Sára Sándor (1933–2019)

Elhunyt Sára Sándor operatőr, rendező, a nemzet művésze

Életének 86. évében ma hajnalban Budapesten elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas operatőr, rendező, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a XX. századi magyar filmművészet megkerülhetetlen alakja. Rendezőként a kísérleti etűdtől a lírai szociográfiáig, a szatirikus jelenkori parabolától a történelmi és a legújabb kori társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó játékfilmekig és a tabudöntő „beszélő fejes" riport-dokumentumfilmekig sok minden egymás mellé került benne. Az operatőri életmű is hasonlóan gazdag és változatos, hiszen ahány rendezőpartnere volt, annyi képi stílust teremtett. Ennek a nem csupán művészi, hanem közéleti szempontból is jelentős életműnek a „nehézsorsúak" arcát nemcsak Magyarországon, hanem Indiában is megörökítő fotók és a Duna Televízió című „mozi" képei is a szerves részét alkotják. Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Nedeľa, 2019, september 22

Klasszikusok digitalizálva

Több mint 100 filmklasszikust, köztük 21 frissen restaurált, egészestés magyar alkotást mutat be a nagyközönségnek a Magyar Nemzeti Filmalap a harmadik Budapesti Klasszikus Film Maratonon. 2019. szeptember 4. és 11. között a nemzetközi filmfesztiválon az érdeklődők nyolc nap alatt több mint száz restaurált, klasszikus filmet nézhetnek meg. A vetítéseket Budapest több mozijában (az Uránia Filmszínházban, a Toldi és a Puskin moziban, a Francia Intézetben), valamint Győrben és Egerben rendezik. A Bazilika előtt ingyenes szabadtéri vetítésen lesz látható Jankovics Marcell Fehérlófia című rajzfilmje és az első magyar rockopera, az István, a király filmváltozata.

Štvrtok, 2019, september 5

Elhunyt Tóth János operatőr, a nemzet művésze

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Tóth János (vagy ahogy filmes körökben ismerték: a Janó) Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Számára elsősorban a Balázs Béla Stúdióhoz kötődő rövidfilmek jelentették a művészi önkifejezést. Operatőrként jegyzi többek között Huszárik Zoltán Elégia című filmjét, Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmjeit (utóbbinak társforgatókönyv-írója is volt). Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például az Amerigo Tot-ról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt a Szindbád-nak, a magyar filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotásának. Tóth Jánost a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Filmművészek Szövetsége is saját halottjának tekinti.

Piatok, 2019, august 30

V. Kulturális Filmek Fesztiválja Szatmárcsekén

A közmédia csíkszeredai tudósítói nyerték az MMA által támogatott V. Kulturális Filmek Fesztiválja filmversenyét, melyet 2019. augusztus 22. és 25. között rendeztek Szatmárcsekén. A fesztiválon azok a rövid internetes videók versenyeztek, amelyek pozitív példákkal mutatták be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit, azok nemzeterősítő szerepét. A megadott téma címe: „Helyi magyar kultúra a Kárpát-medencében" volt. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által felajánlott, a 3. helyezettnek járó 250 ezer Ft értékű díjat a Miasszonyaink – A topolyai zárda nővérei című film készítője, Gazsó Orsolya vihette haza a Vajdaságba.

Streda, 2019, august 28

Megújult a Fehérlófia

Elkészült Jankovics Marcell kultfilmjének, a minden idők legjobb ötven animációs filmje közé választott Fehérlófiának a felújított változata, melyet július végén már be is mutattak a montreáli Fantasia filmfesztiválon. A magyarországi premiert szeptember elején a Budapesti Klasszikus Film Maratonon tartják szeptember első hetében. Jankovics második egészestés filmje 1981-ben készült, az alkotás akkor elsősorban nemzetközi elismerést hozott. A rendező saját mesét, történetet keresett; olyat, amely az örök körforgáson, a ciklikusságon alapszik, mindezt különleges színvilágra építő dramaturgiával valósította meg.

Štvrtok, 2019, august 8

Megjelent a „MAGYAR ANIMÁCIÓS ALKOTÓK I." kötet

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnek gondozásában, Fülöp József és Kollarik Tamás szerkesztésében megjelent a „MAGYAR ANIMÁCIÓS ALKOTÓK I." című kötet. A magyar animáció a modernkori magyar kultúra egyik legmarkánsabb eleme, közvetítő eszköze, amely úgy képes nemzetközi láthatóságot, határokon átívelő jelenlétet biztosítani, hogy közben ápolja sajátos értékeinket, nyelvünket, önazonosságunkat. Sokszor egyedi, máshoz nem hasonlítható vizuális nyelvezettel bír, mégis mindenki, nyelvtől és kultúrától függetlenül, képes megérteni és értékelni. Az egyetemes filmművészet részeként lehet mesemondó, amely gyerekek és családok számára kínál tartalmat, de ugyanúgy lehet a kortárs képzőművészet kifejezési formája elvont mondanivalóval.

Streda, 2019, jún 19
Posledný