Utolsó útjára kísérték Kobzos Kiss Tamást

Utolsó útjára kísérték Kobzos Kiss Tamás énekes és hangszeres előadóművészt, zenetanárt, az Óbudai Népzenei Iskola egykori igazgatóját, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját pénteken a budapesti Farkasréti temetőben. A november 8-án, élete 66. évében elhunyt Kossuth- és Liszt-díjas zenésztől, előadóművésztől, zenepedagógustól családja mellett számos tisztelője, tanítványa, barátja vett végső búcsút.
Nem véletlen, hogy a magyar nép ősi dalai ma újra élnek, hódítanak a fiatalok között is, ehhez olyan tanítók, zenészek, énekmondók kellenek, mint amilyen Kobzos Kiss Tamás volt – hangsúlyozta gyászbeszédében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: Kobzos Kiss Tamás annak a nagy nemzedéknek a kiemelkedő alakja, amely "megszerettette velünk azt, ami a miénk, ami a mi zenénk, a mi kultúránk". Ha ő énekelt, testvérré lett magyar, török, székely, román, szláv – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve: Kobzos Kiss Tamás "hűséges volt a magyar múlthoz és Megváltójához, ezért tudott jelen idejű ember lenni és jövőt formálni".
 
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke felidézte, hogy az MMA-ban nyolc évet töltött együtt Kobzos Kiss Tamással, barátságuk azonban jóval korábban kezdődött. "Negyven éven keresztül baráti társaságunk tagja volt, aki természetesnek tekintette, hogy összejöveteleinkre elhozza a hangszerét is" – emlékezett. Nagyon szerény és csendes ember volt, kivéve, amikor föllépett mint közösségi ember, tanító, elsősorban mint énekmondó – méltatta barátját Jankovics Marcell.
 
Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója Kobzos Kiss Tamásra emlékezve kiemelte: vannak olyan emberek, akik élete önmagában is jel; az ő emlékezetüket nemcsak családjuk őrzi, hanem a nemzet is. Kobzos Kiss Tamás élete is ilyen jelkép – mutatott rá, hozzátéve, a zenész életművének summázatát tanítók, közösségek fogják továbbvinni.
 
Csörsz Rumen István irodalomtörténész a tanítványok nevében finom humorral és tanítási tehetséggel rendelkező, halk szavú, elmélkedő, bölcs emberként emlékezett Kobzos Kiss Tamásra. Útitársául fogadta a fiatalokat, ahogyan őt magát a bécsi Clemencic Consort, akikkel már azelőtt világhírű lett, hogy hazájában elismerték volna – idézte fel Csörsz Rumen István, aki szerint Kobzos Kiss Tamás "nem az újjászületett Tinódi volt [...], hanem egy jelenkori mester, akinek halk szavait valamennyien zsinórmértéknek vehetjük".
 
Somogyi Győző festőművész mint a magyar nemzet és a magyar kereszténység egyik megtartó oszlopától és mint szeretett baráttól, tanítómestertől búcsúzott Kobzos Kiss Tamástól. "Példakép és örömforrás volt számunkra [...], személye és művészete azt sugározta, hogy magyarnak lenni büszke gyönyörűség" – hangsúlyozta Somogyi Győző.

Forrás: szöveg - MTI / fotó: MMA
Ponedeljek, 30 november 2015  |  kobzos kiss tamás gyászhír