Tihanyi Lajos Tristan Tzara portréja, 1924 (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Dada a Várban

Dada és szürrealizmus, Átrendezett valóság és Életre kelt (film)kísérletek címmel egyszerre három kiállításon kaphat képet eddig nem látott teljességben a látogató a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatáról, a dadaizmusról és a szürrealizmusról, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításain július 9. és október 5. között.
A Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítás anyaga a jeruzsálemi Izrael Múzeumból érkezett, és átfogó képet ad a dadaizmus és a szürrealizmus meghatározó alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól, hatásairól az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig.
A kiállításon bemutatott több mint 100 festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és ready-made a két irányzatot meghatározó fogalmak. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezésével hozott létre új lehetőségeket az alkotásban. Olyan neves művészek alkotásai láthatók a tárlaton, mint René Magritte egyik legismertebb festménye, a Kastély a Pireneusokban 1959-ből, Joan Miró Madarak című képe 1960-ból, Marcel Duchamp Biciklikerék című objektje 1913-ból, Max Ernst 1927-ben készült festménye, az Erdő. Herbert Bayer fotómontázsa, a Magányos nagyvárosi 1932-ből.
Az Átrendezett valóság című tárlat reagál a nemzetközi anyagra és bemutatja a sajátos közelítési módokat a dada és a szürrealizmus magyar alkotóinak a munkáin keresztül. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított társkiállítás párbeszédnek ad helyet a nemzetközi anyaggal. Kassák Lajosnak és a magyar avantgárd mestereinek művein már az 1920-as években megfigyelhetők a dadaistákra jellemző új alkotói módszerek.
A látogató többek között Ország Lili, Reigl Judit, Jankovits József, Vajda Lajos és Bálint Endre kollázsaival, Korniss Dezső Laokoón című festményével és Tihanyi Lajos Tristan Tzara költőről, a dadaizmus megalapítójáról készített portréjával találkozhat ezen a tárlaton.
A közönség még soha nem láthatta úgy egybegyűjtve a dadaista és szürrealista mozgóképeket, mint az Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija című, 150 percnyi filmet bemutató kiállításon. A 22 film között látható Fernand Léger Mechanikus balettje, Louis Buñuel Andalúziai kutyája, most először vetítik Magyarországon Gerő György kinetikus víziónak tekintett Béla című, 1924-ben született alkotását, amelyből csak néhány kocka maradt fönn, és 2010-ben restaurálta az amerikai Bruce Checefsky. A legkorábbi magyar animációs filmet Bortnyik Sándor 1930 és 1933 között készített Mr. Pipe rettenetes éjszakája címmel, amely nemrég került elő.
A kiállításon premiernek számít Gyarmathy Tihamér festőművész 1953-ban készített 4 perces, szürrealista ihletettségű kísérleti filmje. Gyarmathy Tihamér a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja.
Piatok, 2014, júl 11  |  kiállítás