Fotó: Bús Csaba (baon.hu)

XIX. Lakiteleki Filmszemle

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Sára Sándor alapította Lakiteleki Filmszemlét, ezúttal Kósa Ferenc, az MMA néhai tagja emlékére, melyre krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A versenyen részt vehettek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek határon innen és túlról, minden olyan 2010 után készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléken még nem szerepelt. A november 29-i díjkiosztón a szemle fődíját A völgy hangja című alkotás kapta. A zsűri elnöke Buglya Sándor, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője volt. A filmszemlét a Magyar Művészeti Akadémia idén is támogatta.
A Kárpát-medence egészéből benevezett 116 alkotás közül 2019. november 27–29. között az előzsűri döntése nyomán 31, összesen 600 percnyi film került a Lakiteleki Népfőiskolán a zsűri és a közönség elé.
A zsűri tagjai többek közt Agócs Sándor költő, Dippold Pál író, a Magyar Hírlap szerkesztője, Novák Emil, Balázs Béla-díjas filmrendező, Pilhál György, a Magyar Nemzet publicistája, Siklósi Beatrix, a köztelevízió kulturális csatornája, az M5 igazgatója és Szakolczay Lajos, Széchenyi-díjas irodalomtörténész; elnöke Buglya Sándor, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője, Balázs Béla-díjas filmrendező-producer volt. A mustra elismeréseit pénteken Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át.
A fődíjat, a Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által felajánlott egymillió forintot Daczó Katalin erdélyi rendező kapta A völgy hangja című alkotásáért, valamint átvehette a Nemzeti Művelődési Intézet különdíját is. Az Országgyűlés elnökének díját Lukács Csaba, a Miniszterelnökségét pedig Fazakas Szabolcs és Barabás Árpád székelyudvarhelyi alkotók érdemelték ki.
A völgy hangja a Gyimesek völgyének településein készült, s a Gyimesvölgye Férfikórus tagjainak hétköznapjain keresztül tárja elénk a falvak életét. A gondokon átsugárzik a tisztaság, amely énekükből árad, vezetőjük a gyimesfelsőloki énekzene tanár és népzenész Antal Tibor.
A fődíjastól összpontszámban alig maradt el a Gyökérkeresők – ezredvégi emberkereskedelem című film, amelyet az ugyancsak székelyföldi származású, Budapesten élő Lukács Csaba újságíró rendezett. Témája az 1989-es forradalom után a romániai árvaházakból örökbe fogadott, külföldre került gyermekek sorsa, akik azóta felnőttek, és közülük sokan keresni kezdték vér szerinti szüleiket. A film több ilyen fiatalt kísér el Erdélybe, s döbbenetes, katartikus találkozásoknak vagyunk tanúi. A Gyökérkeresők közönségsikerére jellemző, hogy a nézőktől – akik ugyancsak értékelték a filmeket – négy különdíjat is kapott.
Szabó Attila filmje ismét az élmezőnyben végzett. A szőnyeg alá söpört negyed a cigányok lakta székelyudvarhelyi Budvár nevű terület életéről szól, amelyet még a Ceaușescu-rendszerben hoztak létre, s ahol ma több mint ezer, többségében gyerek él elképesztő körülmények között. Mi ad esélyt a változásra? – a filmszociográfia erre keresi a választ két tehetséges, tanulni és a nyomorúságból kitörni vágyó gyermek sorsán keresztül.
Sikeresen szerepelt a sepsiszentgyörgyi Vargyasi Levente és Kinda István Kerekesek című néprajzi dokumentumfilmje is, amely a zabolai Gál Józsefet mutatja be, aki nyolcvanon túl is mestere a szekérkerék-készítésnek. Katona László A taplász című kisfilmje pedig Korondra hív bennünket, hogy megismerjük azok munkáját, akik az erdei taplógomba „húsából" készítenek sapkát, terítőt vagy akár ködmönt is. A Miniszterelnökség félmillió forintos különdíját a Székelyföldi legendárium rajzfilmsorozatból A tejút című film kapta, amely Csaba királyfi és a Csillagösvény mondáját dolgozza fel.
A 31 döntőbe jutott filmből végül 20 részesült valamilyen díjban. A díjazottak közül kiemelendő a szabadkai Kabók Erika Érccel mért életek című filmje, melynek stábja Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából a kunszentmiklósi Tóth Péter Lóránt Radnóti-díjas versmondóval – a versvándorral – végigjárta az erőltetett menet 820 kilométeres útját Bortól Abdáig, a költő halálának helyszínéig. Ugyancsak említésre érdemes a recski Gál Tamás Szeretünk itt élni című alkotása, amely a kárpátaljai Rafajnaújfalu – Recsk testvérfaluja – lakóinak küzdelmes hétköznapjait és szülőföld-szeretetét hozza elénk. A szabadság bolond körei című film (rendezője Dér András és Muhi Klára), amely az egykori Aranyketrecről, az intapusztai „bolondokházáról" szól, melyben Goldschmidt Dénes, a reformer pszichiáter az 1960–70-es években menedéket teremtett azoknak, akik nem tudtak alkalmazkodni a „normális világhoz". Ennek azonban – mint később kiderült – túl nagy volt az ára. Somogyvári Rudolf alkotása, a Free Mobility a mozgáskorlátozottak közösségének túráira visz el minket, példát adva összefogásból és akaraterőből. Drámai erővel bír Balogh E. Zoltán és Halper János Tekintetek című balladája, mely az 1919-ben, a Tanácsköztársaság terrorkülönítményesei által kivégzett dr. Kucsera Ferenc szentendrei káplánról szól. Egészen más hangulatú a 15 éves budapesti Peresztegi Hanna Címkék nélkül című vallomása 10 esztendős autista öccséről. Az alkotás a nehéz téma ellenére is derűt sugároz.
A 38 tagú, főként filmes szakemberekből és írókból, újságírókból álló zsűri és az alkotók között a vetítések után szokásosan esténként tanulságos, éjszakába nyúló beszélgetések zajlottak. A szemle Sára Sándor, a zsűri ez év szeptemberében elhunyt elnöke, a nemzet művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező kezdeményezésére jött létre 1994-ben, s vált a Kárpát-medencei magyar filmművészet jeles, összetartozást erősítő eseményévé.

30 noiembrie 2019  |  sára sándor kósa ferenc buglya sándor lakiteleki filmszemle