Szurcsik József képzőművész, társkurátor

Online járható be a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

Az elmúlt hat évben a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2020-ban újra Képzőművészeti Szalon következik, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egyelőre virtuálisan mutatunk be. Az eredetileg március 28-ára tervezett megnyitó helyett online jelentkezik az MMA intézménye: szombaton 11 órakor Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor, az MMA rendes tagja megnyitóbeszédét itt osztjuk meg Önökkel. A megnyitót követően a kiállítást virtuálisan lehet bejárni. A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk (igaz, csak otthonról) a Műcsarnok termeiben.
27.03.2020.

Vezeklések kora

Gaál József (1960) sokrétű, műfajokat átható művészete absztrakciós módszerekben is gazdag. Stilizáltnak tűnő ábrázolásai árnyalt jellemrajzok. Műveinek előadásmódja, alkalmazott képi eszközei általában groteszkek, de minden festményét, grafikáját és plasztikáját a valósággal való szembenézés, a dolgok mélyére hat(ol)ó kereső attitűd motiválja. Alkotásai pontos definícióját adják a groteszk realizmus ('grotreál') fogalmának, s egyben kísérletet tesznek a realista és absztrakt ellentétén alapuló, bipoláris művészetfelfogás felszámolására.

23.11.2018.

Befejezetlen múlt

Halmy Miklós festőművész

Hogy milyen élmények lehetnek, válhatnak egy életmű formálódásának kezdőpontjává, ez a sokszerűség mellett nehezen is rekonstruálható. Halmy Miklósnak rövid időre külföldre kellett mennie, hogy felismerje az itthoniban rejlő értéket, általában a különböző archaikus tradíciókban rejlő energiákat. Művészete nem stílusirányzatokhoz vagy iskolákhoz igazodik, hanem egyedül a benne munkáló késztetéshez és igényhez, a felismeréshez: a saját és a rajta túlmutató létezés-élményt a művészet által nyújtott eszközkészlettel kifejezni. Egész egyszerűen a „Nagy Műveletben" részt venni, benne a maga feladatát megtalálni.

13.11.2018.

Minek a hátterében

Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában

Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.

11.11.2018.

Vonalgeometria

Véssey Gábor festőművész jubileumi tárlatáról

Mással aligha összetéveszthető rajzos festmények, sűrűn szálazott asszociációkkal terhelt, groteszk vagy ironikus figurák és a látomás formákká-színekké csupaszodó, vonalakba kapaszkodó geometriája – Véssey Gábor festőművész alkotóvilága ilyen vagy hasonló jellemzőkkel illethető. A Vigadó Galéria 6. emeleti két termében rendezett kiállítása különleges alkalom. Elsősorban és természetesen a jubileum miatt, hiszen az alkotó 70 éves. Másrészt azért, mert a tárlat olyan lehetőséget nyit meg, amelyben a nagyobb léptékű, sőt több méter kiterjedésű vásznakban is gondolkodó alkotó csak ritkán részesülhet: együtt láthatja ezek többségét, csaknem összességét.

17.10.2018.

Élő magyar festészet 2018

A Magyar Festészet Napja rendezvény idei program­sorozatának Eger az egyik kiemelt, vidéki helyszíne, ezért Élő magyar festészet 2018 címmel nyílt kiállítás 2018. október 13-án a Kepes Intézetben. A meg­hívásos tárlaton magyar festők három gene­rá­ciójából válogattak a kurátorok; november 13-ig közel kétszáz festmény látható. A megnyitón átadták az életműdíjat egy 70 év feletti mesternek, Orosz Jánosnak, aki az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészeti Akadémia festészeti díját a közép­ge­neráció egy jeles képviselője, Szilágyi János kapta, a Maticska Jenő-díjat egy fiatal tehetség, Czene Márta, valamint Eger város díját Nádas Alexandra vehette át.

15.10.2018.
Prva Poslednja