Szeged, Takarékpénztár (udvar)

Baumhorn Lipót 160 – Köztéri fotókiállítás Szegeden

1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki korának legjelentősebb zsinagógatervezője volt. Huszonkét megvalósult épületével valóban ő építette a legtöbb zsinagógát Európában, maga mögött hagyva a műfaj osztrák és német specialistáit is. Összes zsinagógája a történelmi Magyarország területén áll vagy állt, és az 1888–1932 közé eső bő négy évtizedben készült. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái korszerű, centrális alaprajzzal és többnyire középkupolás, tornyos tömeggel készültek, a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely üresen, romosan áll.
24 вересня 2020

A Budai Vigadó és egy budai lakóház 2020-ban az Év Háza

Az Év háza pályázat az elmúlt évek alatt kinőtte magát a szűk szakmai keretek közül, és ma már a nagyközönség számára is ismert elismerésnek számít. A pályázat kiírásában olyan szakmai szervezetek vesznek részt, mint a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége, míg a zsűrizésben Ybl-díjas építészek működnek közre. Idén húsz középület és 33 családi ház került az Év háza pályázat szakemberekből álló zsűrijének asztalára. Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál hűvösvölgyi lakóháza kapta a fődíjat családi ház kategóriában, a középületek között pedig a Budai Vigadó felújításáért Nagy Csaba és csapata vehette át a legjobbnak járó elismerést.

19 вересня 2020

Budapesti kortárs építészet térképen

A Budapesti Építész Kamara, a Magyar Művészeti Akadémia és a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága támogatásával elindította a  Budapest Legenda  nevű weboldalt, ahol a budapesti kortárs építészet kiemelkedő alkotásai tekinthetők meg térképes, kereshető formában. Az adatbázisban olyan épületek szerepelhetnek, amelyek széleskörű szakmai elismertséget kaptak, és valami­lyen szempontból követendő példának számítanak.

24 серпня 2020

Makovecz-templom épül Rákoskerten

Hamarosan a befejező szakaszába érkezik a Makovecz Imre által tervezett ökumenikus templom építése Rákoskerten, a Rózsaszál utcában és várhatóan 2021 első negyedévében átadásra is kerül. A templom "Mennybemenetel" néven magasodik az égbe Rákoskert csúcsán. A rákoskerti Mennybemenetel templom a 2009. augusztus 23-i alapkőletétel, valamint a 2019-es munkálatok megkezdését követően elérte legmagasabb pontját, melyet júniusban az épület régi hagyományok szerinti felavatásával köszöntött a városvezetés, a gyülekezetek tagjai, a kivitelezésért felelős szervezetek, illetve a rákoskertiek közössége. Noha párhuzamosan Pesterzsébeten is épül egy Makovecz-templom, ez az épület lehet az építész első fővárosban megvalósult temploma.

28 липня 2020

Elhunyt Radványi György építész

Életének 71. évében, június 26-án elhunyt Radványi György, Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Radványi György 1949. augusztus 4-én született Ózdon, 1973-ban szerzett építészmérnöki diplomát, 1986-tól vezető tervező volt, 2011-ben főépítészi vizsgát tett. A Műegyetem címzetes egyetemi tanáraként, illetve Sátoraljaújhely és Füzér főépítészeként is dolgozott. Alkotói életműve Sátoraljaújhely és Széphalom általa tervezett épületeiben teljesedik ki, melyek közül kiemelkedik a Kazinczy emlékhely kertjében megépült Magyar Nyelv Múzeuma. Radványi Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.


Radványi György gyászjelentése


29 червня 2020

„Magyarország nem volt, hanem PLESZ"

90 éve született Plesz Antal építész, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja

Május 19-én lett volna 90 éves Plesz Antal (1930–2014), az ÉSZAKTERV és a Miskolci Építész Műhely ikonikus alakja. A remek építész, mintaadó polgár, a több generációt nevelő mester vallotta, az építészet elsősorban emberépítéssel kezdődik. A hatvanas–hetvenes évekbeli miskolci értelmiség vezéregyéniségeként, a magyar kultúra és művészet jelentős személyiségeihez fűződött baráti kapcsolatain keresztül az akkor (és jórészt még ma is) műszaki tudományként kezelt építészetet építőművészetként ő vezette be a helyi gyakorlatba. Ez az önként vállalt szerepe máig kiemeli a pályatársak közül. Már saját kora nagy hatású kultúraközvetítőként, az építészeti gondolkodás új mintaalkotójaként tartotta számon. Születésének 90. évfordulóján híres tanítványai közül Bodonyi Csaba, Ferencz István és Bán Ferenc építészek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai is megemlékeztek a „Plesz Antal jelenségről".

19 травня 2020
Останній