Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2017. február 7.

Vashegyi György

A két Haydn utolsó miséi

Michael Haydn 1803-ban komponált Szent Ferenc-miséje nem tartozik a hangversenytermekben gyakran játszott művek közé, sőt Magyarországon a 19. század óta először hangzik fel korabeli hangszereken. Gyakrabban hallható bátyja, Joseph Haydn 1802-ben írt, hattételes, Harmoniemesse című alkotása, de a testvérek egyházi zenéje egy estén csak nagyon ritkán szólal meg együtt. A két mise előadói apparátusát, a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekart, az énekes szólistákat és a Purcell Kórust Vashegyi György vezényli a Müpában. A hangverseny kiemelt támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.
A B-dúrban írt Harmoniemesse Haydn utolsó nagy munkája. Mária hercegné nevenapjára szerezte, aki munkaadója, Eszterházy Miklós herceg felesége volt. Fáradt és enyhén remegő kézzel fejezte be a misét a szeptemberi bemutatóra, amit maga készített elő és vezényelt. A művet négy szólistára írta, teljes kórus, orgona, vonósok, rézfúvósok és két pár fafúvós alkotják a zenekart innen a "Harmonie" előtag a mű nevében, mivel németül ez a fúvosókat jelenti. A mű a szokásos miserészeket tartalmazza, azaz Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei-Dona nobis pacem.
Joseph Haydn 1732. március 31-én született Rohrauban. Zenei tehetsége korán megmutatkozott: már 8 éves korában a bécsi Stephanskirche kórusában énekelt. Innen 1749-ben, szopránhangja elvesztése után távoznia kellett, s nyomorúságos szegénységben élt. Zenetanításból tartotta fenn magát, s egy időben a kor neves énekmesterének Nicola Andrea Porporának tanítványa, inasa és énekleckéinek állandó zongorakísérője lett. 1759-ben Morzin gróf lukaveci kastélyába került, de már két év múlva az Esterházy család hercegi ágának muzsikusa lett. Élete nagy részét Kismartonban (Eisenstadban), illetve Eszterházán, az ekkor felépülő pompás kastélyban töltötte. Csaknem hatvanesztendős korában hagyta el hosszabb időre az udvart, s vállalkozott nagyobb utakra. 1791/92-ben és 1794/95-ben Londonban tartózkodott, ahol 6-6 új szimfóniájával óriási sikert aratott, s a művelt világ legismertebb muzsikusává vált. A londoni utak után, élete utolsó évtizedében alkotta két hatalmas oratorikus művét, a Teremtést és az Évszakokat. Bécs és az egész Európa zeneértő közönségének szeretetétől övezve halt meg, 1809. május 31-én.
Sikeres volt, 46 szimfóniát komponált, növendékei közül is többen neves zenészekké váltak, mint Carl Maria von Weber vagy a későbbi zeneműkiadó Anton Diabelli. Ám, ahogy mindezek, úgy a boldog otthon és a jó barátok sem tudták megmenteni Michael Haydnt, Joseph öccsét az italozástól. Állítólag amikor emiatt nem készült el időben az egyik megrendelt kompozícióval, a nála húsz évvel fiatalabb Wolfgang Amadeus Mozart segítette ki, aki titokban vállalta a feladatot. Michael amúgy is jó kapcsolatban állt a Mozart családdal, az ifjú Amadeus sokat tanult tőle az egyházi zenében. Michael 1771-ben komponált Requiemje például több vonásában is feltűnő hasonlóságot mutat Mozart húsz évvel későbbi Requiemjével. Most elhangzó Szent Ferenc-miséjét Michael Haydn 1803-ban, a bécsi császári udvar felkérésére komponálta. világhírű bátyja különösen nagyra tartotta egyházi műveit, amelyek szerinte az övéit is felülmúlták.
Michael Haydn (1737–1806), zeneszerző, Joseph Haydn öccse. A két Haydn-fivér zenei pályája együtt indult. A rohraui szülőházból mindkettejüknek a bécsi Stephansdom fiúkórusába vezetett az útja. Michael nyolc esztendős korában, 1745-ben lett a kórus tagja. Valószínűleg már 1757-ben kedvező állás-ajánlatot kapott: legkésőbb 1760-tól a nagyváradi püspöki zenekar Kapellmeistere lett. A nagyváradi időszakban Haydn igen termékeny alkotónak bizonyult: nemcsak számos misét és kisebb egyházi kompozíciókat, hanem szimfóniákat és versenyművet is írt. Hírneve gyorsan növekedett, ennek köszönhető, hogy 1762-ben igen előkelő pozíciót ajánlottak neki: a salzburgi hercegérsek udvari zenekarának koncertmestere lett, a Mozart-életrajzból jól ismert, jóságos és engedékeny kegyúr, Sigismund Schrattenbach muzsikusa. Haydn tehát meghatározó szerepet játszott Salzburg zeneéletében Mozart tanulóévei alatt. A Mozart-családdal baráti kapcsolatban állott. Schrattenbach hercegérsek halálára (1771) Michael pompás Requiemet komponált, mely számos vonásában megdöbbentő hasonlóságot mutat Mozart húsz évvel későbbi Requiemjével. Mozart nyilvánvalóan sokat tanult tőle az egyházi zene területén, hiszen jó néhány művét lemásolta. A barátság töretlen maradt 1781 után is, mikor Michael vette át a salzburgi dóm zenei irányítását. Michael Haydn élete végéig hűséges maradt Salzburghoz, noha ünnepelt mesterként máshol is szívesen fogadták volna. 1798-ban majd 1801 körül ismételten meglátogatta bátyját Bécsben, s lehetősége lett volna Joseph mellett helyettes Kapellmeisterként Esterházy (II.) Miklós szolgálatába állni, de Haydn nem hagyta el megszokott salzburgi környezetét. Második Requiemje, melyet a császárnőnek komponált, éppúgy befejezetlen maradt, mint Mozarté.
Műsor:
 
Joseph Haydn: Harmoniemesse, Hob. XXII:14
–.–
Michael Haydn: Szent Ferenc-mise, MH 826

Közreműködők:

Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Simon Standage koncertmester
 
Szutrély Katalin szoprán
Balogh Eszter alt
Megyesi Zoltán tenor
Najbauer Lóránt basszus
 
Vezényel:
Vashegyi György

7 лютого 2017  |  hangverseny vashegyi györgy