Bán Ferenc kiállítása a FUGÁ-ban

Bán Ferenc építészeti munkásságáról nyílt kiállítás a FUGÁ-ban 2015. október 7-én, ahol Szabó Levente: Bán Ferenc építészete című, az MMA támogatásával megjelent könyvét is bemutatták.
A kiállítást Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja nyitotta meg, személyes gondolatokkal köszöntve Bán Ferencet, kiemelve, hogy talán a hallgatás volna most a legtökéletesebb, szemlélni a kiállítás anyagát, elmerülni benne, együtt hallgatni Bán Ferenccel, aki egykor úgy fogalmazott, hogy az alkotás, maga az építészet nem tűri a fecsegést. Ezt követően egyfajta párhuzamot állított fel Alessandro Baricco Történt című regényének főhőse és a most kiállító Bán Ferenc között, vagyis hogy a mindkettejükre jellemző életörömöt, alkotási vágyat, az alkotás iránti csodálatot még a nehézségek, a hátráltató tényezők sem tudták kioltani. „Csak a csodát lásd, a letisztult, időt és teret átszelő gesztust, az ember kezét a kormányon, mely újrarajzolja az út nyomát és beteljesíti azt, és helyezd el a semmi közepén, indítsd be a motort, vágj neki, és körözz! Körözz addig, míg minden kanyar el nem tűnik, egyetlen, egyazon pontban kezdődő és végződő gesztussá nem zsugorodik, mely önmagába vész. Akkor meglátod majd a tökéletes kört, a zárt, és tökéletes kört. Az egész életed abban a körben, de a kör benned, az agyadban van, nem a valóságban, csak benned létezik." – idézett a regényből Balázs Mihály, majd személyes élményeiről beszélt, melyek Bán Ferenchez kötik, találkozásokról, beszélgetésekről, és a kiállítás anyagáról, az itt látható vázlatokról, tervekről, melyek így együtt az egész életmű elképesztő anyagának ugyan csak töredékei, de tökéletesen megmutatják, milyen hatalmas munka áll Bán Ferenc mögött. „Távolról tájképnek tűnik az egész, de külön-külön vizsgálva őket rájöhetünk, hogy a gondolkodás eszközei, gondolatok, melyeknek egyike sem öncélú grafika, az egyszeri és megismételhetetlen születés felidézésére alkalmas képek ezek. Az építészet képei sajátos beszélgetőpartnerek a tervezés folyamatában. Az, hogy nincsenek üveglap mögé préselve, természetes és barátságos helyzetet teremt; térhez jut a papír, akárcsak a rajzasztalon." Végül beszélt Szabó Levente könyvéről is, mely egyre inkább helyet követel magának a könyvespolcokon, a Terc Kiadó gondozásában, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent kétnyelvű album egy építészeti sorozat első darabja. A könyv igazi sajátja, hogy az építész művészetének metodikai, újszerű összegyűjtésén túl egy sajátos korrajz felvázolására is kísérletet tesz hazai és nemzetközi összefüggésekben. Egyszerre vizsgálja az építési kultúrát és annak társadalmi szerepét, a kritika és a reakció hatásait arra nézve. Az egész életmű bemutatására a könyv szerzőjének természetesen nem volt lehetősége, de az öt különálló rész a könyvben koherens egészet alkot – hangsúlyozta. Zárásként Bán Ferenc megköszönte Balázs Mihálynak a méltató szavakat, a jelenlévőknek, hogy ellátogattak a megnyitóra, kívánva, hogy élvezzék a kiállítás anyagát és Szabó Levente összefoglaló könyvét.
Bán Ferenc építészeti munkássága sajátos helyet foglal el az elmúlt fél évszázad hazai építészetében. Munkái egyszerre öntörvényűek, mégis magukon hordozzák azokat a hatásokat, amelyek a tervezés korára jellemzőek voltak, ám a hazai mainstream irányzatokba nem, vagy csak ritkán illeszthetők. Csaknem mindegyik terve és épülete a tévedés kockázatát is vállaló, invenciózus kísérlet. Építészetének különlegessége az az asszociációs képesség, amely szabad átjárást enged meg akár egyetlen művön belül is szikár struktúrák, archetipikus vagy geometriai formai adaptációk vagy éppen organikus, természeti analógiák között. Koncepciói sosem tisztán építészeti gyökerűek, mindig áthatja azokat egyfajta képzőművészeti, gyakran szoborszerű, plasztikus formálást eredményező gondolkodásmód. A könyv az életmű főbb állomásainak és tendenciáinak bemutatására és rekonstrukciójára tesz kísérletet.
Szabó Levente
Štvrtok, 2015, október 8  |  kiállítás könyv bán ferenc