„Hírnöknek jöttem, aki az mondja, szabad örülni, mosolyogni, még azt is szabad szeretni, akivel nem értünk mindenben egyet, mert olyan titoknak, különleges dolognak, a művészet iránti érdeklődésnek és értésnek a birtokában van, amivel csak az ember rendelkezik" - fogalmazott köszöntőjében Fekete György.
Hozzáfűzte, a magyar kerámiának kivételes helye van a világ művészetében. Köszönhetően a művészetoktatásnak, a ragyogó óvodáknak és a művészetpedagógusoknak, sok a tehetség, a 420-430 keramikusművész közül is kiemelkedik azonban Németh János munkássága – vélekedett.
Gyutai Csaba, a megyeszékhely polgármestere emlékeztetett arra, hogy a zalaegerszegi születésű keramikusművész március 14-én megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Kossuth-díjat. Németh János fazekas dinasztia sarja, aki a népi fazekasság hagyományait ötvözi a modern keramikus elképzelésekkel. Számára a korong ma is munkaeszközt jelent, szívén viseli a magyar fazekasság sorsát.
Nehéz olyan tárgyakat bemutatni Németh Jánostól, amelyet még nem látott a közönség, de a sikerült fellelni olyan grafikákat, érmeket, amelyek még nem, vagy csak ritkán szerepeltek kiáltásokon – mondta el az Kostyál László művészettörténész az MTI-nek.
Az időszaki kiállítás tematikájában kapcsolódik a nagyböjti időszakhoz, a szakrális alkotások nemcsak a kerámiákban, hanem rajzokon is megjelennek. A feszületek mellett megjelenik Krisztus, Keresztelő Szent János, Assisi Szent Ferenc alakja is.
A tárlaton hangsúlyt és szerepet kapnak az állatábrázolások – lovak, varjak, szarvasok, kecskék. Az alkotások mellett található a grafikai vázlatok segítségével a művész munkamódszereit is megismerhetik a látogatók – magyarázta a művészettörténész.
Németh János művészete a zalai ember számára azért különösen fontos, mert kifejezetten Zala megyéhez, a göcseji tájhoz kötődik. A Kossuth-díjas művész motívumkincse az itt élő parasztemberek gondolatvilágában gyökerezik, alkotásaiban megjelennek a zalai tájnak, az épített örökség szépsége – hangsúlyozta Kostyál László.
A Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész tárlata április 30-ig tekinthető meg a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Gönczi Galériájában.

Németh János a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész a tradicionális népi kerámiavilág mondanivalóját a modern szobrászattal és kerámiaművészettel ötvöző mintegy fél évszázados művészi tevékenysége elismeréseként kapta a Kossuth-díjat 2014. március 14-én. Németh Jánost tudomása szerint korábban is fölterjesztették a díjra, de idős korára csak megérkezett az elismerés. „Ez meghatott és arra sarkall, hogy elkötelezetten tovább folytassam a munkámat, olyan művészetet, amely európai és egyúttal magyar" – mondta a keramikusművész az elismerés kapcsán. Egész életében a népi fazekasság hagyományait, szellemiségét ápolta, építészeti kerámiáit gömbök, kúpok félmetszeteiből készítette, mindig is a gyökerekből építkezett, fazekasok, népművészek, pásztorművészek formakincseit használta fel. 1885-ben nagyapja kezdte az agyag megdolgozását. Családi hagyomány lett belőle, mert három fia vitte tovább a mesterséget, Gábor, Lajos és János, akinek a fia a most kitüntetett keramikus. „Mindhárman cserépkályhások lettünk, úgynevezett szemes kályhákat építettek Zalaegerszegen – emlékezett vissza. – Műhelyünk 1951-ig működött, aztán államosították." Németh János az iparművészeti főiskolán Borsos Miklós és Gádor István tanítványa volt. A diploma megszerzése után visszament Zalaegerszegre és tíz évig dolgozott a Zalaegerszegi Cserépkályhagyárban, 1969 óta „szabadúszó" és sok építészeti kerámiát készített Magyarország különböző külföldi követségeinek díszítésére. Munkái közül legbüszkébb a százhalombattai díszkútra, amelyet 2002-ben készített, a Makovecz Imre tervezte templom előtt áll, a csodaszarvas legendát dolgozza fel és a szombathelyi 4×3 méteres domborműre, amely a főtéren kapott helyet. Németh János folyamatosan dolgozik, most a város nagy szülötte, Keresztury Dezső (1904–1996) író, költő, irodalomtörténész emlékháza falába egy 220 centiméter magas és 140 centméter széles fülkét tervez, ebben a költő Dunántúli hexameterek című költeményéből tesz idézeteket kerámiából. Örül annak, hogy a Göcsej Múzeum 200 darab műtárgyát befogadta és három helyiségben ebből a városnak adományozott gyűjteményből állandó kiállítást rendezett be.