Szentendre monumenta

Könyv jelent meg az MMA Kiadónál Szentendre művészeti örökségeiről. A gyönyörű képekkel díszített album egy eddig jobbára ismeretlen oldaláról mutatja be a két világháború között a festők által felfedezett várost, Szentendrét. Az utak mentén, parkokban, temetőkben, egyházi és világi intézményekben álló, ismert alkotóktól vagy ismeretlen mesterektől a XVIII–XXI. századból származó monumentumok, úgymint emlékművek, szobrok és domborművek, szakrális kisemlékek, díszkutak, muráliák és cégérek együtt és könyv alakban most kerülnek először a nyilvánosság elé. A művészek között találjuk – többek között – Aknay Jánost, Csíkszentmihályi Róbertet vagy Farkas Ádámot. A könyv Török Katalin és Wehner Tibor munkája.

Lélekszkafander

Családtörténet a 20. századból

A legtöbb ember festőként ismeri, noha irodalmi munkássága előtt is elismeréssel kell adózzunk. A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Szemadám György új könyvét tarthatja a kezében az olvasó. Az MMA képzőművész tagja ezúttal családregénnyel jelentkezett. Az izgalmas műben a generációk bemutatásán túl hű korrajzot kaphatunk a 20. század második felének budapesti értelmiségi létéről. Az MMA Kiadó által megjelentetett könyvben a művész mellett megismerhetjük Szemadám első mesterét, kiadós sétákat tehetünk munkahelyein: a korabeli Állat- és Növénykertben, illetve a Madártani Intézetben, de megtudhatjuk azt is, hogy lett a jó barátja Jankovics Marcell és miért lett első olajfestményének a címe: Kakasviadal.

Jankovics Marcell, Trianon

A Magyar Művészeti Akadémia 2020. június 5-én tartotta elnökségi emlékülését a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan. A nap egyik fő eseménye Jankovics Marcell grafikusművész Trianon című kiállításának megtekintése volt, amely az előző napon az online térben nyílt meg. A Pesti Vigadóban rendezett zártkörű megemlékezésen felszólalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a kiállítás fővédnöki tisztségében beszélt Trianon napjainkra gyakorolt hatásáról. A nemzet művészének tavaly Székesfehérváron debütáló tárlata egészen újszerű megközelítési móddal karikatúraszerűen, erős cinizmussal átitatott gúnyrajzokkal láttatja a magyar történelem egyik legmaradandóbb és legtöbbet emlegetett történelmi tragédiáját. Az alkotások 1526-tól veszik fel a fonalat, és bemutatnak minden fontosabb eseményt, amelyek a trianoni békediktátumhoz vezettek.

Elhunyt Kő Pál szobrászművész

79 éves korában elhunyt Kő Pál szobrászművész, tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben modern újító – gondoljunk például a Gellért-hegyen álló, lóról leszállt Szent István-szobrára – és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója. Életművében a királyok, uralkodók, hadvezérek emlékművei mellett a magyar kultúra és tudomány, és elsősorban a magyar irodalom kimagasló jelentőségű alkotóinak portrészobrai alkotnak fontos műegyüttest. A Magyar Művészeti Akadémia Kő Pált saját halottjának tekinti.

SZABADJÁTÉK / II. KÉPZŐMŰVÉSZETI NEMZETI SZALON

Elkészült a március végén felállított kiállítás hivatalos honlapja, ahol minden kiállító művész külön bemutatásra kerül, publikáljuk a katalógus tanulmányait, egy csokorba szedtük a kapcsolódó programokat, a kiállításról megjelent cikkeket, videókat. A régi helyén a Műcsarnok közzétette a virtuális séta kibővített változatát is, ahol 19 új gömbpanoráma segítségével a 2020-as szalon tárlat immár teljesen bejárható, illetve minden műtárgynál további információk találhatók. Cikkünkben Szurcsik József kurátor szakmai tárlatvezetését is megtekinthetik.