Részaspektusok

A Magyar Művészeti Akadémia Kiadó jellemzően és inkább magyar szerzők műveinek megjelentetője, ám a 2019-ben útjára indított Pars pro toto könyvsorozat kifejezetten külhoni auktorok munkáit közli. A sorozat Roger Scruton klasszikusának fordításával indult, azóta pedig már kilenckötetesre bővült a – többek között – az egyetemi művészetfilozófia és esztétika oktatásban is nélkülözhetetlen merítés. Legutóbb Jan Patočka cseh filozófus, fenomenológus legfontosabbnak számító műve, a Platón és Európa, valamint a jelenleg Amerikában tanító, neves lengyel irodalomtörténész, Michał Paweł Markowski A kíváncsiság anatómiája című munkája látott nyomdai napvilágot. Mindkét munka első alkalommal jelenik meg magyar nyelven.

A kötetsorozat megnevezése – Pars pro toto – már előzetesen sokat sejtet arról, hogy milyen jellegű kiadványokról van szó. Hogy vélhetőleg nem szépirodalommal vagy egyébbel lesz találkozásunk, hanem valami megpróbálóbb dologgal. Noha a kiadványok népszerűsítő, a tájékozódást segítő szándékkal jelentek meg – ezen jellegen jócskán túllépnek, miután rövidebb hosszabb filozófiai esszék, tanulmányok sorozataként értékelhetők, amelyek komolyabb kihívás elé állítják az olvasót.

A modernitás vagy a késői, utó-modernitás korának embere bizonyos tekintetben némi nosztalgiával tekint vissza a megelőző korokra. Így van ez akkor is, ha tudjuk, vagy legalább is feltételezzük: csupán illúzió, hogy a korábbi feltétlenül jobb vagy élhetőbb lett volna. A hajlam mégis erős, hogy a múlt, a régiség megszépüljön. És nem is teljesen indokolatlan úgy gondolni, hogy a modernitást megelőző korok embere egy átláthatóbb és otthonosabb világban élt, a szorongástól és tanácstalanságtól kevésbé feszélyezve tette meg lépteit. Fordulóponton, illetve annak kényszere előtt – vagy inkább már benne – állunk, jelzik a szerzők több aspektusból, már amennyiben szeretnénk fenntartani az európai-nyugati világ évszázadok alatt kicsiszolódott szellemi életkereteit.
A kötetek többségének eredeti kiadása majd negyedszázaddal korábbra tekint vissza. A szerzők az akkori jelen emberi állapotaira reflektáltak – különböző, de nyugatinak tekinthető civilizációs közegekben. Időszerűségükből keveset veszítettek. Sőt. Amiről szó esik bennük, az manapság még inkább nyomasztó hiányként nehezedik ránk. A négy frissen megjelent kiadvány abban a tekintetben is érdeklődésre tarthat számot, hogy a szerzők fele arányban a közép-kelet-európai régióból származnak: lengyel és cseh származásúak.

A néhány éve útjára kelt kötetsorozat privát szempontokat érvényesít, hiszen a szerzők érdeklődésük vagy szakirányú tevékenységüknek megfelelően választották meg témáikat, persze tekintettel arra, amit koruk hívásának gondoltak, éreztek. Ha mégis gyűjtőkosarát keresnénk e munkáknak, azt a művészetfilozófia-filozófia, a morálfilozófia, etika területén lelhetnénk fel. Hogy mindez népszerűsítő volna, az kérdéses; hogy mindenképpen arra szorul, az kétségtelen.

Jan Patočka Platón és Európa című munkája a szerző saját otthonában, illegálisan tartott előadásainak a gyűjteménye, s tágabb vizsgálódási környezetet jelez, mint ami szűkebb tárgya, noha összefüggésük igencsak nyilvánvaló. E kötet jókora merülés. Platónról és filozófiai nézeteiről, s nyomában egy sereg, az európai gondolkodás történetéhez kötődő ókori görög és későbbi filozófusról, bölcselőről esik itt szó. No és Európáról, az európai örökség mibenlétéről, hogy a gondolkodás itt meghonosodott sajátos formája, amely a görög és a héber elem találkozása révén alakulhatott ki: mire is vezetett napjainkra. A tárgyalt gondolkodók abban alkotnak közösséget, hogy mindannyian a lélekről való gondoskodás mérnökei valamiképpen. Arról a lélekről szólnak, amelyről az elmélkedés irányvesztetté vált, fordulóponthoz érkezett, így a gondoskodás helyett inkább gondként jelentkezett mára. 

Michał Paweł Markowski A kíváncsiság anatómiája című kötete az ismeretelmélet, az emberi tudásvágy különböző területein vizsgálódik – a kíváncsiság történeteként, kultúrájaként értelmezve az emberi kultúra megnyilvánulásait. Ez pedig nem egyéb, mint a kultúra hermeneutikájára tett kísérlet, mégpedig anatómiai pontossággal, tehát a kultúra-struktúrák és szerveződések széles, olykor meglepő köreit érintve. Kuriózumként a polonista szerző két, a posztmodern jelenséggel – amelynek tekintélyt kiváltó megismertetője volt Lengyelországban – foglalkozó írást is közöl: a belátó elfogadás mellett inkább kritikus felhangokkal. Egyikük izgalmas (ön)interjú,  a másik egy lexikon jellegű, Jean Baudrillard tevékenységéhez kötődő reflexió-gyűjteményt.
A könyv az emberi kíváncsiság és gyűjtőszenvedély fordulatos történetét, az unalom filozófiáját és a látás/festészet közös kalandjait tárgyalja élvezetes stílusban és széles kultúrtörténeti hátteret kínálva.

A sorozat két másik kötete tavaly év végén jelent meg. Iris Murdoch A jó uralma című morálfilozófiai vizsgálódásainak középpontjában az emberi természet húzódik meg. Alapvetése, megállapításainak origója és végpontja, hogy az ember alapvetően önző. A brit író és filozófus három esszéjét közlő kötet egymást feltételező, egymásra épülő vertikális irányvetés, ám nem egy feltételezett Istenhez közelítő. A kötetcím meglepő: A jó uralma. Különösen az egy olyan szerzőtől, aki vállaltan ateista, aki kijelenti, hogy nincs Isten. Morálfilozófiájának egyik központi kérdése, hogy léteznek-e olyan eljárások, amelyek a természeténél fogva önző emberi lényt megtisztíthatják, átfordulásra késztethetik, aminek következtében választásaiban, döntéshelyzeteiben bizonyosan helyesen cselekedhet – hangsúlyosan egy Isten nélküli világban. E helyzetben „milyen lenne a jó morálfilozófia", s milyen eszköztár képviselheti közvetítését? Ő jobbára Simone Weil gondolkodása és írásai körében lelt ilyesmire. A jó uralmának, megtestesülésének egyik típusát pedig az alázatosságban, az alázatos emberben látta meg: „ …noha definíció szerint nem ő a jó ember, de talán ő az a fajta ember, aki mindenkinél valószínűbb, hogy jóvá válik."
Martha C. Nussbaum, az amerikai morál- és jogfilozófus Költői igazságszolgatás című könyve különös kísérlet. Elég csak fejezetcímeire utalni: Az irodalmi képzelet, Fantázia, Racionális érzelmek, A költő mint bíró – mindez miképpen befolyásolhatja, ha egyáltalán, életminőségünket. A szerző ugyanis úgy véli, hogy az irodalmi képzelet, a költői szó, a történetmesélés jótékony és hasznos segítője életünknek, miután az együttérzés, a társadalmi igazságosság kiváltója lehet – már amennyiben hatása kiterjed az etika, a jog, vagy akár a politika közegére is. A szerző kiindulópontja Walt Whitman, a közéleti költészet igényének és jogosultságának múlt századi meghirdetője, sürgetője, a rokonszenv elkötelezettje, hogy aztán Charles Dickens és Richard Wright, vagy éppen E. M. Forster munkáinak elemzése nyomán igazolja: az irodalmi képzelet, az általa kiváltott érzelmek és gondolatok megjelenése társadalmi érintkezésünk számos, a nyilvános érvelést érintő területén: a humánumon alapuló együttélés kapuja. Így tehát az irodalom vajon jobbá teheti életünket?
Nussbaum írásainak üzenet-igénye éppen összecseng Murdoch következtetésével: „A művészet kétséget kizáróan fontosabb a filozófiánál az emberiség egyetemes és egyéni megváltása szempontjából, azon belül is legfontosabb az irodalom."
Miként a részlet utalhat az egészre, úgy viszont: az egész is rámutat a részre. Utóbbi dolga nyilván könnyebb, hiszen önmagának egy szegmensét határozza meg. De jelen esetben és általában is – hiszen ki volna képes, ki volna birtokában az embert körülvevő világ egységben látásának, belátásának –, miként a sorozatcím jelzi: a szerzők számára a résztől az egész felé tartó vizsgálódás az irányadó útvonal.
Egy kötetsorozat jött létre, amely a részletek felől közelít, világít rá egy feltételezett, megtartó egészre. Vállaltan olyan szerzők műveit tárja a szélesebb nyilvánosság elé, amelyek ha távolról is, de rokonhangzásúak, szemléletükben a közeliség jegyeit képviselik. (Ez nyilván szerkesztő-kiadói szándék, koncepció is egyben). A művek révén generált kérdéskupacok persze jóval szórtabbak, diverzitást mutatnak. De talán csak látszólag.

Balázs Sándor
Četrtek, 27 januar 2022  |  mma mmki könyvsorozat mma kiadó pars pro toto