Illusztráció: Tiszavasvári, 2011. augusztus 22. | Napszámos utazik kora reggel a gyümölcsösbe | MTI Fotó: Balázs Attila

További információk

Illusztráció: Tiszavasvári, 2011. augusztus 22. | Napszámos utazik kora reggel a gyümölcsösbe | MTI Fotó: Balázs Attila

Felelősen a cigány-magyar együttélésről

Társadalomábrázolás, szociofotó témakörben, Fehéren::Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről címmel hirdet fotópályázatot a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége. Interjú Gebauer Szabolccsal, a MAKÚSZ főtitkárával.

Mi adta az ötletet és mi a pályázat célja?
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) tevékeny szerepet kíván vállalni abban, hogy a társadalom minden tagja és minden csoportja harmonikusan, értelmesen, kölcsönösen és hasznosan illeszkedjen és illeszkedhessen a közösségbe, segíteni kívánjuk a társadalmi integrációt, a hátrányos előítéletek csökkentését. Célul tűztük ki a cigányság kérdésének megvitatását, olyan hazai és nemzetközi példákat felsorakoztatva, melyek segítségül szolgálhatnak azoknak a településeknek, csoportoknak, amelyek még előrébb járnak az említett problémák megoldásában. Ezért a MAKÚSZ a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium együttműködésével nemzetközi konferenciát rendez 2013. április második hétvégéjén, Budapesten a Roma világnaphoz kapcsolódva, melyek előkészületei már javában folynak. A fotópályázat a konferencia előfutára, mely ugyanazt kérdést járja körül a képi világ segítségével.

Mi alapján határozható meg, hogy mi fér bele a társadalomábrázolás, szociofotó témakörbe?
A pályázati kiírás előtt több szakmabeli véleményét kértük ki, külön köszönet Virágvölgyi Istvánnak, az MTI Fotószakosztály vezetőjének. Próbáltunk nem kategóriákat, hanem témaköröket megadni, pont azért, hogy ne szűkítsük le a sajtófotó területén használatos szakmai kategóriákra a témát. Szóval itt nem, vagy nem csak a klasszikus fekete-fehér szociofotós képekre kell gondolni. A címben szereplő „Fehéren::Feketén"-t is szándékosan felcseréltük, hogy még a cím se utaljon erre. A témakör megadásánál a lehető legtágabb kört próbáltuk kijelölni, úgy, hogy a címben felvetett problémát azért ne tévesszük szem elől.

Említene olyan fotóművészeti példákat, melyek tematikai vagy stilisztikai szempontból orientálhatják a pályázókat műveik megalkotásakor?
Már a honlapunkra is olyan képet választottunk Balázs Attila fotográfustól, amelyik sűrítve tud egy problémát megfogalmazni. Nem szép, technikailag tökéletes képeket várunk (bár vannak a kiírásban megadott technikai minimumok), nem is művészi fotókat, amelyek fekete-fehérben „rózsaszín" ködbe burkolt hasonlatokkal és szimbólumokkal próbálnak utalni a címre. Átgondolt, a kép mögé tett tartalmakra számítunk, amelyek elgondolkoztatnak, figyelemfelkeltők és érthetők.
Ahhoz, hogy ilyen képek készüljenek, a pályázónak terepre kell mennie, gondolatokkal, érzésekkel és koncepcióval a fejében. Kíváncsiak vagyunk, hogy az alkotók, amatőrök és profik, sőt titkon reméljük, hogy az ifjúság is megmozdul, hiszen rengetek középiskolába juttattuk el a pályázat hírét, hogyan látják a címben megfogalmazott problémát.

Milyen szempontok szerint bírálják el a beérkezett műveket?
Fontosak a technikai paraméterek és a képszerkesztés természetesen. De az előbb említett képben megfogalmazott tartalom az, ami a leginkább nyom a latba. A zsűri minderre garancia. Az idén 80 éves Sára Sándor rendező, aki maga operatőrként és fotográfusként is rengeteget foglalkozott a cigánysággal, a vidéki élettel, a társadalomábrázolással. Hasonlóképpen az idén 70 éves Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a World Press Photo aranyfokozatának nyertese Benkő Imre, aki nemcsak készíti szociofotó sorozatait, de a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanítja is a dokumentarista fotográfiát. Továbbá a zsűri tagja Kopek Gábor a MOME rektora, fotóművész, Nándorfi Máté az MTI képszerkesztője és Száraz Miklós György író, aki a „civileket" képviseli. A zsűrizés többfordulós lesz: előzsűrizés után minden tag kiválasztja a számára legjobbnak tartott 50 képet, majd bezárjuk őket egy szobába, és csak a végeredmény megszületése után mehetnek haza.

Milyen szerepe lehet a társadalmi integrációban egy ilyen pályázatnak?
A társadalomban gyakran előítéletekkel élünk bizonyos társadalmi csoportokkal szemben. Az előítéleteknek lehetnek személyes élményeken alapuló előzménye, de káros, ha azok szélesebb rétegekben gyökereznek meg. Fotópályázatunk azokat a pillanatokat kívánja megtalálni a Kárpát-medence valamennyi, arra érzékeny fotós képeinek segítségével, amelyek az együttélés különböző formáit, megjelenéseit, szépségeit vagy nehézségeit mutatják be. Ezek a pillanatok néhol napsütötte, néhol borongós képet adnak arról az együttélésről, melyek hol segítik, hol hátráltatják az integrációt. Úgy a fotópályázattal, mint a konferenciával, oldani szeretnénk azt a sztereotip képet, ami különböző nézőpontokból fest egyoldalú képet a hazai cigányság helyzetéről, annak okairól és felelőseiről.

Fehéren::Feketén – Felelősen a cigány–magyar együttélésről címmel nem csak a pályaművek kiállítása nyílik meg 2013. április 12-én, de konferenciát is tartanak. Miről lesz szó?
Két „szélsőséges" megközelítés él ma a társadalomban. Mindkettő hárít és mindkettő áldozati bárányokat szül. Az első a többségi társadalomra hárítja a probléma megoldását és a cigányságot a rendszer áldozatának tekinti. A második pont fordítva. Eközben a politikai korrektség langyos állóvizében a két tábor nem beszél egymással. A MAKÚSZ konkrét példák bemutatásával és azok segítségével lehetséges utakat kíván mutatni a hátrányos helyzetű, nehezen elfogadott cigányságnak és a környezetükben élő többségi társadalom képviselőinek a gondok és konfliktusok megoldásaira. A MAKÚSZ a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium együttműködésével olyan konferenciát tart, ahol a felelősség kérdését járjuk körül szakemberek bevonásával, azzal a szándékkal, hogy kimozdítsuk a megfeneklett vitát a langyos állóvíz pocsolyájából.

A fotópályázatra beérkezett pályamunkák megtekinthetőek itt.
Főtámogató: Magyar Művészeti Akadémia

 

Pondelok, 2013, február 25  |  pályázat interjú