5. TEXTILTRIENNÁLÉ / 5th TEXTILE TRIENNIAL
"IMAGO"

2015. JÚNIUS 26. - OKTÓBER 31.

fotó: Bonyhádi Zoltán

Újra textiltriennále Szombathelyen

Megnyílt pénteken az 5. Textilművészeti Triennále Szombathelyen. A nemzetközileg is különlegesnek számító seregszemlén 18 országból 168 művész 202 alkotása látható.
Az idei triennále egyik fő alapanyaga a selyem, központi témája pedig az "imago", vagyis az egyéni képalkotás, művészeti megjelenítés, ennek megfelelően születtek különböző technikákkal az alkotások.
    A megnyitón Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke kiemelte: a triennále különlegessége, hogy egyszerre képes bemutatni a textilművészet eltérő ágainak és megoldásainak sokszínűségét. Felidézte, hogy Szombathely már negyvenöt éve ad otthont a textilművészeti biennáléknak és triennáléknak.
    Utalt arra, hogy ma már a Szombathelyi Képtár rendelkezik az országban a legnagyobb hazai kortárs textilművészeti gyűjteménnyel, a háromévente megrendezett kiállításoknak pedig egyre nagyobb nemzetközi elismertsége van.
    Puskás Tivadar polgármestere köszöntőjében kiemelte: a város lakói büszkék arra, hogy ezek a magas színvonalú, nemzetközileg is elismert kiállítások hozzátartoznak a Szombathely változatos és gazdag kulturális életéhez.
    Cebula Anna művészettörténész, a Szombathelyi Képtár igazgatója a textilművészeti triennálét megnyitva hangsúlyozta: a 45 év alatt több mint 40 országból ötezernél is több műalkotást állítottak ki, háromezer alkotó számára nyújtottak lehetőséget arra, hogy bemutassa munkáit.
Hozzáfűzte: 1970 óta fokozatos fejlődésen ment át a textilművészet bemutatását célzó kiállítás-sorozat, amelyhez az évek alatt újabb és újabb művészeti ágak és alkotók csatlakoztak.

IMAGO

A latin imago-kifejezés – amely napjainkban is elevenen él; a keresőprogramba írva több százezres hivatkozást dob ki a számítógép – általánosságban ábrázolást, ábrázatot, ábrát jelent, de jelentésköre felöleli a képet, a képmást is. Az orvosi nyelv beképzelésként, a pszichológiai (mélylélektani) terminus példaképként, magatartási mintaként, míg a biológiai a rovarok utolsó fejlődési fázisaként, a bábból való kilépési szakaszként, a teljes átalakulásként jelöli, illetve értelmezi.
Az imago-tól a számunkra legfontosabb képszerű ábrázoláshoz érkezve fontos leszögeznünk, hogy a kép valakinek vagy valaminek, esetleg valaki vagy valami konkrétan nem létezőnek az ábrázolása, illetve elmondhatjuk, hogy az imago maga az alkotás – a képalkotás –, amely a látható-tapasztalható valósággal lehet kapcsolatban, és e valóságtól való látszatszerű elszakadás – a teljes képi átalakulás – révén születhet meg. Az imago tradicionális értelemben síkszerű megjelenítés, de a sík és a tér fogalmát is olyannyira átértelmezte, megkérdőjelezte a modern képalkotás, hogy a két szféra közötti határok teljesen elmosódtak.

A képalkotás, az ábrázolás tehát korunkra mind tartalmi, mind formai-anyagi vonatkozásban, mind a megjelenítés módozataiban határtalanul szabaddá vált: de hogy szabadságával hogy gazdálkodik, azt az minősíti, hogy mi válik napjainkban fontos, totális, hiteles, a szó nemes értelmében vett imago-vá.

Wehner Tibor

    A hagyományoknak megfelelően a megnyitóhoz kapcsolódva díjakat és elismeréseket adtak át. A Magyar Művészeti Akadémia díját az autonóm textil kategóriában Baráth Hajnal, az alkalmazott textil kategóriában pedig Tóth Lívia vehette át Fekete Györgytől, a Magyar Művészeti Akadémia elnökétől.
    A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díját fal- és tértextil kategóriában Sipos Éva, dizájn kategóriában Papp-Vid Dóra, miniatűrtextil kategóriában Mayer-Michnay Michaela kapta, zászló kategóriában Orbán Anna, szalag kategóriában pedig van Baarle Els vehette át Simonffy Máriától.
    A Magyar Formatervezési Tanács fiatal művészeknek járó díját fal- és tértextil kategóriában Kiss Orsolya és Zámori Zsófia kapta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját fal- és tértextil kategóriában Sándor Eszter és Romhányi László vehette át, míg Szombathely díját Nyerges Éva és Oláh Tamás kapta, aki elnyerték a Rózsa Anna Alapítvány díját is.
    Az idén először ítélték oda a Nagano Goro-díjat, amelyet Sziráki Katalinnak és Zuzanna Branisovának adott át a díj alapítója. A japán Nagano Goro maga is textilművész, aki 1982 óta már tizenharmadik alkalommal vesz részt a szombathelyi textilművészeti kiállításon. A díjat hálából alapította, mert úgy érzi, hogy ezek a megmérettetések ösztönzőleg hatottak művészi fejlődésére.
den 29 juni 2015