„KESZTHELY BALATONI KÖZPONTJÁNAK FEJLESZTÉSE 2020" – eredményhirdetés
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata ősszel hirdette meg – már hagyománynak számító – nyílt, építészeti tematikájú pénzdíjas ötletpályázatát 40 év alatti építőművészek, építészmérnökök, építészek, belsőépítészek számára. A 2020-as pályázati kiírás „KESZTHELY BALATONI KÖZPONTJÁNAK FEJLESZTÉSE" címmel olyan javaslat készítését tűzte ki céljául, amely a város frekventált Balaton-parti területének tervezett megújítására irányul. Elsősorban tehát ötleteket, tanulmányterveket vártak, melyekkel a fiatal építészek megcsillanthatják szakmai tudásukat, megmozgathatják kreativitásukat.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Műcsarnok és a Pesti Vigadó 2021. február 1-jéig bezárt!
Közérdekű adatok Pályázatok
MMA-20-MHM és MMA-20-OMM döntési listája
Mészöly Miklósra emlékezik az MMA
A Magyar Művészeti Akadémia 2021-ben megemlékezik a 100 éve született és 20 éve elhunyt Mészöly Miklósról, a múlt század második felének kiemelkedő írójáról. Mészöly Miklós életműve arra példa, hogy miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni a személyes függetlenséget és az alkotói szuverenitást. Remekművei Az atléta halálától a Sauluson és a Filmen, a Magasiskolán és a Családáradáson, esszéin át nemcsak új poétikájukkal hatottak, hanem maradandó erővel jelenítették meg a magyar és a közép-európai lét következményeként nemzedékek alapélményévé vált „szép reménytelenség"-et is. Az MMA a kettős évfordulón (a járvány miatt meg nem valósítható rendezvények hiányában) júniusban kerítés-kiállítással, egy szeptemberben elkészülő tanulmánykötettel és a tervek szerint az ősszel elkészülő, In memoriam… portréfilmmel tiszteleg Mészöly Miklós emléke előtt.
Szónok a pulpituson
Emlékkép gróf Apponyi Albertről
Trianon magyar szónoka, gróf Apponyi Albert 101 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án mondta el emlékezetes beszédét. 1931-ben, 85. születésnapján emléküléssel köszöntötték Apponyit az Országházban, erről az eseményről több fényképfelvétel is készült, köztük azt is megörökítették, ahogy Apponyi a képviselőházi ülésterem pulpitusáról mond köszönetet az őt ünneplőknek. Egy ilyen felvétel alapján készülhetett el Apponyi halála (1933) után Veress Zoltán festménye, amelyet 1934-ben lepleztek le politikai-közéleti méltóságok és a család jelenlétében. A kép később az Országházból a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. A trianoni diktátum századik évfordulójára készülve felmerült a festmény restaurálásának és díszkerete rekonstrukciójának ötlete, amelyet a Trianon Kutatóintézet és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása tett lehetővé. A megvalósult restaurálásról és a kép történetéről Gödölle Mátyás művészettörténész, az MNM – Történelmi Képcsarnok gyűjteményvezetője számol be.
Különleges felvételek: nem csak ünnepekre
Az Orfeo Alapítvány és az MMA Kiadó közös vállalkozása az Esterházy Music Collection lemezsorozat
Vashegyi György együtteseivel (az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Orfeo Zenekar, valamint a Purcel Kórus) új sorozatot indított Esterházy Music Collection néven, amely a magyar zenei örökség elfeledett kincseiből válogat az Accent kiadó gondozásában. A sorozat tavaly két felvétellel nyitott: az első Haydn 6., 7. és 8. szimfóniáit tartalmazza, a másik lemez a Haydn-kortárs és szintén Kismartonban és Fertőd-Esterházán dolgozó Werner 1739-ben szerzett A jó pásztor oratóriumát mutatja meg – a sorozat az Esterházy hagyaték hatalmas zenei anyagát dolgozza fel.
Hegyet hágék, lőtőt lépék…
Száz éve született Erdélyi Zsuzsanna
1921. január 10-én született Erdélyi Zsuzsanna, az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja, aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak idehaza és határainkon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját: a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés történetét is. És ami legalább ennyire fontos: szakma iránti alázatból, emberségből, hűségből, segítőkészségből mindhárman példaképek lehetnek.