Megnyílt a X. Ötvösművészeti Biennále

Az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Ötvösművész szakosztálya szervezésében 2015. október 8. és november 15-e között rendezik meg a X. Ötvösművészeti Biennálét. 
Az október 8-ai megnyitón elsőként Csabai Péter, a II. kerületi önkormányzat képviseletében köszöntötte a kiállító művészeket és az érdeklődő közönséget. Hangsúlyozta, hogy – bár ötödik alkalommal nyílik meg itt, a Klebelsberg Kultúrkúriában a biennále – ilyen gazdag kiállítási anyag még nem került bemutatásra soha. Köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek, akik ilyen gazdag anyagot állítottak össze, és egyben jó szórakozást, kikapcsolódást kívánt a megjelentek számára. Ezt követően Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve Katona Katalin szerepét, aki a kiállítás kurátoraként ismét nagyot alkotott és általa ismét egy méltó válogatás látható az ötvösművészet anyagaiból. Köszönetet mondott még a kerületnek és a Kultúrkúriának, hogy évek óta partnerek a biennále szervezésében, és a nagyszerű helyszín biztosításában. „A művészet értelme a felvetésekben, a megoldásokban és a tartalomban rejlik" mondta az elnökasszony, aki a csoportos kiállítás lényegének tekinti, hogy egyrészt megmérettetés minden egyes szereplőnek, akár évről évre, hogy a többi munka között miként is működik, hogyan érvényesül a saját elképzelése, másrészt a befogadó számára miként működnek és hatnak egyszerre ezek – a sokszor egészen más technikával, különböző indíttatásból készült – tárgyak. „A műalkotás a valóság szimbóluma, amelyben egyszerre van jelen az érzelem és az értelem és e kettő összjátékaként lesz a befogadó számára is az öröm forrása" – mondta el Simonffy Márta.
Harmadikként prof.em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke mondott köszöntőt, aki kapcsolódott a korábbi megállapításhoz, miszerint ez, a X. Biennále az eddigi legszínvonalasabb a megrendezett tárlatok közül, ami ugyanakkor valahol természetes is egyben. Beszédében kitért egy olyan eredményre, mely az agykutatás területéről származik, de a művészettel kapcsolatos, miszerint bebizonyosodott, hogy az élet egyik legfontosabb hajtóereje az öröm, amit a művészetnek, a különféle művészeti ágaknak szolgálni kell; az örömokozás elérésére kell elsődlegesen törekedniük. „A művészet szólhat a szenvedésről, a halálról, azokról a dolgokról, amik nem örömteliek és az életünk részei, de nagyobb részben az örömszerzés forrása kell legyen, azt kell szolgálnia" – mondta el Fekete György. Méltatta Katona Katalin munkáját, és az összes kiállító művészét, akik áldozatos munkával ismét egy nagyszerű kiállítási anyagot állítottak össze, belsőépítészi szemmel is kifinomult, irigylésre méltó módon. Köszöntötte a jelenlévőket is, akik ellátogattak ilyen szép számban, és arra kérte őket, hogy élvezzék a kiállítást, mélyedjenek el benne, és fedezzék fel az apró részletekben az ötvösművészet varázsát, amit ő a szivárványhoz hasonlítana leginkább. Beszélt a 2017-ben megrendezésre kerülő Iparművészeti Nemzeti Szalonról, melyre előkészület már ez a tárlat is, és ahol az ötvösművészeknek lehetősége lesz megmutatni művészetük varázsát, egyediségét, jelentőségét.
Fekete Györgyöt követően Katona Katalin, a kiállítás kurátora mondott rövid beszédet, felelevenítve az 1996-os első biennále szervezését, s hogy már annak összeállítása közben rádöbbent, hogy az ötvösművészet fennmaradásának, érvényesülésének egyik kulcsa, hogy a rendszeres kiállítási lehetőség biztosítva legyen az alkotók számára. Az elmúlt 19 év tárlatainak szervezése mindig ebben a szemléletben zajlott, ami kívülről talán nem is látszik, de szervesen ott van a munka mögött, és bár sok kritika éri a tárlatokat, az bizonyos, hogy mindenki kezében ott van a kalapács, mindenki használ forrasztópisztolyt, és egy „isteni" mesterség szolgálatában állnak az ötvösművészek, akik egy olyan hagyományt visznek tovább, mely a kultúránkban minimum ezer éve van jelen. Felelős értelmiségiként pedig a legfőbb cél, hogy ez a hagyomány továbbéljen – hangsúlyozta Katona Katalin.
Az est zárásaként díjátadásra került sor. Elsőként Fekete György adta át a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti tagozatának különdíját J. Szalay Editnek, majd Simon Károly, a Tagozat elnöke az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat szakmai különdíját Kálmán Lászlónak. Keppel Márton, az est házigazdája Szilágyi Pált, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kulturális Államtitkárság, Közösségi, Művelődési és Művészeti Főosztályának osztályvezetőjét kérte fel, hogy adja át az EMMI díját Tóth Zoltánnak, majd Simonffy Márta a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díját adományozta Dávid Attila Norbertnek. Végül Kótai József A Szent Eligius-díjat megosztva adta át Sor Júliának és Oláh Sándornak.
 
Az est nyitányaként a Momento Kórus énekelt 20. századi kórusműveket, az est zárásaként pedig Sáry Bánk zeneszerző játszott zongorán a vendégeknek.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége az MMA támogatásával kiállítási albumot adott ki a biennáléra.
9 жовтня 2015  |  kiállítás ötvösművészet