Színházművészet
Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946
Egy európai Kolozsváron
Rövid idő alatt két könyvet is megjelentetett a Magyar Művészeti Akadémia Harag Györgyről (1925–1985), akire – bár emlékét díjak, történetek, intézmények őrzik – a tavaly indult emlékévvel próbálja újból ráirányítani a közelmúltban megkopott figyelmet a köztestület. Harag György az erdélyi és a magyar színháztörténet kimagasló alakja. A zsidó származású színházrendező, színész túlélte az 1944-es deportálást, majd korának egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett rendezőjévé vált. A haláltábor poklát is megjárt rendezőóriás szenvedélyes gondolkodó is volt. A háromnyelvű (magyar–román–angol), fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált album életének-munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be, míg a szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást ennek a hatalmas életműnek a kulisszatitkaiba.
„Szív nélkül játszani nem érdemes"
Beszélgetés Oberfrank Pállal
„A szeretet és a bizalom légkörében a szív és lélek is bátrabban rezzen meg" – vallja Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja. A Veszprémi Petőfi Színház igazgatója arról is mesélt, hogy hogyan lehet a közönséget, a színházi közösséget összetartani egy világjárvány idején, és hogy milyen kapaszkodót nyújt a művészet, néha rendhagyó tartalommal és módon a hétköznapokhoz. (Kurucz Éva interjúja.)
Hamlet, a magyar
Ezzel a címmel jelent meg Ablonczy Lászlónak, az MMA rendes tagjának legújabb könyve, amely arra vállalkozott, hogy megismerteti az olvasókkal a dán királyfi diadalmas, magyarországi útját. A legtöbb ember számára Hamlet magyarítása egyértelműen Arany Jánoshoz kötődik, a könyvben azonban megismerhetünk minden jelentősebb más fordítást is, továbbá színházi történeteket, rendezői koncepciókat, főszereplőket – mindezt nagyon közérthető, mégis tudományos igényű fejtegetésekkel. Az esszékötet amellett, hogy az 1795 és 1956 közötti időszakra és Shakespeare örökbecsű művére koncentrál, betekintést enged a tágabb értelmű magyarországi színjátszásba, és különösen a 20. századi leírásoknál a trianoni gyász magyar művészetre gyakorolt hatására is. A kötetet az MMA Kiadó adta ki.
„Az emberek vágynak a szépre"
„Meg kell győznünk egymást arról, hogy nem vagyunk egyedül azzal az igényünkkel, hogy ne legyen értelem nélküli a létünk." Művészként és a Budapesti Operettszínház igazgatójaként is fontosnak érzi ezt a gondolatot Kiss-B. Atilla. A Kossuth-díjas operaénekessel, az MMA rendes tagjával a járvány nehezítette színházi munkáról, a társulatért érzett felelősségről, és a közönséget és művészt a nehézségeken átsegítő igazi humánumról is beszélgettünk. (Kurucz Éva interjúja.)
Ahová az álmok is játszani jönnek…
„A nézőinkkel mi egy nagy családot alkotunk" – véli Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója. A Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját a koronavírus-járvány miatt átalakult színházi életről, és persze az új bemutatókról: egy különleges klímameséről, és a megunhatatlan klasszikusokról is kérdeztük.