Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946

Megjelent a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös vállalkozásának második összeállítása, a Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946 című hangoskönyv. Már a Színészlegendák I. Levelek, naplók, feljegyzések 1800–1866 című kiadvány bemutatásakor jelezték a készítők, hogy az anyag bőséges, így lesz folytatás. Most pedig elkészült és egyelőre CD hordozón áll rendelkezésre a századelő, a 20. század első felének írásait, színművészek visszaemlékezéseit, naplótöredékeit egybegyűjtő különleges hanganyag.
02.11.2020.

„Több új előadásunk teljesen készen áll a majdani nyitáskor arra, hogy azonnal játszhassuk!"

Interjú Kubik Annával

„Színházat nem lehet elméletben csinálni!" – véli Kubik Anna. A Kossuth-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a Debreceni Csokonai Színházban több darabot is próbál: a Dürrenmatt klasszikus címszerepéről és a művészet pandémia alatti „lélekmentéséről" is kérdeztük.
(Kurucz Éva interjúja)

02.03.2021.

Egy európai Kolozsváron

Rövid idő alatt két könyvet is megjelentetett a Magyar Művészeti Akadémia Harag Györgyről (1925–1985), akire – bár emlékét díjak, történetek, intézmények őrzik – a tavaly indult emlékévvel próbálja újból ráirányítani a közelmúltban megkopott figyelmet a köztestület. Harag György az erdélyi és a magyar színháztörténet kimagasló alakja. A zsidó származású színházrendező, színész túlélte az 1944-es deportálást, majd korának egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett rendezőjévé vált. A haláltábor poklát is megjárt rendezőóriás szenvedélyes gondolkodó is volt. A háromnyelvű (magyar–román­–angol), fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált album életének-munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be, míg a szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást ennek a hatalmas életműnek a kulisszatitkaiba.

25.02.2021.

„Szív nélkül játszani nem érdemes"

Beszélgetés Oberfrank Pállal
 
„A szeretet és a bizalom légkörében a szív és lélek is bátrabban rezzen meg" – vallja Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja. A Veszprémi Petőfi Színház igazgatója arról is mesélt, hogy hogyan lehet a közönséget, a színházi közösséget összetartani egy világjárvány idején, és hogy milyen kapaszkodót nyújt a művészet, néha rendhagyó tartalommal és módon a hétköznapokhoz. (Kurucz Éva interjúja.)

12.02.2021.

Hamlet, a magyar

Ezzel a címmel jelent meg Ablonczy Lászlónak, az MMA rendes tagjának legújabb könyve, amely arra vállalkozott, hogy megismerteti az olvasókkal a dán királyfi diadalmas, magyarországi útját. A legtöbb ember számára Hamlet magyarítása egyértelműen Arany Jánoshoz kötődik, a könyvben azonban megismerhetünk minden jelentősebb más fordítást is, továbbá színházi történeteket, rendezői koncepciókat, főszereplőket – mindezt nagyon közérthető, mégis tudományos igényű fejtegetésekkel. Az esszé­kötet amellett, hogy az 1795 és 1956 közötti időszakra és Shakespeare örökbecsű művére koncentrál, betekintést enged a tágabb értelmű magyarországi színjátszásba, és különösen a 20. századi leírásoknál a trianoni gyász magyar művészetre gyakorolt hatására is. A kötetet az MMA Kiadó adta ki.

05.02.2021.

„Az emberek vágynak a szépre"

„Meg kell győznünk egymást arról, hogy nem vagyunk egyedül azzal az igényünkkel, hogy ne legyen értelem nélküli a létünk." Művészként és a Budapesti Operettszínház igazgatójaként is fontosnak érzi ezt a gondolatot Kiss-B. Atilla. A Kossuth-díjas operaénekessel, az MMA rendes tagjával a járvány nehezítette színházi munkáról, a társulatért érzett felelősségről, és a közönséget és művészt a nehézségeken átsegítő igazi humánumról is beszélgettünk. (Kurucz Éva interjúja.)

09.12.2020.
Последњи