Szurcsik József képzőművész, társkurátor

Online járható be a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

Az elmúlt hat évben a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2020-ban újra Képzőművészeti Szalon következik, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egyelőre virtuálisan mutatunk be. Az eredetileg március 28-ára tervezett megnyitó helyett online jelentkezik az MMA intézménye: szombaton 11 órakor Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor, az MMA rendes tagja megnyitóbeszédét itt osztjuk meg Önökkel. A megnyitót követően a kiállítást virtuálisan lehet bejárni. A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk (igaz, csak otthonról) a Műcsarnok termeiben.
den 27 mars 2020

Több fényt!

Rokonszenves és hasznos gondolat, hogy az olyan tekintélyes, nagyobb műegyüttesek befogadására-bemutatására alkalmas kiállítóterek, mint amilyen a Műcsarnok: olykor, és mind gyakrabban megosztja termeit, s egyidejűleg több életmű megismertetésére tesz kísérletet. Különösen annak tekinthető az ilyen jellegű elképzelés, ha jobbára kevéssé ismert vagy elismert, már lezárt életműveket tesz szemlére a közelebbi vagy távolabbi múltból, ráadásul nem egyetlen kurátori koncepció szerint, hanem egyszerre több iránymutatást követve. Kiállításkritika a Műcsarnokban 2018. január 28-áig látogatható EGY/KOR | Különutak és kivonulás a konszolidáció idején kiállításhoz...

den 22 januari 2018

Török Richárd emlékkiállítása a Műcsarnokban

A Műcsarnok kamaratermének idei első kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd (1954–1993) szobrászra emlékezik. Török Ri­chárd szob­rá­sza­ta egye­dül­ál­ló je­len­ség a ma­gyar mű­vé­szet­ben. Le­zárt és időt­len élet­mű, me­lyet al­ko­tó­ja a 20. szá­zad utol­só ne­gye­dé­ben, egy kul­túr­po­li­ti­kai és ideo­ló­gi­ai ér­te­lem­ben egy­aránt szét­tar­tó, konf­lik­tu­sok­kal ter­helt idő­szak­ban kö­vet­ke­ze­te­sen épí­tett fel. A tárlat február 18-ig látogatható az MMA intézményében.

den 19 januari 2018

A rajzköltő

Gyulai Líviusz tárlata Vigadó Galéria

Egy költő számára nem csupán az létezik, ami körülötte valóságos. Olykor az még inkább, ami képzeletében megjelenik, amit a fantázia különös, többnyire nehezen kifürkészhető működése állít elő. A költő magával hordozza mindazt, ami számba vehető: az életét formáló eseményeket, gondolatokat és hangulatokat, összességében múltját, de hasonlóképpen azt is, ami benne csupán fikcióként merül fel. Akár egy életen, életművön át. És a grafikusok némelyike is miért működne másként, ha rajzi talentuma mellé csak a költői képzelettel jellemezhető világlátás társult, miként Gyulai Líviusz esetében… Kiállításajánló

den 15 januari 2018

Emlékszobává alakították Karátson Gábor egykori műtermét

Emlékhely nyílt Karátson Gábor író, festőművész, az MMA néhai tagja egykori műteremlakásában. A budapest-belvárosi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont – melynek létrejöttét támogatta a Magyar Művészeti Akadémia is – 2018 januárjától lesz látogatható. A két éve elhunyt Karátson Gábor műveiből január végéig az MMA intézményében, a Műcsarnokban látható kiállítás az Egy/Kor című, „félárnyékban" maradt életműveket bemutató tárlat részeként.

den 13 december 2017

EGY/KOR | Különutak és kivonulás a konszolidáció idején

Visszatekintés Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére

A politikával átitatott korszakokban a művészet szerepe és a művészek helyzete kiszolgáltatott. Így volt ez a Rákosi, Kádár (és Ceaușescu) nevével fémjelzett időszakban is, melyet a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok most bemutatott, öt – egymással szorosan összefüggő – kiállítása megidéz. A kiállítások „félárnyékban" maradt életműveket emelnek újra a fénybe, hogy megvizsgálják az akkori művészet helyzetét, az alkotók egzisztenciális tereit, művészeti és életstratégiáit, különös tekintettel a kívülállás és az ellenállás egyedi formáira.

den 5 december 2017
Första Senaste