Forrás: magyarmuzeumok.hu

Somogyi Győző hősei

Somogyi Győző festő- és grafikusművész, akadémikus, a nemzet művésze Magyar hősök arcképcsarnoka című nagyszabású képzőművészeti kiállítása nyílt meg március 8-án, és négy hónapon keresztül, július 31-ig látható a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban, ahol jeles magyar személyiségek portréit mutatja be a Székely Nemzeti Múzeum. A történelmi arcképcsarnok száz magyar hadtörténeti személy portréjának gyűjteménye, amely Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig azon hősöknek kíván emléket állítani, akik történelmünk során a hazát védelmezték. A tárlat kurátora Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója, támogatója többek között a Magyar Művészeti Akadémia. 
A 11. székely határőrezred parancsnokságának egykori épülete ad otthont annak az arcképcsarnoknak, amely a magyar hadtörténet 100 legkiválóbb személyiségét mutatja be, köztük látható a 48-as szabadságharc tüzérőrnagya, az ágyúöntő Gábor Áron, akit a művész Kossuth kalapban ábrázolt. A lehető legtudományosabb pontosságra törekedve a Somogyi Győző különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk alapos előtanulmányokra vall. Olyan történelmi alakok jelennek meg itt, akik nemcsak katonának, de embernek is kiválóak voltak. Dr. Hermann Róbert, a kiállítást kísérő tudományos szöveg szerzője írja az azonos című kötet előszavában: e vállalkozás „igazi értelme és fontossága: emberközelivé és átélhetővé tenni a magyar történelem ezeregyszáz évét fiatalok és felnőttek számára egyaránt."
Az alkotó, Somogyi Győző Kossuth-díjas képzőművész úgy tartja, a magyar történelem tulajdonképpen hadtörténet, mivel rengeteg háború zúgott át a Kárpát-medencén, és Magyarország fennmaradását a hőseinknek köszönhetjük.
Szerinte vissza kell nyúlni a gyökerekhez, mint ahogyan ő tette, amikor három évtizede visszatért a természethez. „Rögtön kivirultak a színek, amint vidékre költöztem. Budapesten csak fekete-fehéreket csináltam, vidéken viszont elkezdtem festeni, és ugyanilyen a múltba, a történelembe való visszatérés és kapaszkodás is, aki csak a saját korával foglalkozik és abba merül el, azon belül is süllyed."
Somogyi szerint semmi sem veszett el, minden megvan és helyreállítható, csak le kell hajolni érte a földre – ott a múltunk, és él az Isten, akihez fordulunk. A reménytelenséget, a lemondást az ördög sugallja, ám minden helyreállítható. „Hiszen harminc éve aligha gondolhattuk például, hogy magyar huszárok fogják benyargalni a Kárpát-medencét, hogy fiatalok ezrei járják a népi táncokat és éneklik a népdalokat. Keresztény hitünk és nemzetünk is feltámasztható" – jelentette ki.
„Somogyi Győző a világ természetes rendjének helyreállításán dolgozik" – ezt emelte ki a kiállítás megnyitóján Tóth Norbert kurátor. Szerinte „Somogyi Győző a világ természetes rendjét igyekszik helyreállítani, minden munkája imádság is egyben, amely csodákat hoz létre, összeköt eget-földet, és szelíd választ ad a kor kérdéseire: a család, a közösség összetartozását mutatja fel a globális hatalom ellenében. Mintegy bizonyítva, hogy lehetünk szabadok, ha hittel és elszántsággal megvívjuk a harcainkat."
„Neki mindvégig jelen van két elem az életművében. Egyrészt egy nagyon mély hit, maga az alkotási folyamatban is és másrészt a magyar történelem, a magyar múltnak, a magyar kultúrának a kutatása, elemzése, feldolgozása és bemutatása. Háromszéken a lófők és a határvédő székelyek egykori hazájában különösen értékes ez a kiállítás, hiszen ma már nem fizikai, hanem szellemi határvédelem hárul az itt élőkre" – véli Várallyay Réka művészettörténész a kiállítással kapcsolatban.
„Válsághelyzetben több nagy személyiség is próbált olyan mikrokörnyezetet kialakítani, ahol átvészelhetők a nehéz idők. Talán most is ezt kellene tenni, mert fontos tudni, hogy hová tartunk vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Hogy képesek vagyunk megteremteni a magunk királyságát. Somogyi Győző kirajzolta a Kárpát-medencét, és ha több kis fénylő pontot létre tudunk hozni, ezek összeérnek" – fogalmazott a művészettörténész.
A fogadó intézmény igazgatója, Vargha Mihály, az MMA rendes tagja a tárlat megnyitóján emlékeztetett rá, hogy hat évvel korábban – ugyancsak március idusára időzítve – a múzeum már otthont adott egy Somogyi Győző-kiállításnak, akkor harcosok, katonák, huszárok viseleteivel ismerkedhettek meg a látogatók. „Ez az alkalom azért is fontos, hogy az erdélyi magyarok ne csak Munkácsy Mihályt vagy Háromszék nagy festőjét, Gyárfás Jenőt ismerjék, hanem a mai klasszikusokat is. Fontos ugyanakkor, hogy mi sem maradunk ki a körforgásból, Gábor Áron ágyúját már több helyre is elvitték Magyarországon, e hét végén pedig a hatodik helyszínen, a budai Várban bocsátják közszemlére" – fogalmazott a szobrászként is ismert intézményvezető.
12 aprilie 2022  |  kiállítás somogyi győző vargha mihály határon túli