Színházművészet
Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946
Haumann Péter 80 éves
Haumann Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – számos műfajban, társulatban és közegben sok-sok emlékezetes szerep alakítója – május 17-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Ebből az alkalomból kis összeállítással idézzük fel színészi pályájának legfontosabb állomásait.
Elment Törőcsik Mari, a nemzet művésze
Ma hajnalban, hosszú betegség után, életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-nagydíjas, MMA-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari számtalan színpadi és filmes szerep alakítója, aki 2014-ben a magyar és egyetemes drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes és kiemelkedő megformálásáért, a filmművészetben is felejthetetlen alakításaiért, nemzetközi elismeréseket is méltán kiváltó művészi életútjáért az elsők között lett a nemzet művésze. Törőcsik Marit a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. A színművészre Vidnyánszky Attila akadémikus nekrológjával emlékezünk.
„Mindent szeretek, amit csináltam, hisz azt csinálhattam, amire talentumot kaptam"
Interjú a születésnapos Császár Angelával
„Kezembe kerül néha egy-egy fotó és mosolyogva teszem félre: szép volt, jó volt, de már történelem" – emlékszik vissza kivételesen gazdag és sikeres pályájára Császár Angela. A Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kedvenc szerepeiről és mindennapjairól is mesélt születésnapja alkalmából. (Kurucz Éva interjúja)
„Több új előadásunk teljesen készen áll a majdani nyitáskor arra, hogy azonnal játszhassuk!"
Interjú Kubik Annával
„Színházat nem lehet elméletben csinálni!" – véli Kubik Anna. A Kossuth-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a Debreceni Csokonai Színházban több darabot is próbál: a Dürrenmatt klasszikus címszerepéről és a művészet pandémia alatti „lélekmentéséről" is kérdeztük.
(Kurucz Éva interjúja)
Egy európai Kolozsváron
Rövid idő alatt két könyvet is megjelentetett a Magyar Művészeti Akadémia Harag Györgyről (1925–1985), akire – bár emlékét díjak, történetek, intézmények őrzik – a tavaly indult emlékévvel próbálja újból ráirányítani a közelmúltban megkopott figyelmet a köztestület. Harag György az erdélyi és a magyar színháztörténet kimagasló alakja. A zsidó származású színházrendező, színész túlélte az 1944-es deportálást, majd korának egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett rendezőjévé vált. A haláltábor poklát is megjárt rendezőóriás szenvedélyes gondolkodó is volt. A háromnyelvű (magyar–román–angol), fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált album életének-munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be, míg a szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást ennek a hatalmas életműnek a kulisszatitkaiba.