HIMNUSZ – A MAGYAR NÉP IMÁI
2020. január 23. – április 5.
Vigadó Galéria, V. emelet

„A Himnusz egy közösségi ima"

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának akadémikusai és köztestületi tagjai a magyar kultúra napja alkalmából kiállításon mutatják be azon alkotásaikat, amelyeket nemzeti imádságaink, egyházi himnuszaink és népénekeink inspiráltak. „Nemzeti önazonosságunk megélésében elengedhetetlennek tartjuk azt, ami eleink számára soha nem volt kérdés: a cselekedeteinket meghatározó Istenhitet, örökérvényű törvényeket" – vallják a kiállítók. A „Himnusz – a magyar nép imái" című népművészeti és iparművészeti kiállítás áprilisig várja a látogatókat a Vigadó Galéria V. emeleti kiállítóterében. Este, a megnyitót követően ugyancsak a Pesti Vigadóban, a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon kezdődik az MMA kultúra napi rendezvényének folytatása, a „Jövel, légy vélünk Úr Isten" című népzenei koncert neves fellépőkkel. A koncerten olyan himnuszok, egyházi énekek és népénekek szólalnak meg, amelyek kifejezik egy-egy közösség összetartó erejét, magyar nemzetünk önazonosságát.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát, ennek alkalmából „Himnusz – A magyar nép imái" címmel 2020. január 23-ától látogatható tárlat nyílik a Pesti Vigadóban. A kiállításról, a himnuszokról és a magyarok imáiról Kósa Klára keramikusművésszel, az MMA levelező tagjával, a tárlat szervezőjével beszélgettünk. (Lesti Árpád interjúja)

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?
– A Kodály-módszeren nevelkedtem, nem automatikusan, gépiesen éneklem vagy hallgatom a Himnuszt, hanem az első szótól az utolsóig átszellemülök, átlényegülök. Olyan hihetetlen vizuális élmény kerít hatalmába, hogy abban a pillanatban tele vagyok ötlettel és színnel, azt se tudom, hogyan fejezzem ki magamat. Ugyanígy van ezzel Simon Ilona könyvtervező művész is, akivel közösen találtuk ki, hogy január 22-e alkalmából szervezzünk egy kiállítást a himnuszok kapcsán.
Kölcsey Himnusza előtt a magyaroknak volt már himnusza, himnuszai?
– Kezdjük Szent István intelmeivel, aztán ott van a régi székely himnusz, a katolikusoknál a Boldogasszony Anyánk, a reformátusoknál a 90. zsoltár, a Tebenned bíztunk eleitől fogva, aztán említhetném még a Rákóczi himnuszt vagy a Felvidék himnuszát is, tehát Kölcsey alkotása előtt is ismertünk és énekeltünk himnuszokat. Később is születtek, például a hihetetlenül szép szöveggel rendelkező unitárius himnusz. Ezt a témát, ezeket a műveket dolgoztuk föl és nyitottunk kiállítást belőlük Kisgyőrben, 2019 januárjában, aminek megnyitóján Szerényi Béla előadóművész, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója játszott tekerőn, mivel régen himnuszokat elő is adták elődeink, például e hangszeren. Nagy sikere volt a megnyitónak és a tárlatnak, emiatt elhatároztuk a következő évben, hogy a Pesti Vigadóban is szeretnénk összeállítani egy újabb kiállítást, még több művész közreműködésével.
Kiket kértek fel a 2020 januárjától áprilisig látogatható tárlaton való részvételre?
– A himnusz nem egy egyéni fohász, nem egy egyéni ima, hanem egy közösségi ének, ezért az vetődött fel, hogy az egész közösséget vonjuk be, vagyis az MMA Népművészeti Tagozatának valamennyi tagját, valamint az Akadémia népművészeti köztestületi tagjait is. A részvételük nagy lehetőség nekünk, hiszen az MMA-ban csupa olyan ember van akár akadémikusként, akár köztestületi tagként, akik valamit nagyon tudnak, ha az álmukból felkeltik őket, akkor is, mert a vérükben van a magyar nemzet művészete. Mi, népművészek sokszor vagyunk arra kényszerítve, hogy akkor csinálunk valamit jól, akkor elégedettek velünk, hogyha például XVII–XVIII. századi alföldi magyar parasztember alkotását újraalkotjuk. Szerintem ez nem művészet, ez másolás. Ezért arra kértem mindenkit, hogy ami gondolat megszületik benne akár Kölcsey műve, akár bármely másik himnusz alapján, azt mutassa itt most be, vagyis alkosson valami újat, valami belőle fakadót! Mit ad Isten, nagy örömmel töltött el a felvetés mindenkit, így sorra születnek a valóban új műremekek.
Mivel találkozhat majd a közönség, és mit készít Ön?
– Látható lesz gyöngyhímzéssel készített Biblia borító és Zsoltár takaró, van, aki gyöngyöt sző és azon lesz olvasható Kölcsey verse, mást a Nyújts feléje védő kart sor vagy a Miatyánk fogott meg, s azokat szövi. Simon Ilona Himnusz könyvet hozott létre, aminek zöld a borítója, búza látható rajta kívülről, belül, ahogyan összeérnek a lapok kiolvasható a mű mai szemnek megnyugtató szövege, hártyán pedig ott van Kölcsey eredeti megfogalmazása is. Én egy nagyon fekete alapon – mert kevesen tudják, de a feketének is van vagy hétszáz változata – rendkívül széles fekete lakk keretbe illesztett színes kerámia Magyarországgal készülök. Azért fekete, mert akkora tragédia volt nekünk Trianon, azért fekete lakk, mert fényesek vagyunk, és azért színes Magyarország, mert ilyenek vagyunk mi, színesek. Látható lesz az Üdvözlégy Mária által inspirált mű is, más a református Úrvacsorához tartozó kelyhet, kancsót és kenyértartót készített. Hihetetlenül gazdag lesz a tárlat.
Ezek szerint különböző művészeti ágak alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők?
– Igen, ráadásul ezek az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek Békéscsabától Esztergomig. Jelen lesz szövő, kékfestő, keramikus, fazekas, gyöngyfűző, hímző, szíjgyártó, kovács vagy éppen bőrös alkotásai is. A megnyitón pedig a tárgyalkotó művészek mellett zenészek és táncosok is szerepet kapnak, ugyanis a zene szorosan kapcsolódik e tárlathoz. A kisgyőri megnyitónkon Petrás Máriát megkértem, énekelje el a Csángó Himnuszt, majd Szerényi Béláék közös éneklésre hívták a jelenlévőket, s tapintható volt a meghatódottság. Tulajdonképpen a Himnusz egy közösségi ima.
Mi lesz a kiállítás jövője?
– Reméljük a Pesti Vigadó után egyéb helyszíneken is megjelenhet a tárlat, mindenhol a helyi alkotókkal kiegészülve. Azt szeretném, ha ők is beleadnák azt, amit ők tudnak, vagyis együtt alkotnánk! A cél, hogy legyen valami egészen egyedi, ettől lesz csak ránk jellemző a hely, ahol élünk.



A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának akadémikusai és köztestületi tagjai az április 5-ig látható kiállításon azon alkotásaikat mutatják be, amelyeket nemzeti imádságaink, egyházi himnuszaink és népénekeink inspiráltak. A magyar kultúra napi megnyitón Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kiemelte, hogy a Himnusz által ihletett, lelkekben újragondolt alkotások jelennek meg a kiállításon. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar himnusz sok más nemzet ünnepi dalával ellentétben nem egy katonai induló, hanem egy ima, egy nemzeti fohász. Kölcsey Ferenc a romantika korszakában egy egész közösségnek, a nemzetnek írt egy imát tette hozzá.
A kiállításon olyan népművészeti és népi iparművészeti alkotások láthatók, amelyeket a Himnusz mellett többek között a székely, a csángó, az unitárius, a cigány és a Rákóczi-himnusz ihletett. A tárlaton vannak fafaragások, kerámiák, táblaképek, csontfaragások, bicskák, fotók, textil-, bőr és nemez munkák is.


A kiállítás kísérőrendezvényei

2020.02.19. 17:00 Kurátori tárlatvezetés

2020.03.11. 17:00 Kurátori tárlatvezetés

2020.04.05. 15:00 Finisszázs