A kiválasztott webtartalom nem létezik.
Karátson Gábor / Lugosi Lugo László felvétele
Karátson Gábor temetése
Karátson Gábor Kossuth- és Prima-díjas író, műfordító, festő és filozófus, művészetpedagógus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja temetése augusztus 26-án, délután 3 órakor, a Farkasréti temetőben lesz.
Az életének nyolcvanegyedik évében, 2015. július 23-án elhunyt művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. A temetés szertartását a Makovecz-ravatalozó előtti téren református szertartás szerint Dr. Szabó István püspök, a Duna-melléki Református Egyházkerület lelkészi elnöke vezeti. Búcsúztató beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Szemadám György, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Lányi András író, Bárdos Deák Péter, a Duna Charta elnökségi tagja, Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke és Szilágyi Péter filozófus.
Karátson Gábor 1935. május 21-én született Budapesten. Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában; a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből.
1968 óta rendszeresen szerepelt képzőművészeti kiállításokon. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit.
Több művészeti és filozófiai könyv szerzője, lefordította Lao-ce Tao te kingjét és a Ji kinget. Ötvenhatos regény című önéletrajzi ihletésű könyvében könyörtelen őszinteséggel néz szembe korosztályának sorsával: a világégés és a kommunista diktatúra idején felnövő nemzedék tagjainak sokféle útját idézi fel, azokét, akik így vagy úgy részeseivé váltak az 56-os forradalomnak, börtönökben sínylődtek, megérték az úgynevezett rendszerváltozást is, nemegyszer szereplőivé válva az akkor lezajlott eseményeknek. Utolsó regénye, A csodálatos kenyérszaporítás 2014-ben jelent meg.
Portréfilmsorozatunk „…festeni fogok…" című részében Karátson Gábor arról vall, hogy már gyermekkorában készített akvarelleket. Az ötvenhatos forradalmat követő börtönbüntetése megerősítette abban, hogy kitartson a festészet mellett. Megtapasztalta, hogy másképpen „nem lehet mondani semmit". Szakrális indíttatású képei nyomán elmondja, hogy miért nem tud már hagyományos értelemben vett bibliai témákat festeni úgy, mint régen. Úgy véli, hogy a jelenkor Bibliája az újság, ennek jegyében alkot politikai témájú festményeket, de ugyanúgy, mint eddig, a megváltás érdekében. Vannak olyan műalkotások, amelyekhez már nem lehet képeket festeni, mert befejezettek, ezek közé sorolja a kínai bölcselet nagyformátumú művét, a Változások könyvét, amelyet lefordított. A teljes portrét, Gulyás János filmjét, 2015. július 29-én 17.25 és 18.25 között vetíti a Duna World televíziócsatorna.
Karátson Gábor 1935. május 21-én született Budapesten. Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában; a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből.
1968 óta rendszeresen szerepelt képzőművészeti kiállításokon. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit.
Több művészeti és filozófiai könyv szerzője, lefordította Lao-ce Tao te kingjét és a Ji kinget. Ötvenhatos regény című önéletrajzi ihletésű könyvében könyörtelen őszinteséggel néz szembe korosztályának sorsával: a világégés és a kommunista diktatúra idején felnövő nemzedék tagjainak sokféle útját idézi fel, azokét, akik így vagy úgy részeseivé váltak az 56-os forradalomnak, börtönökben sínylődtek, megérték az úgynevezett rendszerváltozást is, nemegyszer szereplőivé válva az akkor lezajlott eseményeknek. Utolsó regénye, A csodálatos kenyérszaporítás 2014-ben jelent meg.
Portréfilmsorozatunk „…festeni fogok…" című részében Karátson Gábor arról vall, hogy már gyermekkorában készített akvarelleket. Az ötvenhatos forradalmat követő börtönbüntetése megerősítette abban, hogy kitartson a festészet mellett. Megtapasztalta, hogy másképpen „nem lehet mondani semmit". Szakrális indíttatású képei nyomán elmondja, hogy miért nem tud már hagyományos értelemben vett bibliai témákat festeni úgy, mint régen. Úgy véli, hogy a jelenkor Bibliája az újság, ennek jegyében alkot politikai témájú festményeket, de ugyanúgy, mint eddig, a megváltás érdekében. Vannak olyan műalkotások, amelyekhez már nem lehet képeket festeni, mert befejezettek, ezek közé sorolja a kínai bölcselet nagyformátumú művét, a Változások könyvét, amelyet lefordított. A teljes portrét, Gulyás János filmjét, 2015. július 29-én 17.25 és 18.25 között vetíti a Duna World televíziócsatorna.
