Salome – operabemutató különleges díszlettel

Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomét mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. A Sera Gösch, Jürgen Sacher, Lukács Gyöngyi és Szemerédy Károly főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével a járványhelyzetre való tekintettel a nagyközönség számára mindössze egyszer látható produkció egyben világpremier is, de rendhagyó módon nem zeneileg, hanem a díszletét tekintve. Az előadás a Vörös Győző ókorkutató vezette ásatások során feltárt eredeti Heródes-palota, a mai Jordánia területén található Machaerus rekonstruált tereit használja fel. A látványvilágot az Operával közel 55 éve kapcsolatban álló, több mint 500 színházi vagy opera-produkcióhoz tervező Tordai Hajnal jelmezei teszik teljessé. Az előadás ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno Nemzetközi Zenei és Operafesztiválra.
Richard Strauss egykor botrányos, mégis azonnal zajos sikert arató egyfelvonásos művét, az 1905-ben született Salomé t Oscar Wilde azonos című színdarabja ihlette. A Puccini, Schönberg, Alban Berg és Mahler által is méltatott darab szerkesztése és a zenei anyag összetettsége a zenetörténészek szerint Wagner alkotásaival vetekszik, egyben izgalmas és színvonalas újrafogalmazása a bibliai történetnek. A Salome pusztán zenéjével képes sikert aratni a világ bármely színpadán, az Opera produkciója azonban egy igazi kuriózummal teszi még emlékezetesebbé Strauss művét. [Az előadás műsorlapja itt olvasható.] A régészek hosszú évtizedek óta foglalkoznak már Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű bibliai építmény romjainak kutatásával. A Szentírás szerint ebben a Holt-tenger keleti partján fekvő jordániai palotában raboskodott Keresztelő Szent János, akinek Heródes fejét vettette a szépséges Salome hétfátyoltáncként híressé vált erotikus ajándékáért cserébe. A magyar ókorkutató, Vörös Győző vezette ásatásoknak köszönhetően lehetővé vált az eredeti Heródes-palota tereinek rekonstruálása. A feltárások nyomán Vörös Győző – a másod-díszlettervező Dobrosi Tamás okleveles építész segítségével – az előadás díszletei közt a világon elsőként színpadon is a közönség elé tárja a legendás palota egy részletét. A robbantott metszetben a dór oszlopok és azok koronázó tagozatai 1:1 arányban idézik meg a királyi palota tróntermének egy darabját. A látványvilágot az Operával közel 55 éve kapcsolatban álló, több mint 500 színházi vagy opera-produkcióhoz tervező Tordai Hajnal jelmezei teszik teljessé. A művet Rátóti Zoltán rendezi, aki prózai színészként többször fellépett már a Magyar Állami Operaház előadásaiban, most viszont első ízben rendez operát az intézménynek. Az akadémikus-színművész, aki az Operettszínházban tavaly már kipróbálhatta az operarendezést, kitüntetésnek érzi ezt a feladatot. A címszerepben Sera Gösch fiatal török szoprán hallható, aki a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve már alakította a hercegnőt az Operával közös produkcióban. A további főbb szerepekben a Hamburgi Staatsoper kamaraénekese, a berlini, milánói, és salzburgi színpadokon is nagy sikert arató Jürgen Sacher (Heródes), a többi között a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant és a londoni Covent Gardent is megjárt Lukács Gyöngyi (Herodiás) és a nemzetközi operaszínpadokon ugyancsak gyakori vendégnek számító Szemerédy Károly (Jochanaan) lép színpadra. A premieren a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs főzeneigazgatója dirigálja. A járványügyi helyzetre való tekintettel nyilvánosan a darab mindössze egyetlen alkalommal, 2020. szeptember 15-én látható az évadban az Erkel Színházban. A produkció ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno 2020 nemzetközi zenei és operafesztiválra, ahol a tervek szerint 2020. október 10-én lesz látható-hallható a Brnói Nemzeti Színházban.

A mostani előadás érdekessége, hogy a darab díszlete Vörös Győző, az MMA tiszteletbeli tagja, ókorkutató-építész, a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger-parti projektigazgatójának munkája alapján készült el. A professzor több éve vezet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával magyar ásatásokat Machaerusban. Ennek köszönhetően vált lehetővé az eredeti Heródes palota tereinek rekonstruálása. A darabról és munkájáról Vörös Győző professzort kérdeztük.

Hogyan tudja az olvasó elképzelni Machaerust? Mekkora terület és hol található?

– A Holt-tenger keleti partja fölé, 1100 méterrel magasodik egy varázslatos hegycsúcs, amelyet a természet is sasfészeknek teremtett. Itt alapította meg erődített városát Nagy Heródes király Kr. e. 30-ban, amelynek a citadellájába egy csodálatos palotát építtetett. Ebből a palotából az egész Szentföld legszebb kilátása nyílik, mintha egy Operaház királyi páholyából nézne ki az ember. A hegycsúcsról kitekintve balra Masada várkastélya, nem messze tőle a hebroni hegyek. Szemben a Holt-tenger partján Qumran, a hegytetőn Betlehem és Jeruzsálem látható szabad szemmel. A jeruzsálemi Szikladóm aranykupolája ma is sárga csillagként ragyogva látszik minden reggel. Jobbra Jerikó és a Jordán-folyó zárja a panorámát. A fantasztikus Biblikus citadella romjai ma is lélegzetelállítóan gyönyörűek. Az ókori történeti források alapján pontosan tudjuk, hogy a Machaerus királyi várkastélya volt az a történelmi helyszín, ahol Heródes Antipas bebörtönöztette és kivégeztette Keresztelő Szent Jánost. Antipasnak ez volt az egyetlen palotája, amelyet az édesapjától megörökölt. Itt ünnepelte azt a végzetes születésnapját is, amelyről az evangéliumok megemlékeznek, és amely Strauss operájának is az éjszakába nyúló bűncselekményét jelenti.

Ön korábban vezetett ásatásokat Egyiptomban és Cipruson is, tanított Jeruzsálemben, jobbára régészként ismerhetjük. Most díszlettervező is egyben. Egyik tanító mesterének Makovecz Imrét tekinti. Az ő hatása, hogy a képzőművészetben is sikeres?

– Valóban Makovecz Imre Corvin-láncának voltam a támogatottja 2002 és 2005 között, és a mester többször is eljött meglátogatni az egyiptomi es ciprusi ásatásaimat a feleségével. Támogatását már az építészettudomány doktoraként kaptam, nemcsak az ELTE-n, de a BME-n is diplomáztam. Az is igaz, hogy Ütő Endre, az Operaház akkori főigazgatója felkérte Makoveczet, hogy készítse el Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának a díszletét. Engem azonban – egy generációval később – nem Ókovács Szilveszter főigazgató úr kért fel, Ütő Endre mai utódja, hanem én magam javasoltam neki a machaerusi díszletet még 2013-ban. Először nem is válaszolt a levelemre, valószínűleg nagyon vadnak tűnt a javaslatom, de miután Marton Éva művésznő személyesen is támogatta a gondolatot, a főigazgató úr úgy döntött, hogy eljön Jordániába, megmássza a Machaerus hegyet, és személyesen győződik meg a vázolt elképzelésem realitásáról. Miután látogatása során felmerült, hogy a jordániai eredeti helyszínen is bemutathatnánk az operát, másodszor is eljött a Holt-tenger partjára, hogy tárgyaljon a jordániai turisztikai miniszterrel is. Ezt követően elküldte Jordániába hozzám a teljes operai vezérkart, a helyettesét, a művészeti és műszaki igazgatókat, egy szcenikai szakértőt, hogy meggyőződjenek a javaslatom megvalósíthatóságáról. Meg kell, hogy mondjam, rendkívül alapos és óvatos embernek ismertem meg. Csak ezután történt meg a szerződéskötés, ahol az volt a kérésem, hogy a feltárásokon is velem együtt dolgozó, kiváló Dobrosi Tamás másod-díszlettervezői közreműködésével kerüljek a budapesti operával jogviszonyba.

Mikor gondolt arra először, hogy ez a hely ideális lehet, hogy Salomét eredeti közegében mutassa be?

– Az elmúlt 26 évben, mióta a Közel-Keleten dolgozom, sokszor voltam Egyiptomban és Cipruson Verdi Aidájának és Otellójának az operabemutatóin. Hatalmas ereje van annak, amikor az eredeti történelmi helyszínen mutatnak be egy operát, sok hasonló példát említhetnénk. Ugyanakkor nyaranta tízezrek zarándokolnak el a Holt-tenger nyugati partján a Masada Zenei Fesztivál koncertjeire, operaelőadásaira. Strauss Saloméjának a jordániai történelmi helyszínen, a Machaeruson való bemutatása már egy régóta dédelgetett terve volt a Jordan Királyi Udvarnak. Ez nem az én kezdeményezésem volt, többektől hallottam róla, hogy már a néhai öreg király, Husszein is szerette volna, ha a Machaeruson, az eredeti falak között végre bemutathatják a Salomét.
Egy operaházi, tehát kőszínházi es nem szabadtéri, machaerusi díszletekkel szcenírozott Saloméra, ahogy említettem, 2013 áprilisában gondoltam először. Akkor éppen a Mississippi Állami Egyetemen dolgoztam, és az egyik hétvégén, egy délutáni sétán jött meg az elhatározásom, hogy megírom a javaslatomat Ókovács Szilveszter főigazgató úrnak. Viszonylag hamar, hét és fél évvel később már a színpadon látható a megálmodott díszlet.

Machaerus nemcsak történelmi, hanem evangéliumi helyszín is. Hogyan tudják mindezt érzékeltetni?

– Az áldott emlékű Makovecz Imre ugyan nem járt a Machaeruson, de az ásatásokat mellszélességgel támogatta, és mellém adta három közvetlen építész munkatársát, Arnóczki Imre Balázst, Dósa-Papp Tamást és a már említett Dobrosi Tamást. Halála előtt már két éve folytak az ásatások és nagyon jól ismerte az első eredményeinket. Tudta, hogy eredeti épületelemekből fel tudjuk állítani az egykori heródesi palota oszlopait. Így fogalmazott: „az evangéliumi szereplők átvéreznek az ókori falakon". Ma is hallom, ahogy mondja: „A bethlehemi gyermekgyilkos Nagy Heródes, a Keresztelő Szent Jánost meggyilkoló fia Antipas, és a két hasmoneus hercegnő, az áruló Heródiás és Salome szelleme ma is ott van azok között az ókori falak között." Számunkra, ahogy Makovecz számára is, kizárólag a történelmi hitelesség volt fontos. Az operai díszletben a királyi udvar heródesi dór oszlopsora nem csupán design, hanem a machaerusi épített örökség 1:1-es arányú hiteles építészeti mása, a perisztiliumos udvar térben kiemelt úgynevezett robbantott-metszete. A célunk az volt, hogy mint a görög drámában, megidézzük a történelmi valóságot. Nem féltünk a „megidézés" kifejezésétől, olyan ez, mint a halott-idézés: egy már elpusztult, ókori, halott műemlék együttest sikerült az eredeti faragott mészkő épületelemekből hitelesen rekonstruálnunk és részben restaurálnunk. Ez tehát nem egy elméleti rekonstrukció volt csupán, hiszen valóban felállítottunk eredeti oszlopokat, eredeti épületelemekből az eredeti helyszínen.

Igaz, hogy egy Google szoftver segítségével fedezte fel Edward Armitage festményét, egy machaerusi, herodesi bankett ábrázolást?

– Igen. Már 2012-re több nyugat-európai és amerikai ókortudományi szaklapban közöltem a machaerusi dór perisztiliumos heródesi királyi udvarunk építészeti rekonstrukcióját, amelyek az interneten elérhetővé váltak. Egy alkalommal az úgynevezett analóg arc-felismerő program „feldobott" párhuzamként egy viktoriánus festményt, amelynek annyira a hatása alá kerültem, hogy a következő londoni előadásom után fel is kerestem a Guildhall Art Gallery kincsei között. Edward Armitage festménye a művészi intuíció egyik legeklatánsabb példája. Ma, 2020-ban még csak keveset tudunk a művészet Isten-adta, mindenen áthatoló intuitív erejéről, arról, hogy vannak olyan zseniális művészek, akiket megérint a genius loci és a Gondviselésnek köszönhetően olyanra képesek, amire csak a kiválasztottak. Armitage például 100 évvel a machaerusi ásatások megkezdése előtt képes volt megfesteni azt a machaerusi heródesi dór perisztiliumos királyi udvart, amelyet a régészeti feltárásokon francia-dominikánus es olasz-ferences szerzetes elődeim nyomában mi magunk tárhattunk fel és állíthattunk helyre. Armitage kortársai gúnyolódtak a festményen, hogy milyen naivitás, ki képzelhet a Machaerus zord Holt-tenger parti hegycsúcsára egy ilyen királyi luxust, egy ilyen pazar heródesi palotát? A kritika annyira kikezdte, hogy eladhatatlanná vált a kép, és a mester a halála előtt maga ajándékozta el a hatalmas méretű festményt a londoni Guildhall Art Gallerynek. Nemcsak az oszlopok és az oszlop-közök pontos méretei, de a koronázó tagozatuk és a festésük is kísértetiesen stimmelt. Minden. Biztos vagyok abban, hogy a 21. században közelebb kerülünk majd a művészi és irodalmi intuíció világának pontosabb, talán természettudományos megismeréséhez, amelyről ma még lényegében semmit sem tudunk.

2009 óta dolgozik az ásatáson, több előadást is tartott erről az MMA-n. Hogy áll most a feltárási munka? Meddig fognak még ott dolgozni?

– A jordániai ásatási szerződésem 2029-ig szól, húsz évre adták, tehát ha a Jóisten megadja, lesz még egy nyugodt kilenc évünk. Mivel a kínai járvány miatt a jordán uralkodó úgy döntött, hogy bezárja a királyságát, ezért most az összes ásatás leállt, és mindenki a korábbi feltárásainak a feldolgozásával van elfoglalva. Nemcsak a két nemzetközi repülőteret, de a tengeri kikötőt és a szárazföldi határokat is lezáratta a bölcs király. Tudomásom szerint csak néhány külföldi, élelmiszerszállító kamionsofőr és tengerész hurcolta be a vírust, de sikerült szigorú katonai karanténban tartani őket, ahol a vírus szépen elpusztult. Tudomásom szerint senki sem halt meg a Jordán Királyságban koronavírusban. Jelenleg családostól Rómában húztam meg magamat, és közben online tanítok a Pápai Biblikus Egyetem jeruzsálemi fakultásán is. Sajnos Rómából most a szigorú, de érthető feltételek miatt nem tudok Budapestre utazni a Salome díszlet-világpremierre, de remélem, hogy eljutok a második premierre a cseheknél, amelyet a brnói Operafesztiválon október 10-en mutatnak be honfitársaink, Rátóti Zoltán rendezésével és Kocsár Balázs karmester vezényletével. Hálát adok az Égieknek, hogy megvalósulhatott az álmom első része. A második majd a Holt-tenger partján lesz, amikor a Machaerus romjai között a holdfényben újra megszólalhat Yochanan.
Ngày 15 tháng 9 năm 2020  |  makovecz imre vörös győző rátóti zoltán marton éva kocsár balázs tordai hajnal operabemutató salome