Emlék az ember

Dobai Péter költővel találkoztak az olvasók Miskolcon

Dobai Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író, forgatókönyvíró, filmrendező volt vendége a miskolci Feledy-házban rendezett legutóbbi közönségtalálkozónak április 17-én.
Koncz Károly György, a Múzsák Kertje Alapítvány nevében köszöntötte Dobai Pétert, majd átadta a szót dr. Tóth Lászlónak, a műsor címéül egy verscímet választott: Emlék az ember. Egy szép gondolatot olvasott valahol, ezt idézte: „Az élet hangulat." Ezt az est mottójául szánta. „Nem az számít, hogy milyen hosszú az életünk, hanem az, milyen töltéssel éljük meg azt." Ajánlotta, hogy nézzenek meg egy filmrészletet, amit Dusa Ödön készített. A filmben ő mondja el a költő első, Kilovaglás egy őszi erdőből című kötetéből válogatott, gyönyörű és elgondolkodtató verseit.
A vetítés után Dobai Péter elmondta, hogy 1944-ben a Baross utcai klinikán született, amit éppen egy bombatámadás ért a mellette lévő Fento olajfinomító és a Weiss-Manfréd gyár miatt. A szülő nők fenn maradtak a klinika termeiben, a nővérek és orvosok lementek a pincébe, hogy később is helyt tudjanak állni a sebesültek mellett. Édesapjára sem emlékszik, aki német származású katona volt, amerikai fogságából elengedték, de már nem akart visszatérni Magyarországra. Őt édesanyja és második férje nevelte fel. Az elemi iskolát kollégiumban töltötte, majd a Báró Eötvös József Reáltanodába járt, ami ma gimnázium. Értékeket közvetítettek, ahol - és amint azt most is tapasztalja, a tanárok által ma is így van -, sok kiváló diákot tanítottak hazánk legjelentősebb oktatási intézményében. Nagyszerű tanáraitól sokat tanult a természettudományok területén, de főleg emberséget, tisztességet. Az 50-es években a Természettudományi Kar professzorai kiváló szakemberek voltak.
Mégsem ezen a pályán indult el Dobai Péter, tengerészeti tanulmányokat folytatott, majd a diploma után hajóra került. Ez a szervezet volt a legdemokratikusabb, mindenki hajósinasként kezdte, így ment egyre feljebb a ranglétrán, kormányos lett. A tengerészetnél nem létezik honvágy, ott minden megvan, ami széppé teszi az életet. Helsinki és Gdansk között naponta oda-vissza járt a hajójuk. A Forradalmi ezredbe került, ami egyáltalán nem volt forradalmi. Önépítő hidakat kellett felállítani. Graz városára csapást kellett mérni. Az orosz sereg átért, ők nem tudtak átkelni. Ezért hónapokig gyakorolhatták ezt.

Később ott hagyta a tengerészetet és a Bölcsészettudományi Karra került, a Filozófia-Olasz tanszéken szerzett diplomát. Egy szemeszterbe zsúfolták be a görög-, római-, német filozófusokat, a további szemeszterek tematikája végig a marxista filozófia volt. Ez az aránytalanság mindent elmond arról a korszakról. Az Általános Nyelvészettudományi Karon szemantikát tanult Zsilka István professzortól, akit nagyra becsült. Itt ismerkedett meg feleségével, Máriával, aki később gyermekorvos lett és jó fotós. Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Amerikában sokszor jártak, és Mária fotóinak inspirációs terében keletkeztek írásai.
A filmhez Bódi Gábor hívta meg, hogy szerepeljen az Agitátor című filmben, de ezt sohasem adták elő. A Büntető expedíció, és az Archaikus torzó című filmeket betiltották, de pályatársaiét is, például Schiffer Pál Fekete vonat című filmjét is. Ez utóbbira a pénzt az állam adta, de ő is tiltotta be. A történet az állam általi kizsákmányolás legjobb példája volt, valódi munkáséletek mentek tönkre. Az Oscar-díjas Mephisto és Redl ezredes című filmek híresek lettek, de azon csodálkozik, hogy miért nem kapnak a mai tehetséges rendezők ilyen díjakat, pedig megérdemelnék.
Tóth László a Kilovaglás egy őszi erődből, Emlékek jövőidőben, Emlék az ember, Belvedere című kötetekből válogatott verseket, amelyeket Ötvös Éva, Petri Nóra, Balázs István és Koncz Károly György előadóművészek tolmácsoltak.
Pondelok, 2015, apríl 20  |  dobai péter