Fotó: Markovics Ferenc

Japán tornatanár

100 éve született a magyar film kiemelkedő alakja

A Magyar Művészeti Akadémia filmes tagozata októberben emléknappal ünnepelte Fábri Zoltánt. 75 perc Fábri Zoltán filmrendezőről címmel az MMA megbízásából Medgyesi Gabriella készített filmet róla, festményeiből 2014-ben Ez is ember műve címmel rendeztek emlékkiállítást. 2017. szeptemberben a Filmgyárban rendezett ünnepségen emléktáblát állítottak tiszteletére, filmstúdiót neveztek el róla, s filmjeiből vetítettek részleteket. Az MMA támogatásával a rendező teljes életművét felújítják, a november 2–5. között első alkalommal megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitófilmje a Cannes-ban és Lyonban már nagy sikerrel fogadott, digitalizált Körhinta lesz. Születésének centenáriumára jelent meg az MMA kiadványa, Barabás Klára A történelem körhintáján, Fábri 100 című könyve is.
Fábri Zoltán-emléknap
Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, az MMA posztumusz tiszteleti tagja születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emléknapot a Magyar Művészeti Akadémia. Az emléknapon, 2017. október 4-én a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel és Utószezon című filmjének vetítésével idézték meg filmes szakemberek és az MMA tagjai a rendező filmművészeti örökségét.
Kelecsényi László és Gelencsér Gábor filmtörténészek előadásaikban átfogó képet vázoltak fel. Összegzésük, hogy Fábri Zoltán komoly filmrendező, de nem állt tőle távol a groteszk sem: legjelentősebb filmjeiben a történelem drámáját abszurdizálja.
A beszélgetésen egykori filmes kollégái – András Ferenc, Almási Tamás, Janisch Attila – idézték fel vele kapcsolatos benyomásaikat, történeteiket; unokája, Fábri Péter pedig gyerekkori élményeinek felelevenítése mellett arról is beszélt: néhány éve intenzíven kezdett el foglalkozni nagyapja hagyatékával, mely egy digitális archívumban lesz közzétéve. A béta verzió már elérhető a fabrizoltan.org címen.
Az emléknapon láthatta a közönség először a Magyar Művészeti Akadémia új kiadványát, Barabás Klára: A történelem körhintáján. Fábri 100 című könyvét (szerkesztő: Pintér Judit). A hivatalos könyvbemutatót november 4-én 13 órakor tartják a Corvin moziban. A kiadvány már kapható a budapesti Írók Boltjában (VI. ker. Andrássy út 45.), de a bemutatón a helyszínen is megvásárolható lesz.

A 2017-es Fábri Zoltán-centenárium alkalmából október 15-én újra mozivásznon látható A Pál utcai fiúk, amelyet a filmalap égisze alatt működő Magyar Nemzeti Filmarchívum digitális felújítási programjában restauráltak.
A 100 évvel ezelőtt született Fábri Zoltán Kossuth-díjas rendező születésnapjára emlékezve vasárnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban kiállítással és beszélgetéssel kísért díszvetítést tartanak. Ezzel egy időben országszerte számos helyszínen rendeznek vetítéseket a Molnár Ferenc világhírű regénye alapján készült filmből.
Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Filmarchívum klasszikusokat újjávarázsoló digitális felújítási programja ebben az évben elsősorban Fábri Zoltán életműve köré szerveződik. A Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével zajló restaurációs program célja, hogy a magyar filmművészet kincsei kiváló képi és hangminőségben, a mozivásznon kerülhessenek ismét a közönség elé.
Érdekesség, hogy az Illés György által fényképezett A Pál utcai fiúk felújításában a film egyik egykori színésze, Jancsó Nyika működött közre, aki akkor 17 évesen a vörösingesek közül a fiatalabbik Pásztort alakította, Áts Ferinek pedig a hangját kölcsönözte.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban vasárnap délelőtt tartandó évfordulós díszvetítésen Fábri Zoltán unokája, Fábri Péter is részt vesz, aki személyes emlékeit idézi fel. A programot kiállítás teszi teljessé az Urániában: a Filmarchívum által összeállított különleges tárlaton archív plakátokat, a forgatáson készült werkfotókat, valamint a filmhez készült díszletterv- és storyboard festményeket, grafikákat tekinthet meg a közönség. A filmklasszikust néhány nappal az évforduló után, október 19-től kezdve országszerte több mint 20 moziban vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Művész moziban látható, emellett a megyeszékhelyek többségén is bemutatják digitális kópiáról.

Szintén október 15-én, pontosan Fábri Zoltán 100. születésnapján mutatja be a televízió a Magyar Művészeti Akadémia Fábri-portréját. 2013-ban Hetvenöt perc Fábri Zoltán filmrendezőről címmel Medgyesi Gabriella készített róla filmet. Vetítések: 2017. október 15. 12.30 (M5); ismétlés: október 21. 13.20 (Duna World).
Az in memoriam portréfilmet október 27-én este az "Akadémikusporték" sorozatban, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpad mozitermében is vetítjük.
Információk és jelentkezés itt.
Fábri Zoltán a Ferencvárosban nőtt fel, iskoláit a piaristáknál végezte. Már a középiskolában vonzódott a művészetekhez: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett, rendezett. A Képzőművészeti Főiskolán a nagybányai iskola mestere, Réti István egyik legtehetségesebb és legkedvesebb tanítványa lett. A neki felkínált tanársegédi állást mégsem fogadta el, s harmadévesen, 1938-ban beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert filmrendező szeretett volna lenni. Már két év múlva a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke volt, diplomájának megszerzése után, 1941-től a Nemzeti Színházban dolgozott színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-ban katonai behívót kapott, a fronton amerikai hadifogságba került.
    A Vígszínházban kezdte újra, 1946-tól a Várkonyi Zoltán szervezte Művész Színházban folytatta, 1948-ban a Nemzeti Színház rendezője, 1949-ben az Úttörő Színház igazgatója lett, kinevezéséről a pártlapból, a Szabad Népből értesült. 1950-ben "káderfejlesztés" címén az államosított Hunnia Filmgyárhoz került, ahol – művészeti igazgatóként – ő tervezte a Déryné és az Erkel című filmek díszleteit. Első filmje, a Vihar 1953-ban készült, s miután a mindenható Révai József népművelési miniszter politikailag "helyesebbre" dolgoztatta át, Fábri megkapta érte első Kossuth-díját.
    Különleges érzékkel nyúlt az irodalmi alapanyagokhoz, egyszerű adaptációnál mindig többet, nemegyszer remekművet alkotva. 1955-ben rendezte Sarkadi Imre novellájából a Körhintát Soós Imrével és Törőcsik Marival. Jóllehet a cselekmény megfelelt a sematizmus összes követelményének: a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusán keresztül a paraszti nemzedékek ellentétéről, a párválasztás szabadságáról szólt, Fábri képes volt az emberi kapcsolatok, érzelmek és konfliktusok drámai ábrázolására, s műve klasszikussá vált.
    A következő évben készült Móra Ferenc kisregényéből a Hannibál tanár úr, 1958-ban Kosztolányi Édes Anna című regényét vitte filmre. Pályájának egyik csúcspontja a Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra (1964), amely a magyar parasztság 1945 utáni viharos történetét mutatja be. A Két félidő a pokolban (1961) a munkaszolgálat rémségeire emlékeztet, az Utószezon (1966) szatirikus formában boncolgat súlyos lelkiismereti kérdéseket.
    1968-ban amerikai–magyar koprodukcióban, angol gyerekszereplőkkel vitte filmre Molnár Ferenc klasszikusát, A Pál utcai fiúkat. Örkény István groteszk kisregényéből rendezte az Isten hozta, őrnagy úr!-at (1969), ebben a Latinovits Zoltán által megformált őrnagy a hatalom visszaéléseit mutatja be egy család életében. A Kaffka Margit regényéből készült Hangyaboly (1971) egy apácazárda zárt világát ábrázolja, a Déry Tibor műve alapján forgatott 141 perc a befejezetlen mondatból (1974) pedig az 1930-as években egy polgári származású fiatalembernek a munkásmozgalomhoz való közeledését mutatja be.
    Az ötödik pecsét (1975) ismét Sánta-adaptáció, a nyilas rémuralom idején játszódó példabeszéd az emberi szabadságról, a választásról a szabadság és szolgaság között. A Magyarok (1977) a második világháború alatt Németországba telepített parasztokról szól, a Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) pedig az első világháború végének zűrzavarait idézi fel. Utolsó filmje, az 1983-ban bemutatott Gyertek el a névnapomra volt. Élete végén visszatért a festészethez, expresszionista stílusú képeit több gyűjteményes tárlaton állította ki.
    Pályája során 22 filmet rendezett, közülük a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója, nemegyszer díszlettervezője is. Rendezőként tisztelte színészeit, felkészülten és mindig nyugodtan dolgozott, egyszerre jellemezte a hagyomány tisztelete és a megújulás képessége. Néha mások filmjeiben is felbukkant, Bacsó Péter Tanújában például ő játszotta Dániel Zoltánt, a per vádlottját.
    Művei morális példázatok, arra keresik a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharában, ahogy egyik szereplőjével mondatja: „Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a Történelem!". Jóllehet a megújult magyar film jelképe a Körhinta lett (a filmet idén felújítva, a fesztivál történetének 24 klasszikus alkotása között vetítették Cannes-ban), tucatnyi forgatókönyvét utasították el, 1956-ról nem forgathatott, többször is korlátozták megszólalási lehetőségeit.
    1958-tól 1981-ig a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1992-ben lett tagja a Magyar Művészeti Akadémia egyesületnek, 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1965-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat másodszor 1955-ben, harmadszor 1970-ben vehette át, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A Húsz órát Velencében és Moszkvában is kitüntették, A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra jelölték, Requiem című alkotásának forgatókönyvéért 1982-ben Berlinben Ezüst Medvét kapott.
    2011-től a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja. Életművéről még többet lehet megtudni, az MMA akadémikusainak dokumentációs oldalán, a Fábri Zoltán címszó alatt.
Az első Budapesti Klasszikus Film Maraton a száz éve született Fábri Zoltán filmrendező Körhinta című filmjével nyílik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban november 2-án. A Körhintát kétszer is teltház előtt vetítették le a közelmúltban Lyonban megrendezett nemzetközi archív film fesztiválon. Mint ismert az MMA által támogatott digitalizálással felújított filmet az év elején szintén nagy sikerrel mutatták be a Cannes Classics programban. Fábri Zoltán alkotása francia moziforgalmazásba is került. A filmes maratonon a Corvin Moziban folyamatosan vetítésekkel várják a közönséget. A filmszínházban többek között láthatóak lesznek Fábri Zoltán további filmremekei, így a Pál utcai fiúk, az Utószezon vagy az Édes Anna című alkotások is.
2017. november 2-án 18 órától Fábri100 DVD-bemutatót is tartanak. A Magyar Művészeti Akadémia öt Fábri-film teljes felújítását támogatta, a DVD ezeket a megújult filmeket tartalmazza.
A Maratonon továbbá kerekasztal-beszélgetés keretében mutatják be a Magyar Művészeti Akadémia kiadványát, Barabás Klára „A történelem körhintáján" című Fábri Zoltán-monográfiát is. A november 4-én 13.00 órakor kezdődő Fábri 100 könyvbemutató helyszíne a Corvin Filmpalota, Jávor terem (1082 Bp., Corvin köz 1.). A bemutató résztvevői: András Ferenc, Janisch Attila filmrendezők, Hirsch Tibor filmtörténész és Barabás Klára, a kötet szerzője. Köszöntőt mond Kucsera Tamás Gergely MMA-főtitkár, a moderátor Fazekas Eszter filmtörténész lesz.
Ezt követően ugyanitt 14.00 órától Fábri Zoltán Utószezon című filmjének vetítése kezdődik. Ezekről az eseményekről és további programokról információk itt találhatók.

15 Октябрь 2017 г.  |  fábri zoltán andrás ferenc