A mi Kodályunk

A Magyar Művészeti Akadémia és a Papageno Consulting Kft. tegnap este a szakmai közönségnek mutatta be a Pesti Vigadóban „A mi Kodályunk" című, a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó életrajzi filmet. Az alkotás a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásával a Focusfox gyártásában készült el, szerkesztő-rendezője Petrovics Eszter. A mi Kodályunk egyszerre dokumentumfilm és fikció – két fiatal muzsikus, Devich Gergely csellóművész és Ránki Fülöp zongoraművész szemszögéből és egy száz éve elhangzott koncert apropóján ismerhetjük meg a 20. század egyik legjelentősebb muzsikusának egy kevéssé ismert arcát.
A közel 100 perces film Muhi András producer ötletéből született: Kodály Zoltán gyermekkorát és fiatalkorát dolgozza fel, az 1910-es szerzői estet állítva középpontba. A főszereplők nemcsak megszólaltatják Kodály darabjait, de a Kodály fiatal éveihez köthető helyszíneken barangolva izgalmas gondolatokat is megosztanak egymással és a nézőkkel a zeneszerző életéről és műveiről.
A filmalkotás a tervek szerint először fesztiválokon mutatkozik be, majd a televízióban is látható lesz.

A fimről bővebben
Az 1910-es önálló szerzői esten az I. vonósnégyes, a Kilenc zongoradarab, valamint a Szonáta gordonkára és zongorára című mű hangzott el. A filmben az estet nem rekonstruálják, hanem a korabeli helyszínen újból megrendezték 2019-ben: a kerettörténetben erre a hangversenyre készülnek a fiatal muzsikusok, Ránki Fülöp zongoraművész, Devich Gergely csellista és a Kruppa Kvartett, utóbbi a vonósnégyes részleteit adja elő.
A koncertre való készülődés közben ötlik fel a fiatalokban, hogy fel kellene kutatni Kodály múltját, így ellátogatnak Galántára és Nagyszombatra, a mai szlovákiai területekre, ahol a zeneszerző gyerekeskedett, majd gimnáziumi éveit töltötte. Megtekintik a Zobor-vidéket, ahova Kodály első gyűjtőútjaira ment vissza 1905-ben.
A helyszínekre vonattal utaztak, amelyet indokolt az is, hogy Kodály Zoltán édesapja vasúti tisztviselő volt. A fiatalok a különböző helyszíneken muzsikusokkal, zenetörténészekkel találkoztak és beszélgettek.
A budapesti rész középpontjába Kodály egyetemi évei és a korszak legfontosabb kompozíciói kerültek, valamint az említett szerzői est, amelynek az Erzsébet körúti Royal szálló hangversenyterme adott otthont.
A filmben minden információ a fiúk párbeszédeiből derül ki. „A film a fiatalok szemszögéből nézve viszi végig a nézőt a korszakon, s dialógus formában tárja elénk a mondandót" – ismertette a tíznapos forgatás részleteit a rendező, Petrovics Eszter, hozzáfűzve: nem klasszikus, hagyományos ismeretterjesztő filmet láthat a közönség.
Kodály írásai belső monológként hangzanak el Kaszás Gergő színművész előadásában, régi rádiós anyagok felhasználásával megszólalnak pályatársak és tanítványok, mások mellett Ferencsik János, Vikár László, Doráti Antal, Molnár Antal és Szokolay Sándor.
Az alkotás Sibalin György operatőr és Kun Balázs vágó munkáját is dicséri.