Szurcsik József képzőművész, társkurátor

Online járható be a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

Az elmúlt hat évben a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2020-ban újra Képzőművészeti Szalon következik, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egyelőre virtuálisan mutatunk be. Az eredetileg március 28-ára tervezett megnyitó helyett online jelentkezik az MMA intézménye: szombaton 11 órakor Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor, az MMA rendes tagja megnyitóbeszédét itt osztjuk meg Önökkel. A megnyitót követően a kiállítást virtuálisan lehet bejárni. A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk (igaz, csak otthonról) a Műcsarnok termeiben.
27.03.2020.

Több fényt!

Rokonszenves és hasznos gondolat, hogy az olyan tekintélyes, nagyobb műegyüttesek befogadására-bemutatására alkalmas kiállítóterek, mint amilyen a Műcsarnok: olykor, és mind gyakrabban megosztja termeit, s egyidejűleg több életmű megismertetésére tesz kísérletet. Különösen annak tekinthető az ilyen jellegű elképzelés, ha jobbára kevéssé ismert vagy elismert, már lezárt életműveket tesz szemlére a közelebbi vagy távolabbi múltból, ráadásul nem egyetlen kurátori koncepció szerint, hanem egyszerre több iránymutatást követve. Kiállításkritika a Műcsarnokban 2018. január 28-áig látogatható EGY/KOR | Különutak és kivonulás a konszolidáció idején kiállításhoz...

22.01.2018.

Török Richárd emlékkiállítása a Műcsarnokban

A Műcsarnok kamaratermének idei első kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd (1954–1993) szobrászra emlékezik. Török Ri­chárd szob­rá­sza­ta egye­dül­ál­ló je­len­ség a ma­gyar mű­vé­szet­ben. Le­zárt és időt­len élet­mű, me­lyet al­ko­tó­ja a 20. szá­zad utol­só ne­gye­dé­ben, egy kul­túr­po­li­ti­kai és ideo­ló­gi­ai ér­te­lem­ben egy­aránt szét­tar­tó, konf­lik­tu­sok­kal ter­helt idő­szak­ban kö­vet­ke­ze­te­sen épí­tett fel. A tárlat február 18-ig látogatható az MMA intézményében.

19.01.2018.

A rajzköltő

Gyulai Líviusz tárlata Vigadó Galéria

Egy költő számára nem csupán az létezik, ami körülötte valóságos. Olykor az még inkább, ami képzeletében megjelenik, amit a fantázia különös, többnyire nehezen kifürkészhető működése állít elő. A költő magával hordozza mindazt, ami számba vehető: az életét formáló eseményeket, gondolatokat és hangulatokat, összességében múltját, de hasonlóképpen azt is, ami benne csupán fikcióként merül fel. Akár egy életen, életművön át. És a grafikusok némelyike is miért működne másként, ha rajzi talentuma mellé csak a költői képzelettel jellemezhető világlátás társult, miként Gyulai Líviusz esetében… Kiállításajánló

15.01.2018.

Emlékszobává alakították Karátson Gábor egykori műtermét

Emlékhely nyílt Karátson Gábor író, festőművész, az MMA néhai tagja egykori műteremlakásában. A budapest-belvárosi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont – melynek létrejöttét támogatta a Magyar Művészeti Akadémia is – 2018 januárjától lesz látogatható. A két éve elhunyt Karátson Gábor műveiből január végéig az MMA intézményében, a Műcsarnokban látható kiállítás az Egy/Kor című, „félárnyékban" maradt életműveket bemutató tárlat részeként.

13.12.2017.

EGY/KOR | Különutak és kivonulás a konszolidáció idején

Visszatekintés Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére

A politikával átitatott korszakokban a művészet szerepe és a művészek helyzete kiszolgáltatott. Így volt ez a Rákosi, Kádár (és Ceaușescu) nevével fémjelzett időszakban is, melyet a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok most bemutatott, öt – egymással szorosan összefüggő – kiállítása megidéz. A kiállítások „félárnyékban" maradt életműveket emelnek újra a fénybe, hogy megvizsgálják az akkori művészet helyzetét, az alkotók egzisztenciális tereit, művészeti és életstratégiáit, különös tekintettel a kívülállás és az ellenállás egyedi formáira.

05.12.2017.
Prva Poslednja