Szeretetáldozat – Síremléket avattak Szervátiusz Tibor emlékére

Szűk körű ünnepségen avatták fel Szervátiusz Tibor (1930–2018) szobrászművész, a nemzet művésze síremlékét július 26-án Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában. A bensőséges hangulatú eseményen a művész előtt tisztelgő „szeretetáldozatot" mutattak be. Döbrentei Kornél író, költő, az MMA rendes tagja méltatásában emlékeztetett arra, hogy „a kivételes talentumú szobrászművész síremléke avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig". A síremléknél Petrás Mária népdalénekes énekelt, Sipos Mihály zeneművész (mindketten az MMA rendes tagjai) és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd a Szervátiusz Alapítvány megkoszorúzta az újonnan felállított síremléket.

„Hánykolódik, de el nem süllyed" – Átadták a grafikai triennálé díjait

Az elődöknek kijáró tiszteletadással, a jövőre tekintő reményekkel nyílt meg július 25-én hivatalosan a hazai művészi grafika legfontosabb seregszemléjének 1961 óta otthont adó Miskolci Grafikai Triennálé. A rendezvényen adták át a triennálé 2020-as díjait is, ahol a Magyar Művészeti Akadémia szakmai különdíját idén Szita Barnabás nyerte el. A zsűri tagja volt többek között Stefanovits Péter képzőművész, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője és Gaál József képzőművész, az MMA rendes tagja is. A Miskolci Grafikai Triennálé kiállítása október harmadikáig tekinthető meg a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.

Szabados Árpád kiállítása Veszprémben

A 2017-ben elhunyt Szabados Árpád Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, az MMA néhai tagja eddig nem látott képeiből nyílt kiállítás a Csikász Galériában. A művész mostani „Teremtő eldöntetlenség/balatoni elégia" című tárlata már a harmadik Veszprémben, az elsőt még a 80-as években rendezték „a királynék városában". A mostani kiállítás a művész utolsó, néhány évvel ezelőtt készült képciklusát mutatja be, és most látható először a teljes műegyüttes.

Szentendre monumenta

Könyv jelent meg az MMA Kiadónál Szentendre művészeti örökségeiről. A gyönyörű képekkel díszített album egy eddig jobbára ismeretlen oldaláról mutatja be a két világháború között a festők által felfedezett várost, Szentendrét. Az utak mentén, parkokban, temetőkben, egyházi és világi intézményekben álló, ismert alkotóktól vagy ismeretlen mesterektől a XVIII–XXI. századból származó monumentumok, úgymint emlékművek, szobrok és domborművek, szakrális kisemlékek, díszkutak, muráliák és cégérek együtt és könyv alakban most kerülnek először a nyilvánosság elé. A művészek között találjuk – többek között – Aknay Jánost, Csíkszentmihályi Róbertet vagy Farkas Ádámot. A könyv Török Katalin és Wehner Tibor munkája.

Lélekszkafander

Családtörténet a 20. századból

A legtöbb ember festőként ismeri, noha irodalmi munkássága előtt is elismeréssel kell adózzunk. A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Szemadám György új könyvét tarthatja a kezében az olvasó. Az MMA képzőművész tagja ezúttal családregénnyel jelentkezett. Az izgalmas műben a generációk bemutatásán túl hű korrajzot kaphatunk a 20. század második felének budapesti értelmiségi létéről. Az MMA Kiadó által megjelentetett könyvben a művész mellett megismerhetjük Szemadám első mesterét, kiadós sétákat tehetünk munkahelyein: a korabeli Állat- és Növénykertben, illetve a Madártani Intézetben, de megtudhatjuk azt is, hogy lett a jó barátja Jankovics Marcell és miért lett első olajfestményének a címe: Kakasviadal.