Gazdagítani a hangszerek irodalmát

2019. február 6-án 19.30-kor a Pesti Vigadóban tartja Magyar Kincsek címmel hangversenyét a Concerto Budapest. A koncert e bérletsorozat harmadik évadának nyitó eseménye. Programjában sokszor és ritkábban játszott művek egyaránt szerepelnek, műfaji változatossága is mindig élményt kínál. Az idei első fellépésen Bartók I. hegedűversenye és Liszt–Weiner H-moll szonátája mellett Dubrovay László Versenymű ütőhangszerekre és zenekarra című műve is elhangzik. A koncerten közreműködik Janca Dániel ütőhangszeren és Maria Włoszczowska hegedűn. A hangversenyről Dubrovay László zeneszerzőt, a nemzet művészét, az MMA rendes tagját kérdeztük.

Önt nagyon sokan konzervatív újítónak tartják. Mást jelent ez a filmművészetben, mást az irodalomban. Mit jelent mindez a komolyzenében?

– Az újítást, a zenei elemek gazdagítását, a hangzó világ kiterjesztését, bővítését (elektronikus zenei elemekkel, zaj-elemekkel, a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeinek felhasználásával) a modern, új zenei nyelv megteremtése fontos eszközeinek tartom. A zenei gondolatok közlésére évszázadok során kialakult egy olyan szintaxisrendszer (mondatok, szavak, formák), amely nélkül a közlés lehetetlen lenne. Emiatt mindig törekszem a zenei elemek kiegyensúlyozott, harmonikus rendszerében történő értelmes közlésre. (Ez nem konzervatív, hanem azt hiszem örökérvényű törvény.)

Ön először ütős szimfóniát írt, négy játékosra három tételben, majd versenyművet ütőhangszerekre és zenekarra. Nagyon ritka, hogy ütőhangszerekre komponált versenyművet szereznek. Önt mi ihlette, amikor komponálni kezdte a művet?

– Első ütőhangszert használó művem a Sei duo hegedűre és ütőhangszerekre készült. Ezek után Rácz Zoltán inspiráló hatására írtam az Ütős szimfóniát az Amadinda Ütőegyüttes számára (ez II. szimfóniám). A kitűnő ütőhangszeres előadóművészeknek úgy éreztem, hogy fontos egy versenyművet is írni, mivel tudomásom szerint ilyen nem létezett. Mindig szerettem volna, hogy minden hangszeres muzsikus meg tudja mutatni saját zenei képességeit és emiatt igyekeztem a hangszerek irodalmát gazdagítani.

A darabban nagyon sok ütős hangszer szólal meg, főleg dallamhangszerek. Melyek ezek és miért?

– Az ütőhangszerek lehetőséget teremtenek a hangszínfantázia kiterjesztésére, így színes, sokrétű mű születhet meg. Az ütőhangszereket dallamhangszerként használom, hogy megmutathassák a hangszerek különböző „arcait". Így szerepel a műben marimba, vibrafon, csőharangsor, harangjáték, crotales.

Bartók l. hegedűversenye is a műsoron szerepel. Önt is megihlette Bartók a műve komponálása közben?

– Bartók zenei nyelvem kialakításának egyik legfontosabb inspirálója. Természetesnek tartom, hogy egy magyar zeneszerző számára a magyar népi hagyományok és annak a legnagyobb mesterek által való zenei nyelvbe építése példaszerű.

A műben nagy szerepe van az ütőhangszeren játszó Janca Dánielnek. Korábban is dolgoztak már együtt?

– Korábban még nem dolgoztunk együtt, rendkívüli képességű, nagyszerű művésznek ismertem meg Janca Dánielt a próbák során.

Milyen tervei vannak még az idei évre?

– Megbíztak a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium művészeti vezetésével, ez a következő igen fontos, szerteágazó feladat, amelyet szeretnék minél sikeresebben teljesíteni. Ezen kívül természetesen vannak hangversenyek, ahol műveimet előadják, ezeknek a gondozása, előkészítése, a próbákon való jelenlét mindig nagy örömet jelent.

den 5 februari 2019  |  interjú dubrovay lászló hangverseny magyar kincsek