezen kapcsolódhatott be az irodalmi életbe, a rendszerváltozásig mellőzött író. Átélte a történelmi lét nagy válságait és ellentmondásait, költészetében az emberiség és a magyarság múltján, sorsán töprengve vívódó víziókig jutott. 
 
Rendező: Kabay Barna, Petényi Katalin
Operatőr: Halper János
A verseket elmondja Lukács Sándor
MMA, 2014, 52’