Szabó Magda Régimódi története a Nemzetiben

A Csokonai Színház idei évadának egyik közönségsikere látható nagyszerű szereposztásban a Nemzetiben. A Régimódi történetben Szabó Magda egy ízig-vérig debreceni, mégis egyetemesen magyar történetet mesél el.
A regényben saját családja, elsősorban édesanyja múltját eleveníti fel, közben mesél az egymást követő generációk kínjairól, örömeiről és a hagyományhoz való viszonyáról. A debreceni előadás egy remekmű színpadi változata. Vasárnap, február 2-án, este héttől a nagyszínpadon. Ha szerette a regényt, nézze meg az előadást Rickl Mária szerepében Kubik Annával.
A Régimódi történet fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással teli előadás. Női sorsokat látunk, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet…

Szabó Magda megtette ezt. A Régimódi történetben az 1830-as évektől követi nyomon anyja családjának históriáját nemzedékeken keresztül. A léha Jablonczay helyett a család irányítást átvenni kénytelen Rickl Máriáét, aki vaskézzel irányítja a családot; fiának Kálmánnak és Gacsáry Emmának a házasságát, amelyből a Jablonczay Lenke, az írónő anyja született. Szabó Magda mindig rajongva mesélt anyjáról, akinek ellopott lehetőségeiért a meggyilkolt gyerekkor volt a felelős, aki kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem kísérheti sírig tartó szerelem, nem lehet sem zongoraművész, sem író... A lányból író lett, aki kötelességének tartotta megírni anyja sorsát is. A szép gesztusból remekmű született, amelynek színpadra állítója Csikos Sándor, az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője, aki a Kígyómarást rendezőként, a Kiálts, város! és A macskák szerdája című előadásokat pedig színészként jegyezte. 
- Úgy vélem, Rickl Mária némiképp védelemre szorul, mert a nézők Sulyok Mária rendkívül szigorú megjelenítéséhez kötik, mondta Kubik Anna, még a bemutatóra készülve. Én rétegzettebbnek látom az alakját, megpróbálom őt rehabilitálni, és amennyire lehet, oldani a megszokott és elvárt sziklatömbszerű karaktert. Hiszen a férje is hat rá, még most is, annyi év után, nyilván nem véletlenül szerettek egymásba annak idején. És ő is hat a férjére, aki még mindig vágyakozik őrá, és ennek szintén oka kell, hogy legyen. Biztos, hogy még most is vannak erős érzései, és meg kell tudni mutatni akár a könnyeit is, például Lenke unokája versének olvasásakor. Neki egyszerűen muszáj volt a túlélő kérget, a célra törő modort magára vennie. Van egy különleges humora is, ahogy a Jablonczyak Árpád-házi származásán vagy Gizella lányán élcelődni tud. A nagy alakítások emlékével általában nehéz megküzdeni, de a mi esetünkben föl sem merült ennek a veszélye, annyira máshogy látom a karakteremet, mint az eddigi megformálók. Szeretném őt újra fölfedezni.
A Régimódi történet realista-költői színházat igényel, a cselekmény a dialógusok folytán bomlik ki, nagy jelentősége van az elmondott és az el nem mondott szónak, annak, amiről hallgat, amire gondol a színész. A Csokonai Színház 2013/2014-es évadának egyik közönségsikere látható nagyszerű szereposztásban a Nemzetiben. 

2 лютого 2014