Jankovics Marcell

Toldi, a magyar superman

Mint már ismert, rajzfilmsorozatban dolgozzák fel Arany János Toldi című, klasszikus elbeszélő költeményét. A 12 részes mű elkészítését az Arany János Emlékbizottság 2017-ben indítványozta. Az Arany-emlékév alkalmából a kormány jelentős összeget biztosított az animáció költségeire az Emmi büdzséjéből. Az elkészítésre a pályázatot az MTVA hirdette meg, amelyen a Kecskemétfilm Kft. is indult, és el is nyerte a stúdió történetének legjelentősebb megbízatását. Mikulás Ferenc ügyvezető, a Toldi-rajzfilmsorozat producere elsőre Jankovics Marcell animációsfilm-rendezőt-írót-illusztrátort kérte fel rendezőnek. A nemzet művésze először visszautasította a kérést – korára való tekintettel –, végül mégis úgy döntött: elvállalja a Toldi rendezését.

Az alkotók úgy tervezik, hogy a Toldi 12 énekét 7-10 perces epizódokban dolgozzák fel. Toldi Miklós hangját Széles Tamás színész kölcsönzi. A készítők célja, hogy 2020 végére elkészüljön a sorozat. A munkába a rendező, Jankovics Marcell, az MMA alelnöke adott betekintést.

– 1984-ben már készült egy animációs Toldi-adaptáció, a Daliás idők Gémes József rendezésében. Miért lesz a mostani más, mint az 1984-es változat?

– Gémes filmje az egész Toldi-trilógiát filmesítette meg. Én csak a Toldit. Az ő filmjét Toldi monológja kíséri (Nepp József szövege), az én filmemben elhangzik a Toldi szövegének több mint a fele. A Daliás idők festményfilm, a miénk számítógépes animáció többféle stílusban.

– Önt mi fogta meg Toldi alakjában? Miért válhat szimbólummá a magyarság számára ez a fiatalember, akinek „még legénytoll sem pelyhedzik állán"?

– Arany hőse kamaszkorú, vagyis abba a korosztályba tartozik, amelyik tanulja a Toldit. Ez a korosztály már nem nagyon olvas, idegesíti a XIX. századi nyelvezet (tisztelet a kivételnek), segítség lehet számára a filmünk, éppúgy, ahogy a megfilmesített Tragédia, s ahogy a Toldi-illusztrációim is azok voltak. Általánosságban elmondható, hogy a film főleg a fiataloknak szóló művészet. Hősképre leginkább a kamaszoknak van szükségük, és ők is igénylik leginkább. Weöres Sándor, amikor felkértem a János vitézhez dalszövegek írására, ezzel utasított el: „Én nem szeretem a hősöket, a hősök mindig megütik a bokájukat."
A Toldi a János vitéz és a Fehérlófia aranyi változata. Többrétegű alak. Felismerhető benne a mitikus naphérosz (Sámson), a mesehős (Erős János, Kullervo), az üstökös pályát befutó történelmi hős. Küzdés a pályája, ebben Madách Ádámjának is rokona. Az különösen tetszik benne, s ez részben Ilosvainak, de főleg Arany nem közismert humorérzékének köszönhető, hogy történetét szeretetteljes irónia árnyalja.
Divatos attól lehet, hogy a szüzséje az egyik legsikeresebb filmműfaj, a fantasy stílusban előadott, superman hős action thrillerének ősváltozata. Jellemző, hogy a mostani kamaszok a Fehérlófiámban is megtalálták, amit kerestek. Ezért vágta meg a képeit egy perui heavy metal-hódoló a kedvenc zenéjére, egy magyar fiú meg rapszöveggel „mesélte újra" a filmet.
Ami sajátossá teszi, hogy a Toldinak nincs szerelmi szála, a nőt a mama képviseli, kölcsönösen túlcsorduló érzelmekkel. Ez is arra vall, hogy Arany hőse kamasz még. Mivel az anyjukhoz fűződő szoros szálakat a kamaszfiúk a nemi éréssel egy időben már szeretnék lazítani, erre a film tekintettel van, és a túlcsordulást visszafogjuk.
A mama és még két másik anyafigura – az özvegy (akinek a fiait a cseh vitéz megölte), és az anyakirályné felvillanó alakja –, valamint Rozgonyi Piroska szívszorító pillanatai a záróképben szólíthatják meg a női nézőket. A koncepciómról az érdeklődő a Magyar Művészetben [2018/2] bővebben olvashat.

– A figurák tervei a Képes Krónika és az 1300-as években keletkezett Manesse-kódex képi világa alapján születtek. Milyen képi világa van ezeknek a műveknek?

– A Képes Krónika és a Manesse-kódex egykorú Toldi (Nagy Lajos) korával. Az előbbi csak kiindulási pont. Segítség az akkori magyar férfiviselethez, páncélokhoz, lószerszámhoz. Egy példa: akkoriban a férfiak a babafejkendőre emlékeztető infulát viselték Európa-szerte. Magyarországon nem terjedt el. Talán férfiatlan volta miatt. Ezt ki is játszom egy jelenetben. Személyes emlékem kiskamasz koromból, amikor a nagyanyámnál laktam. Hideg volt, és iskolába menet fejemre erőltetett egy női sapkát. A kaput elhagyva persze hogy letéptem a fejemről.
A Manesse-kódex is elsősorban forrás, másodsorban stílus. Keletkezését 1310–1340 közé teszik. Azon a területen keletkezett, ahol a Minne (a Minnesängerek német nyelvű költészete), tehát a nyugati szomszédságban virágzott. Ausztriában, Bajorországban, Dél-Tirolban. Olyanok szerepelnek benne, mint Tannhauser, Vogelweide.
Stílussá úgy válik, hogy akkor használjuk képi mintaként, amikor a szereplők képzeletét akarom megjeleníteni. A Manesse képek jellegzetessége a keret. A filmben a keret a gondolatfelhő keretére utal, ebből kellene a nézőknek rájönni, hogy amit a keretben látnak, az nem a filmi valóság, hanem hőseink képzelődése.

– Egy-egy rész hosszát hogyan határozták meg. Miért lett 7-10 perces egy epizód?

– A sorozat szerkezet azt kívánja, hogy egy ének egy epizódnak feleljen meg a filmben. Az énekek hossza nagyon különböző, és a színész tempójától is függ. Széles Tamás esetében az énekek teljes szövege 3 és féltől 10 percig terjed. Mivel óriási melléfogás lenne a teljes szöveget fölmondatni vele, ezért különféle szempontok szerint húztam meg. Miért melléfogás? Elsősorban azért, mert az végképp nem lenne filmszerű, a képek legfeljebb csak illusztrálnák Arany szavait, mondatait. Sok esetben még gyorsan cserélődő állóképek sem férnének be „alájuk".
A húzás másik oka néhány tárgyi tévedés (pl. Arany a középkorban még önálló Pestet és Budát egyszerűen Budapestnek hívja 1846-ban, amikor még ez a név sem forgott közszájon). Néhány érzelmileg túlzó megfogalmazás (az anya és fia ölelkezéseit halló mai néző freudi hátsógondolatokra kényszerül). A szöveges leírás más tempót kíván, mint a képi ábrázolás.
Végül is minden epizód (ének) az Előhangot leszámítva 10 perces lesz – eleje és vége főcímmel együtt. Erre késztet a sorozatokra vonatkozó elvárás. Szerencsénkre Arany néhány dolgot mellőz, ami képre kívánkozik. Ez lehetővé teszi, hogy cselekménnyel töltsük fel a történést ott, ahol ennek szükségét látjuk. Az I. énekben a kúthoz érkező lovasok hadd igyanak, itassák meg lovaikat, és mosdjanak meg a hőségben. A III. énekben hadd lássuk, hogyan mulatoznak György és csatlósai. A IV. énekben lássuk a nádas életét, Miklós milyen madarak fészkeit fosztogatja. A VI.-ban a mama ne csak ölelgesse, csókdossa a nádasból hazaugró, Budára készülő fiacskáját, hanem mosdassa is meg, öltöztesse föl és adjon neki enni.

– Elkészült az első rész. Milyen ütemben haladnak a munkálatok?

– Még nincs teljesen kész, vannak jelenetek, amelyek csak rajzban vannak készen. Nem készült el hozzá a zene, és néhány mondatot újra föl kell venni a színésszel. Valójában nem szerencsés sorozatként kezelni a témát. Sok egymástól távoleső részlet összefügg egymással. Az összes figuraterv és az összes ének képes forgatókönyve készen van már. Munkában van a II–IV. ének. A tervezők már a VI. éneken is dolgoznak. Színtervek, háttérmotívumok már a X. énekhez is készültek.

– Válhat-e hőssé, idollá Toldi Miklós a fiatalok szemében a rajzfilm elkészülte után?

– Szeretném. De csak magamból indulhatok ki. Nekem a Mennyei Jeruzsálem még 78 évesen is a kedves filmjeim közé tartozik. Éppen a jelzett elvárások miatt. A hatása megsokszorozódik, ha nem sorozatban 10 percenként, hanem egy összefüggő filmben találkozik vele a közönség.
den 19 mars 2019  |  jankovics marcell mikulás ferenc kecskemétfilm toldi