Az MMA és a Kossuth Klub

A Kossuth Klub (KK) a főváros kulturális életének egyik prominens képviselője. A nagy történelmi múltra visszatekintő klub/helyszín egyesületként működik, elnöke Gyenes Ádám. Az utóbbi évtizedben az intézmény alapos átszervezésen esett át, ennek egyik fontos eleme, hogy olyan együttműködő partnerszerződéseket kötnek, aminek a keretében a minőségbiztosítás mellett van egy hatékony, dinamikus kooperáció a kultúrát érintő legkülönfélébb szervezetekkel. Az együttműködési rendszerek kiépítésének egyik sarkalatos, egyre meghatározóbb része a Magyar Művészeti Akadémiával történő összefogás. A szimbiózis újabb és újabb egymásra találásban, partnerkapcsolatok kialakításában, programok, kulturális események közös szervezésében mutatkozik meg, ezért most egy hosszabb összefoglaló cikkben mutatjuk be a Kossuth Klub életét, szerteágazó működési területeit, és az MMA-val jelenleg futó vállalkozását.
Eszmetörténeti előzmények
„A magyar történelem fél évszázados késésben van politikai, kulturális valamint civil társadalmi téren. Ami pozitív, hogy az irány jó, de sok még a bepótolnivaló. A kultúra területén is, annak a kultúrának, ami nem más, mint a művészet és a tudomány szétbonthatatlan egysége, feladata pedig a múlt ápolása." Ezt Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze mondta 2019. május 14-én egyik elfeledett írónk, Kodolányi János tiszteletére rendezett konferencián. A Magyar Művészeti Akadémia e becsületbeli ügyet is szolgálja. A köztestület egyik legfontosabb küldetése a kommunista rendszerben indexre került szerzők visszaemelése a Parnasszusra, az értékmentés, a tiltott, letagadott kulturális értékeink, méltánytalanul elfeledett művészeink hagyatékának és szellemi hozományának felkutatása, rehabilitációja, visszavezetése a köztudatba. Az elhivatottságot e téren rengeteg vállalkozás megvalósulása és sikere fémjelzi: ilyen a Kortárs magyar irodalmi művek lexikona – www.mmalexikon.hu – amely az 1956 és 2016 között kiadott legfontosabb magyar szépirodalmi műveket, valamint az irodalmi gondolkodást meghatározó eseményeket vizsgálja, kiterjesztve kutatását a határon túli szerzőkre is. Ide köthető a Közelképek írókról monográfiasorozat, az MMA irodalmi tagozatának védnöksége alatt futó program, mely olyan szerzőket karol fel, akikről eddig nem készült hitelt érdemlő, szakmai pályafutásukat összefoglaló mű. Vagy a Remény évei konferenciasorozat Csáji Attila festőművész, az MMA rendes tagja vezetésével, ami a 60-as 70-es évek képzőművészeti kánonjából kimaradt művészekről ad hírt – a konferencia írott változata is megjelent később. Az EGY/KOR kiállítások a Műcsarnokban, ahol olyan művészeket válogattak össze, akik a Rákosi- és Kádár-korban margóra kerültek, pedig életművük másra predesztinálta őket. A sort még lehetne folytatni. Nem az MMA az egyetlen kulturális intézmény, akinek árbócán a múlt nagyjainak zászlója lengedezik. A Kossuth Klub több törekvése is egyezik az Akadémia célkitűzéseivel: az aczéli kulturális tisztogatás kárvallottjainak megtisztítása, az ún. pöttyös rehabilitáció ál-szégyenfoltjainak eltüntetése, a képrombolás ókori intézményének művészetünket érintő revideálása.
A Kossuth Klub éppen ezért egy sajátos, a magyar kulturális és tudományos élet klasszikus erényeit ápoló entitás. Ars poeticája és hitvallása értelmében elsődlegesen progresszív értékalapú kulturális menedzsmentet hajt végre. Nem művelődési ház. Egyfajta mecénás attitűddel fellépő kultúrateremtő, kutató, program – és művelődésszervező kulturális erőtér, aminek forrpontján az elfelejtett és mindenkori értékek felkutatása, felvállalása, és terjesztése áll. Ebben áll küldetésük, vátesz szerepük. Itt talált szerves kapcsolódási pontot az MMA-val is. A Kossuth Klub történelmi gyökerei többek között az '50-es évekre nyúlnak vissza, ekkor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) vezetői megalapították a József Attila Szabadegyetemet (1955). Ez az iskolarendszeren kívüli szabadművelődés egyik legfontosabb honi intézménye. Több mint 500 előadásuk, és 6000 hallgatójuk van évente. Hetente 12-15 alkalommal tartanak órákat a zenetörténettől, természettudományoktól kezdve, a művészettörténeten át, egészen a családkutatás vagy az egészségkutatás témaköréig (Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár pl. a 20. század történetéről tart előadássorozatot folyamatos telt házzal). A Kossuth Klub történetéhez egy másik jelentőségteljes esemény is kapcsolódik: A Petőfi Kör megalakulása. Ez a Klubban jött létre, és gyakorlatilag az '56-os forradalom legerősebb szellemi bázisa volt. Mára a Klub semleges, fővitorlájába politikai szeleket nem fog be. Deklarált elköteleződés nincsen a politika felé, ugyanakkor küldetésük kiteljesedése érdekében együttműködnek kormányzati alrendszerekkel, pl. az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának több államtitkárságával, többek között a Nemzeti Tehetség Program kiemelt partnerei és szociális problémák reprezentációjával is foglalkoznak. Ha egy szóval kéne mottójukat megnevezni, akkor az a minőség. Partnerkapcsolatot ápolnak a Károli Gáspár Református és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, ill. az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel is. Egyedülálló tehetséggondozó programjuk keretében a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen rendezik a Tudományfesztivált – ez a legnagyobb innovációs és technológiai fesztivál az országban; 2 nap alatt 10.000 látogatója van, melyből 3000 közoktatásban tanuló diák. A Kossuth Klub az elmúlt években különös hangsúlyt helyezett a szabadegyetemi, kulturális és közéleti tevékenységéhez kapcsolódó könyvek kiadására. A L'Harmattan Könyvkiadóval és az Uránia Alapítvánnyal közös együttműködés keretében évente 5-10 kötet jelenik meg az egyesület gondozásában – A L'Harmattan ügyvezető igazgatója szintén Gyenes Ádám.
 
Muzikum
Noha az MMA-val való összefogás tengelye a könyvkiadás, ezen belül a szépírói és a tudományos könyvkiadás, valamint az ezekhez kötődő különféle irodalmi programok, új elemként a könnyűzene is csatlakozott. A Muzikum Klub és Bisztró szintén a KK égisze alatt működik, éves szinten nagyjából 110 koncertet bonyolít le, lehetőséget biztosítva ezzel a kortárs magyar könnyűzene több műfajának: blues, kortárs rock, jazz, világzene. A Muzikum programsorozat a négy és fél évig fennálló Budapest Jazz Klubból nőtt ki, integrálva a könnyűzenei paletta széles tárházát. A programkínálat változatossága egy masszív törzsközönség kialakulásához vezetett, a koncerteket a publikummal közös megegyezéssel szervezik. Amire igény van, és nívós, azok a formációk jönnek. A kölcsönös egymásra hangolódás segít az érdeklődés fenntartásában és abban, hogy a koncertek mind tartalmilag, mind élményben kedvező fogadtatásra leljenek. Ennek egy fontos szempontja az is, hogy ne csak az új fiatal, feltörekvő generáció számára biztosítsanak megjelenési lehetőséget, hanem azoknak a klasszikus, elfeledett zenekaroknak is, vagy azok tribute formációinak (tribute: előadók, művészek egy számukra meghatározó előadó/zenekar munkássága előtt tisztelegnek, és egy lemezen fel- és átdolgozásaikat adják elő, játsszák el egy koncerten), amikre mindenféleképpen szükséges emlékezni ahhoz, hogy létrejöhessen egy összkép az idejáró látogatóknak a magyar könnyűzenéről. Erre az elgondolásra fűzte fel a Muzikum legújabb vállalkozását az „Elhallgatott Zenekarok" programjaival és koncertsorozataival, aminek a java még hátra van, (az első koncertet 2020. január 24-én a Syrius emlékzenekar adta). A kívülállás és az ellenállás egyedi formája a Muzikumban fellépő „Elhallgatott Zenekarok" koncertjei: Syrius, Kex, Liversing, Atlas, Taurus. A programot Kisfaludy András a Kex egykori alapító tagja és dobosa ajánlotta 2019 őszén a Klubnak. A magyar progresszív rock zenének első lépései ezekhez a zenekarokhoz köthetőek. Az 1960-as 1970-es évekről beszélünk. A műfajnak ez egy világviszonylatban is nagyon meghatározó időszaka, és a mai napig vannak kifutásai. Az Omega, Illés, Metro, LGT – tehát a kor hazai nagyjai, és elfogadott zenekarai mellett ez egy underground vonal volt, de karakterében és képességeiben felvette a versenyt például a Pink Floyddal, de az egész angolszász kortárs rockzenével is pariban volt. A kortárs rock együttesekkel rokon elemeket felvonultató, kifejezetten dinamikus, minőségi zenét játszó együttesek voltak. Azért underground és „elhallgatott zenekarok", mert róluk explicit módon beszélni sem lehetett, hiszen a három T rendszerben erősen a tiltott kategóriában voltak. Ezeknek a zenekaroknak nagy része emigrált a 70-es évek elején, hamar szétszéledtek a kor politikai nyomása miatt. Szubkultúrájuknak ma nincs képviselete. Azok az emberek, akik ebben éltek és ismerték és szerették az underground progresszív rockzenét nincs tapadási felülete. Az igényeiket nem elégítik ki, más kulturális intézmények nem vállalják fel az ilyen irányú érdeklődést. A Kossuth Klub és az MMA épp ezért a szépirodalom és a kulturális élet klasszikus képviselői mellett felkarolja minden más egyéb kulturális entitással szemben ezt a fajta reprezentációt is, így az Elhallgatott Zenekarok programjait is. Ma ezeket az együtteseket eredeti hangszerelésben csak a KK-ban lehet hallani. (Kisfaludy Andrással az ötlet szellemi atyjával, a Kex alapító tagjával, dokumentumfilmessel egy következő cikkben közlünk interjút.)
 
Szemelvények a Kossuth Klub és az MMA eddig megvalósult együttműködéséből
A Kossuth Klubbal együttműködő L'Harmattan kiadó 2013 óta jelenteti meg az MMA-MMKI ösztöndíjasainak tanulmányait. Ez tekinthető az első közös együttműködésnek a két intézmény között. Az egyes tanulmányokat összefogó kötet „Túl posztokon és izmusokon" címmel foglalja magában az eddigi munkák rövidebb kivonatát. MMA tag szépírók munkáit folyamatosan ad ki a L'Harmattan. Szintén 2013-ban jelent meg pl. Temesi Ferenc, író műfordító, az MMA rendes tagja „Apám" című könyve közös vállalkozásban, vagy Ács Margit, író, az MMA rendes tagja „Érkezés, indulás", „Párbaj" című munkái. Utóbbit a L'Harmattan anyacégénél francia fordításban is megjelentették, ugyancsak az MMA közreműködésével.
Torek, 11 februar 2020  |  kossuth klub