Szövés-kódok a Francia Intézetben

Huszonkilenc neves kárpitművész egyéni alkotása mellett két nagyméretű, több művész által készített közös munkát mutat be a Magyar Kárpitművészek Egyesülete a Francia Intézetben.

A tárlaton több díjazott alkotó mellett látható az egyesület tagjai által az elmúlt időszakban készített utolsó két nagyméretű gobelin. A tárlatot, amely 2013. február 22-ig látható, Kalmár Ferenc, az Országgyűlés Magyar–Francia Baráti Tagozatának vezetője, és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg.

A Magyar Kárpitművészek Egyesületének művészei már öt olyan, egyenként tíz-húsz négyzetméter közötti monumentális kárpitot szőttek, amelyek a világban is egyedülálló teljesítménynek számítanak. Ezek közül most bemutatják az Európa fényei című alkotást, amelynek elkészítésében 15 művész vett részt. Témája a világűrből készült fénytérkép alapján ezüstszállal szőtt Föld és benne Európa fényei. A gobelint 2011-ben, Magyarország soros EU-elnöksége idején mutatták be Strasbourgban az Európa Tanács épületében. A másik közös alkotás a Duna Stratégiához kapcsolódva készült el 26 művész közreműködésével: a Duna-Limes című kékes, zöldes faktúrájú nagyméretű gobelinen arany színnel szőtték a folyót és tavaly, a Szombathelyi Textilművészeti Triennálén mutatták be a közönségnek.

Az egyéni alkotók között van többek között Hager Ritta Kossuth-díjas kárpitművész Remény című munkájával, és látható a szintén Kossuth-díjas Polgár Rózsa Fonalak I. II. című alkotása is. Kecskés Ágnes Húsvét című gobelinjét mutatja be, Kovács Péter a Fordított világ című munkáját, szerepel a tárlaton Baráth Hajnal és Lencsés Ida egy-egy kárpitja, Pápai Lívia Föloldás című munkája, Vajda Máriától pedig az Óarany című gobelin.

Balogh Edit, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke elmondta, hogy a magyar kárpitművészet a francia manufaktúrák hagyományait követve alakította ki saját arcát, ezért is rendezik a kiállítást a Francia Intézetben. A kárpitművészet nagyjai, köztük Ferenczy Noémi, Leo Belmonte és Kóródi György Párizsban tanultak a 20. század elején.

A Magyar Kárpitművészek Egyesületének 1996-os megalakulása óta fogja össze és képviseli azokat a magyarországi és a külhoni magyar kárpitművészeket, akik a 14. században Franciaországban kidolgozott és később egész Európában elterjedt gobelin kárpitszövési technika folytatói és megújítói. Az egyesület mintegy hetven tagot számlál.


Az európai uniós elnökség tiszteletére létrehozott Európa fényei, 9 m2-es kárpit (2011) és a Limes-Duna című, 7 m2-es szövött kárpit (2012) is látható a tárlaton, mely a kárpitművészet sok évszázados gyakorlatának mintájára, több alkotóművész részvételével, több éven át készített, nagyszabású művek.

A tagság által közösen szőtt művek tematikájukban az európaiság mint a történelemi sorsokat összefogó, azonosságteremtő földrajzi tér jelenik meg a kárpit nyelvén, legyen szó akár az Európa fényei című kárpitról, akár a Duna-Limes műről. A folyó éltető keretet biztosít az itt élő népeknek, létformáknak. Elválaszt és egyesít, éltet és néha elsodor. A Magyar Kárpitművészek Egyesülete a kárpitjával megfogalmazta a Duna mellett élő közösségek együvé tartozását. A kárpit utal a múltban a limes határt jelentő szerepére is.


Európa fényei (részlet)

Európa fényei, 2009–2011,
gyapjú, selyem, fémszál, 4 felvetés, haute lisse, 216×400 cm

Az Európa fényei kárpitot készítették:

Balogh Edit, Baranyi Judit, Benedek Noémi,
Bocz Beáta, Csókás Emese, Fóris Katalin,
Harmati Zsófia, Kiss Katalin, Kneisz Eszter,
Kovács Péter, Lencsés Ida, Pázmány Judit,
Szabó Verona, Tápai Nóra, Vajda Mária

A Római Birodalom a Duna mentén vonta meg határát, melyet limesként ismerünk, s melyet hazánk ma a Közép-Európai Program keretében és támogatásával hat konzorciumi partnerrel együtt mint „Dunai Limes – UNESCO Világörökség" projektként kíván védelem alá helyezni.

A világörökség részévé ajánlott magyar területen ez 121 helyszínt foglal magába, így különálló régészeti lelőhelyek láncolatát, mint az aquincumi romterületet, a tokodi, visegrádi, dunaújvárosi és dunakömlődi tábor, leányfalui és budakalászi őrtornyot, a verőcei, szigetmonostori és dunakeszi kikötőerőd maradványait. A magyarországi Limes-szakaszra vonatkozó világörökségi felterjesztési dokumentációt háromkötetes mű foglalja keretbe. Ehhez a projekthez kapcsolódik a Magyar Kárpitművészek alkotása, mely a Tabula Peutingeriana (Peutinger tábla) térkép-tekercs alapján az egykori Római Birodalom Pannóniára vonatkozó, és a limest ábrázoló részletét megszőve, a jelen kontextusában, a Duna által összekötött népek közösségét, a tudományos vizsgálódás raszterkeresztjeihez rendelt országiniciálék jelzésével fogalmazzák és jelenítik meg a kárpit nyelvén e tematikát.

2007-ben a térképet a „Világ emlékezete" program keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007. november 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva. Ennek a térképnek a modern szövött változatát kívánta létrehozni 22 jeles kárpitművész. 

Duna-Limes (részlet)

Duna-Limes kárpit, 250×300 cm, 2012, gyapjú, selyem, fémszál, 4 felvetésű, francia gobelin

A Duna–Limes kárpitot készítették:

Balogh Edit, Baranyi Judit, Benedek Noémi, Bényi Eszter,
Bocz Bea, Czeglédi Adél, Fóris Katalin, Hager Ritta,
Harmati Zsófia, Kecskés Ágnes, Kelecsényi Csilla,
Kneisz Eszter, Lencsés Ida, Kovács Imre, Kovács Péter,
Koncz-Maevszka Borjána, Martos Katalin, Mészáros Erzsébet,
Pasqualetti Eleonóra, Pázmány Judit, Sipos Éva, Szabó Verona,
Tápai Nóra, Vajda Mária, Zelenák Katalin, Zsámbokréty Dóra

18 Ocak 2013 Cuma  |  magyar kárpitművészek egyesülete