Ők tudják, mi a szerelem!

Tévéfilm készül Hubay Miklós színművéből

A Nemzeti Színházban régóta nagy sikerrel játsszák Hubay Miklós darabját, de az előadás most új mérföldkőhöz érkezett: tévéfilm készül belőle, melynek főszereplői Udvaros Dorottya és Blaskó Péter. Ebből az alkalomból Koronczay Lilla készített beszélgetést a főszereplőkkel a Nők Lapja számára, valamint a díszlettervező Tordai Hajnallal, és a rendezővel, Rátóti Zoltánnal. Az alábbiakban az interjúsorozatból akadémikusaink válaszait emeltük ki.
Petek, 8 marec 2024

Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946

Megjelent a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös vállalkozásának második összeállítása, a Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946 című hangoskönyv. Már a Színészlegendák I. Levelek, naplók, feljegyzések 1800–1866 című kiadvány bemutatásakor jelezték a készítők, hogy az anyag bőséges, így lesz folytatás. Most pedig elkészült és egyelőre CD hordozón áll rendelkezésre a századelő, a 20. század első felének írásait, színművészek visszaemlékezéseit, naplótöredékeit egybegyűjtő különleges hanganyag.

Ponedeljek, 2 november 2020

Át akarta ölelni az egész világot

Október 17-én tartották a Magyar Művészeti Akadémia, a Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház szervezésében a Harag György-emlékév 2020 – Életmű-kiállítás megnyitóját a színház Csillárszintjén. Harag György (1925–1985) a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos alakja, akinek 1979-es győri Vihar-rendezése színháztörténeti kuriózum. Mint ismert, a Magyar Művészeti Akadémia ebben az évben – születése kilencvenötödik és halálának harmincötödik évfordulóján – emlékévet hirdetett, amely számos módon idézi meg Harag György művészi munkásságát. A vándorkiállítás több mint 40 tablón, mintegy 200 fotón keresztül mutatja be a rendező életművét.

Ponedeljek, 19 oktober 2020

Kiállítással nyílt meg a Harag György-emlékév Gyulán

Harag György (1925–1985), az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére szervezett emlékévet a Magyar Művészeti Akadémia. Az MMA tavaszról elhalasztott, október 1-jével indult programsorozata megidézi a Kolozsvári Magyar Állami Színház főrendezőjét, aki Erdélyben és Magyarországon is nemzetközi színvonalú előadásokat hozott létre. Alakját az emlékévben vándorkiállítással, emlékkötetekkel, dokumentumfilmmel és diákszínjátszó-fesztivállal is megidézi az MMA. Az elsőként Gyulán látható tablókiállítás és a kísérőprogramok felidézik a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas évek színházi történéseit, felhasználva minden elérhető eredeti dokumentumot, riportot, fényképet, filmfelvételt, személyes vallomást.

Petek, 2 oktober 2020

„Szavakkal festek és képekkel beszélek"

„Talán egy kóbor reneszánsz művész elfuserált reinkarnációja vagyok" – állítja magáról Bertalan Tivadar, aki több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, art direktora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvművészeti munkák, kiállítások, „egyszemélyes" könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, szövegek és illusztrációk alkotója is. Az ünnepeltet születésnapja alkalmából a Bertalan Tivadar 90 című jubileumi szerzői esten és az ezzel egybekötött kamarakiállítás alkalmából köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán október 1-jén.

Četrtek, 1 oktober 2020

Salome – operabemutató különleges díszlettel

Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomét mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. A Sera Gösch, Jürgen Sacher, Lukács Gyöngyi és Szemerédy Károly főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével a járványhelyzetre való tekintettel a nagyközönség számára mindössze egyszer látható produkció egyben világpremier is, de rendhagyó módon nem zeneileg, hanem a díszletét tekintve. Az előadás a Vörös Győző ókorkutató vezette ásatások során feltárt eredeti Heródes-palota, a mai Jordánia területén található Machaerus rekonstruált tereit használja fel. A látványvilágot az Operával közel 55 éve kapcsolatban álló, több mint 500 színházi vagy opera-produkcióhoz tervező Tordai Hajnal jelmezei teszik teljessé. Az előadás ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno Nemzetközi Zenei és Operafesztiválra.

Torek, 15 september 2020
Prvi Zadnji