Hangszerművészet a Kárpát-medencében

virtuális hangszerkiállítás zenei vonatkozású ipar- és képzőművészeti alkotásokkal, portréfilmek hangszerész mesterekről a Magyar Hangszermíves Céh rendezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával

A virtuális programban 12 dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és 8 internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra 2020. november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.

A hangszerkészítés különleges, rejtett és titokzatos világát kevesen ismerik igazán, pedig a méltán világhírű magyar előadóművészet ugyancsak sokat köszönhet a hazai műhelyekben alkotó mestereknek. Alkotóművészet ez, melynek ösztönző ereje és eredője minden korban a zeneművészet, eredménye pedig a zenei gondolatból megszülető hangszer.
A Nemzeti Összetartozás Évében érdemes ráirányítani a figyelmünket e művészi szakmára, hiszen az elmúlt száz esztendőben a legvadabb történelmi viharok közepette is talpon tudott maradni, főnixmadárként újra és újra feltámadt. Köszönhetjük ezt azoknak a mestereknek, akik minden nehézség ellenére dolgoztak, alkottak, sőt továbbadták tudásukat!
A Magyar Hangszermíves Céh eredeti szándéka szerint 2020. november végétől a Pesti Vigadóban rendezte volna kiállítását, amely a koronavírus-járvány miatt a virtuális térbe szorult. Programunkat tehát átalakítottuk oly módon, hogy az elkövetkező néhány hónapban rövid portréfilmekkel, valamint zenei aláfestéssel és műalkotásokkal színesített fotómontázsokkal hívjuk fel a figyelmet a magyar hangszerészetre.
A vonós hangszereket, fa- és rézfúvós különlegességeket, orgonát, zongorát, historikus és népi hangszereket mint műalkotásokat mutatjuk be, melyek értelmezéséhez zenei témájú képző- és iparművészeti alkotások járulnak hozzá Nemes László festőművész, Kósa Klára keramikusművész akadémikus és Mónus Béla népi szobrászművész jóvoltából.
A virtuális kiállítás anyagát DVD-melléklettel ellátott katalógusban is megjelentetjük, melynek koncertszerű bemutatójára remélhetőleg 2021 első felében sor kerülhet.
Virtuális kiállítás-sorozatunk beharangozóját fogadják szeretettel!

Szerényi Béla
a kiállítás kurátora, az MMA akadémikusa, hangszerkészítő mester, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója

A kiállításról
A Nemzeti Összetartozás Évében sokszínűen, fantáziadúsan vonultatja fel hazánk a ma is egyértelmű Kárpát-medencei együttműködéseket. Ebben a hangszerkészítés sem lehet kivétel, hiszen a méltán világhírű magyar előadó-művészet hangszeres alapjait a XIX. század végén kivirágzó és világszínvonalú hazai hangszerkészítés tette le. Gondoljunk csak arra, hogy a századfordulón Budapesten, a Zeneakadémia körül egész utcája volt a hegedűkészítőknek – a mai Liszt Ferenc tér éttermeinek helyén; a Schunda, Stowasser és Mogyoróssy gyárak ontották a kiváló minőségű hangszereket – cimbalomból és tárogatóból milliós nagyságrendben készültek instrumentumok; az Angster és Rieger orgonaüzemek beépítették a Kárpát-medence templomait ma is remekül működő orgonákkal.
Ezt a virágzó iparágat tette tönkre Trianon, majd adta meg a kegyelemdöfést a kommunizmus. A nagyhírű Pilát–Sáránszky hegedűkészítő műhely mesterei ipari szövetkezetbe tömörítve még úttörősípokat is készítettek, az 1880-as években alapított Müller zongorakészítő manufaktúra csak vegetált, a Stowasser tárogatóüzem gépeit egyszerűen tönkretették.
Ennek ellenére az elhivatott mesterek ilyen körülmények között is biztosították a szakma fennmaradását, tudásukat az ipari szövetkezetekben is továbbadták a következő generációknak és mindent elkövettek, hogy a hangszerész iskola újra nemzetközi rangra emelkedjen. Nekik köszönhető, hogy a rendszerváltozás után újraindulhattak – még ha szerény körülmények között is – a különböző hangszerész műhelyek. Sáránszky Pál hegedűkészítő mester tanítványai sorra alapították üzleteiket ismét Budapest belvárosában, a Müller zongorakészítő család újra a szakma élére állt, az Angster orgonaépítő gyár hagyományait a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra folytatta, a tárogatót mára – kitűnő új fejlesztésekkel – újra világszínvonalúvá emelte Tóth József mester.
Az ezredforduló egyre élénkebb hangszerész világát színesítette a hetvenes évektől virágjába borult régizenei és népzenei mozgalom, napjainkban pedig az elektronikus hangszerekben van a legtöbb innováció. Érdemes belegondolni, hogy népzenész, régizenész előadóművészeink munkáját mennyiben segítették kitűnő népi hangszerkészítő mesterek fejlesztései, illetve a hazai jazz és könnyűzene fejlődését hogyan inspirálják kitűnő szakembereink.
A magyar hangszerkészítés megmaradásának és fejlődésének garanciája a szakma zártságában és céhes hagyományaiban keresendő. Ahogy zenei anyanyelvünk apáról fiúra hagyományozódik, úgy a hangszerész mesterség mesterről tanítványra öröklődik. Ezt a folyamatot szeretnénk bemutatni kiállításunkon, elsősorban a példaértékű mesterek és hangszerfejlesztések megjelenítésével, az újra megerősödött Kárpát-medencei együttműködések ábrázolásával.
A (virtuális) kiállítás elsősorban tehát a jelenkor innovációira alapoz, de érzékelteti a műhelyek hagyományait, öröklött és életben tartott folytonosságát. A tárlat nem szakkiállítás és nem seregszemle, hanem válogatás a fent említett szempontok szerint. Minden hangszertípust felvonultat, a klasszikus hangszereken kívül erős hangsúlyt fektet a historikus és népi hangszerekre is. Természetesen a Kárpát-medence egészéből válogat, sőt a diaszpórában alkotó mesterek is megjelennek.
A Hangszerművészet a Kárpát-medencében kiállítás az alkotóművészeket helyezi középpontba, az előadóművészekkel együtt munkálkodó mestereket, akiknek víziói meghatározzák a hazai zenei élet jelenlegi és jövőbeni irányát, változásait.
 
A program megvalósulásáról
A virtuális programban 12 dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és 8 internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra 2020. november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.
Tavaszra készül el a Kárpát-medencei hangszerművészetet bemutató katalógus, melyet remélhetőleg a járványhelyzet enyhültével egy koncerttel egybekötve mutathatunk be a Pesti Vigadóban, olyan zenei produkciókkal, amelyeken a hazai zenei élet kiválóságai magyar mesterhangszereken muzsikálnak. A koncerten tematikusan mutatjuk be a klasszikus hangszerek mellett a historikus, népi és elektronikus hangszerfejlesztéseket.
A program összefogója, szakmai kurátora Szerényi Béla hangszerkészítő mester, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.


Anyanyelve a cselló – Héjja János csellókészítő

Családi hagyomány, céges tradíciók – Budavári Attila orgonaépítő mester
 
Százhúsz év tapasztalat Müller György zongorakészítő mester

 
Minden, ami tekerő Szerényi Béla ezüstkoszorús hangszerkészítő mester

Jó szándékkal, jó érzékkel Temesvári Péter ezüstkoszorús hegedűkészítő mester