2014. december 10. 17.30.
Bp. III., Kecske u. 25.

Könyvbemutató!
SCHRAMMEL-NAPLÓ
Vendég: Szelényi Károly és
Sz. Farkas Aranka (Magyar Képek Kiadó)
A szerzővel Dvorszky Hedvig beszélget.
Háznagy: Fekete György
 
Almási Istvánt köszöntöttük 80. születésnapján.
Háznagy: Domokos Mária zenetörténész
Schrammel Imre naplójából

Schrammel-napló

Rendhagyó könyv bemutatója zajlott a szokásos Kecske utcai fórumon, amely során a Schrammel Imre naplójegyzeteiből szerkesztett, frissen megjelent kiadványt ajánlotta Dvorszky Hedvig művészettörténész az olvasók figyelmébe. Az esten 80. születésnapja alkalmából köszöntötték a Kolozsvárott élő Almási István népzenekutató tudóst.
A Schrammel-napló című könyv a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas iparművész 31 naplójából kiválasztott írást, valamint a hozzájuk tartozó rajzokat gyűjtötte egybe. A remek mívű kiadványt méltató laudátorként a barát, Fekete György kijelentette: „Schrammel Imre a magyar képzőművészet olyan ikonja, akinek a jelentőségét még nehéz átlátni. Naplóját ma is írja, és ebben az elmúlt évtizedek művészeti életének ritkaságszámba menő leképezését fedezheti fel az olvasó. A szövegek és a rajzok hatalmas kutatási területei lesznek majd azoknak, akik később korrajzot akarnak készíteni. A napló kivételes értéke, hogy megmutatja, micsoda katasztrofális ballépés a magyar vizuális képzés részéről, hogy egyre kevésbé foglalkozik a rajzzal. Pedig rajzolni öröm. Schrammel Imre elképesztő vizuális memóriával rendelkezik. Az igazi értelmiségi az egészet látja, Schrammel Imre ilyen ember" – mondta Fekete György. Schrammel Imre válaszként elmondta: „Nekem a rajz meditációs eszköz. Mikor megnézek valamit, akkor látom ugyan, de igazából csak akkor látom, amikor lerajzolom."
  Dvorszky Hedvig művészettörténész szerint „a könyvben az intimitások nélküli, szubjektív valóság olvasható. Lapjain egy gyötrődő és gyötrődéseket elviselő művész gondolati világa bontakozik ki".
  A Dvorszky Hedviggel folytatott kötetlen beszélgetés során Schrammel Imre felelevenítette életének néhány kevésbé ismert epizódját. Elmesélte például, hogy a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányait követően – ahol is elsajátította a klasszikus kerámia-készítés mesterségét – a Hollóházi Porcelángyár munkatársa lett. Mindez az 1950-es évek második felében történt. Hollóházán azonban Schrammel Imre porcelánosként olyan művészeti kísérletekbe kezdett, amely nem illeszkedett az akkor egyeduralkodó szocreál stílusba. A kísérleteknek aztán az lett a következménye, hogy Schrammel Imrét – mint mondta – „páros lábbal kirúgták". Hozzátette: később is „többféle eljárással kísérleteztem. Elsősorban azt az ősi állapotot kerestem, amely az ősembert is körbevette". Dvorszky Hedvig szerint „Imre kiválóan tud mintázni. Az igazi 20–21. századi művész világképe jellemző rá".
  A könyvbemutatón a naplót megjelentető kiadót (Magyar Képek Kiadó) Sz. Farkas Aranka és Szelényi Károly képviselte. Utóbbi a rajzokat, illusztrációkat fényképezte. Dvorszky Hedvignek arra a kérdésére, hogy milyen élmény volt fotózni Schrammel Imre rajzait, azt válaszolta: utoljára gyermekkorában, a paraszti kultúrában találkozott olyan emberrel, aki pontosan tudta, mit kell tennie és azt aprólékos munkával meg is valósította.
 
  Az est második vendége Kolozsvárról érkezett. Almási István népzenekutató tudóst Domokos Mária zenetörténész köszöntötte 80. születésnapja alkalmából. Méltatásában kiemelte, hogy az erdélyi tudós „népdalgyűjtőként a legnagyobbak közé tartozik. A Kolozsvári Folklór Intézet munkatársaként 130 helyiségben mintegy ötezer vokális és hangszeres művet gyűjtött, és ezek jelentős részét le is jegyezte. Tudományos munkásságát 15 könyv, 151 tanulmány fémjelzi. Számunkra, magyarországi kollégák számára Almási István nélkülözhetetlen tudós, teljesítménye minden elismerést megérdemel. Így érdemes 80 évet élni" – mondta Domokos Mária.
17 Декабрь 2014 г.  |  schrammel imre