Mielőtt lehull a lepel…

Nem mindennapi izgalmakat ígért a Műcsarnokban a Tér///Erő II. Építészeti Nemzeti Szalon tárlatvezetése, amelyet 2019. április 16-án tartott prof. Sylvester Ádám építész. A kiállítás ugyanis csak az április 25-i megnyitót követően, 26-ától látogatható, de az érdeklődők már most, tíz nappal a hivatalos megnyitó előtt bepillanthattak a kulisszák mögé. Az exkluzív bejáráson az Ybl-díjas művész a tárlaton szereplő építészek értékeit, műveit és gondolkodásmódját mutatta be. Különleges színfoltja volt az estnek, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kamarakórusa, a Momento is színes programot adott elő, a tagok francia reneszánsz kórusműveket, illetve zsoltárokat énekeltek.
A kiállítás főkurátora, Szegő György, építész, kiváló művész, a Műcsarnok művészeti igazgatója elmondta: különleges időbeli utazásra hívja az érdeklődőket. Ami már elkészült a kiállításból, azt nevezhetjük az építész tükrének. Ami viszont még nem látható, az olyan dimenzió, amelynek mentén az építész megtalálhatja saját helyét a világban. Az architektúra ugyanis szerelem, a művész vonzalma az épületek, a belső terek, a közösség felé.
A tárlatvezető, Sylvester Ádám azzal kezdte a bemutatást, hogy kijelentette: közösség nélkül nem létezik építészet. A kiállítás 5 év gyűjteményét mutatja be. A szervezők arra voltak kíváncsiak, hogyan kapcsolódik össze a közösség az építészettel, hogy lehet gyümölcsöző a közös munka. A professzor ezután röviden végigjárta az emberiség nagy építészeti korszakait a görög-római műveltségtől a modern korig. Hosszan magyarázott az ún. bécsi iskoláról, a szecesszió központjáról. Itt tanult ugyanis Medgyaszay István is, akinek munkáiból több is látható lesz a kiállításon. Medgyaszay, Benkő István néven született 1877-ben. Apja még cementgyárat is alapított, talán ezért volt az építész vonzalma a beton iránt. De nemcsak e felé nyúlt, tanulmányozta a népi, elsősorban az erdélyi építészeti elemeket. Mint Bartók, ő is többször járt gyűjtőúton Erdélyországban, hogy műveihez ihletet merítsen. Medgyaszay úgy tartotta: a funkció keresi a formát. Bár kortársai közül többen nem méltatták már az ornamentikát, és új utakat kerestek, az építészt még a középkori gótika is izgatta. No meg India. Szemben állt néhány kortárs művésztársával, akik szerint a II. világháború után az építészet meghalt. Adolf Loos, a korszak egyik híres osztrák művésze szerint: az ornamentika egyenesen a barbár népek rossz szokása, amelyet el kell felejteni.
Medgyaszay ezzel ellentétben szívesen nyúlt a régmúlt felé. Bár két színház, a soproni és a veszprémi is az ő tervei alapján épült fel, és a veszprémi például az első vasbeton szerkezetű magyar színház volt, mégsem csak a modernitás jellemző ezekre az épületekre. Medgyaszay felhasznált sok mindent a tanulmányai során szerzett tudásból és szívesen szintetizált. Sopronban, a régi, négyoszlopos erkélyes főbejárat formáit megidéző, vertikálisan tagolt homlokzat vasbeton ablakdíszei fölé például egy sgraffito került. A veszprémihez hasonlóan, a soproni homlokzatán és a nézőtéren is látható a népi formákat idéző Zsolnay kerámia díszsor. Mind a két színház esetében – saját szabadalmát felhasználva – foglalat nélküli izzókkal világította meg a nézőteret. A kiállításon, néhány nap múlva ezeket az épületeket is megcsodálhatják a látogatók fotón és rajzokon.
A II. Építészeti Nemzeti Szalon – Keresztmetszet főkiállítás idén a közösségi terek felé fordul. 2014-ben az építészet művészeti ággal kezdődött a Műcsarnokban rendezett, a Magyar Művészeti akadémia által útjának indított Nemzeti Szalonok sora. Akkor az ezredforduló után épült házak és az ugyanebben az időszakban megszületett társművészeti alkotások közül válogattak a szervezők. Ez az I. Építészeti Szalon (100% kreativitás) hihetetlen lökést adott a kortárs hazai építészetnek. Adta magát tehát, hogy folytatják sorozatot. Most a II. Szalon egy szűkebb korszak, az előző időszak óta eltelt 5 év munkáit mutatja be. A hívó szó az építészeti minőség volt.
Egy-egy nagyobb munkához a főkurátor, Szegő György felkérte Balázs Mihály építéművész, egyetemi tanárt, az MMA rendes tagját, Botzheim Bálint építész, folyóirat-szerkesztőt, valamint Sulyok Miklós építészettörténészt, az MMA levelező tagját. Láthatók lesznek itt az egyes helyiségekben makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások. A középső termekben fél évtized építészeti Keresztmetszetét, egy másikban a közösségi építészet friss témáját, egy harmadikban a Miskolci Építész Műhely múltját és tagjainak mai munkáját láthatják azok, akik ellátogatnak a Műcsarnokba. (Utóbbi terem a bejáráson például még teljesen üres volt, csak leírásokat hallhattunk róla.)
A tárlatvezető, Sylvester Ádám szerint az építész munkája leginkább a konyhafőnök munkájához hasonlítható. Ő az, aki meghatározza a „menüt", ő adja az „ajánlatot". Ilyen „konyhafőnök" Bán Ferenc, Kossuth-díjas építész, akinek néhány éve újult meg a szabolcsi megyeszékhelyen a legendás nyíregyházi művelődési háza. A nemzet művésze, a hetvenes évek emblematikus épületét tervezte. A 2015-ben felújított központ egy város felett álló ház, ami az építészet győzelmét hirdeti. A 450 fős, sík padlós nézőtér elemei a lépcsőkkel együtt széttolhatók, a színpad pedig lesüllyeszthető.
A tárlatvezetésen megcsodálhattuk a Széll Kálmán tér rekonstrukciós vázlatát, vagy Kovács Péter izgalmas debreceni Irodaépületét, amelyhez tartozik egy belső kert is, és amely átmenetet képez a lakóház és a munkahely között. Sylvester Ádám felhívta a figyelmet a négyes metró több állomására is, például a Rákóczi téri vagy a Fővám téri építményekre. Nem kevésbé izgalmas Salamin Ferenc, az MMA levelező tagjának, Makovecz Imre szellemi örökösének olaszliszkai Zarándokháza. Az épület közösségi térként szolgál.
Hosszan álltunk a Tüske csarnok fotója előtt, amelynek különleges története van. Egyik építésze, dr. Magyar Péter 1975-ben hagyta el az országot. Szinte minden kontinensen élt és alkotott. Több egyetemen tanított, és nagy megtiszteltetés, hogy elvállalta a csarnok tervezését Lázár Antallal együtt. Magyar különleges módszerrel dolgozik. Még mindig A4-es lapokra ír. A 82 éves művész vonalas rajzokat használ, és ugyanazzal a tollal dolgozik. Megszámozza a lapokat. A Tüskecsarnokot 20 éve kezdték el építeni, még nem volt kész, de neve már elterjedt a budapestiek között. Ilyen szimbolikus épület lett a fővárosi Eiffel Palace Irodaház is a Nyugati tér mellett. Az üzleti negyedben található épület tervét Baliga Kornél tervezőművész készítette el. Az eredetitől eltérően kupola itt nem épült, mert azzal a historizálás csapdájába kerültek volna az alkotók, de a hatalmas terek és a homlokzat lenyűgözi a látogatókat.
Nagygéci református templom, Közszolgálati Egyetem, vagy éppen váci Művelődési Központ. Hosszasan lehetne még sorolni az utóbbi években épült vagy felújított épületeket, de akkor járunk jól, ha április 26. után ellátogatunk a Műcsarnokba. Jóleső érzés töltheti el az embert, ha arra gondolunk: rengeteg épület újult meg az utóbbi időben, van munkája az építészeknek és ők élnek ezekkel a lehetőségekkel.
 
Tér///Erő II. Építészeti Nemzeti Szalon Műcsarnok, 2019. április 26. – augusztus 25.
Látogatási idő: kedd–vasárnap 10.00–18.00, csütörtök 12.00–20.00
Ngày 23 tháng 4 năm 2019  |  műcsarnok sulyok miklós nemzeti szalon bán ferenc balázs mihály salamin ferenc