Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek

A Műcsarnok őszi vezető kiállítása mostmár harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásra hatások szövedékeként – mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Hollósy Simon, Ferenczy Károly és Karl-Wilhelm Diefenbach munkáin keresztül. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt.

Véssey Gábor festményeinek és szobrainak kiállítása

Véssey Gábor festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának képeiből és jó néhány szobrából nyílik kiállítás a Pesti Vigadó VI. emeleti termeiben, a művész 70. születésnapja alkalmából. A művész által gyakorolt képzőművészeti műfajok közül az olajtempera táblaképei, valamint az utóbbi években létrejött szobrai lesznek láthatók. A tárlat az utóbbi 30 év képeiből válogat. Figurális képei ironikus és expresszív hangvételükkel reflektálnak mindennapi világunkra. A legújabb festményei mellett láthatók lesznek együtt eddig még ki nem állított képsorozatai is, amelyekben Véssey Gábor a hozzá közel álló alkotók munkáira hommage-okban és parafrázisokban reflektál. A kiállítás alkalmából a MMA Kiadó összefoglaló albumot jelentet meg.

Vezeklések és a techné kora

Gaál József képzőművész, az MMA levelező tagja kiállítása nyílt meg és látogatható november 11-ig a Műcsarnokban, az MMA intézményében. Ezzel egy időben nyílt meg ugyanott a MORPH szobrászcsoport (Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás) közös tárlata, kapcsolódva Gaál József kiállításához. Nem véletlenül rendezi egyszerre ezt a két kiállítást a Műcsarnok. Nemsokára, október elején nyílik az épület középső teremsorában Rejtett történetek címmel a 19–20. század fordulóján kibontakozó életmódreform-mozgalmak és a művészetek kapcsolatát vizsgáló nagykiállítás, a két szélső teremsorban most nyílt tárlatok ehhez kapcsolódnak.

Egy tőről

Panteon: a Székely Nemzeti Múzeum tárlata a Pesti Vigadóban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjtői gyakorlata mintegy másfél százados múltra tekint vissza. Egy szűkebb-tágabb régió ilyen arányú gyűjtőmunkája már önmagában figyelemre méltó. Gyűjtőkörei között talán a képzőművészeti anyag a legjelentősebb, mivel csaknem háromezer műtárgyat tart számon az intézmény. A Székely Nemzeti Múzeum válogatott, többségében festményeket bemutató, de jó néhány szoboralkotást és domborművet, valamint egy szerényebb grafikai műcsoportot is tartalmazó anyaga vendégkiállításként mutatkozik be a Vigadó Galériában, Panteon címmel. E megnevezés arra utal, hogy a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti anyagának legjobbjait, büszkeségeit hozta el Budapestre.

Panteon – a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

Budapesten mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gazdag képzőművészeti gyűjteménye; a válogatás augusztus 23-tól lesz látható a Pesti Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia székházába hozott kiállítás kultúrtörténeti jelentőségű, mivel hasonló bemutatóra Trianon óta nem került sor a magyar fővárosban. A tárlat Erdély és Partium kiemelkedő képzőművészeti életműveinek reprezentatív bemutatását vállalta fel, célja: ízelítőt adni a magyarországi közönségnek a határon túl megőrzött, európai rangú magyar értékekről. Mattis Teutsch János, Baász Imre, Szervátiusz Jenő vagy Nagy Imre alkotásai is szerepelnek a kiállításon, amelyen jelzésszerűen román és szász művészeket is felvonultatnak.