Elkészült Makovecz „Bástyája"

2019. április 9-én Piliscsabán átadták az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete új székházául szolgáló épületet. A beruházás része a "Makovecz Imre bástyája" elnevezésű projektnek és a piliscsabai Iosephinum területén valósult meg. Mivel az épület Makovecz tervei alapján készült, a megvalósítás kapcsolódik a Kormány 2016-ban meghirdetett, Makovecz Imre építész életművének gondozását, fenntartását, fejlesztését célzó programhoz, melyben – többek között – közösségi háttér, fenntartó akarat esetén Makovecz Imre „fiókban maradt" épületei is megvalósulhatnak. A 2002-ben alapított, Maróth Miklós professzor irányításával működő intézet célja a magyarországi iszlám-kutatások művelése.
A kormány kiemelt projektté tette a piliscsabai Avicenna Kutatóintézet beruházását. Az építtető az Avicenna Kutatási Non-Profit Kft., a kivitelező a Triskell Épülettervező Kft. A teljes projekttámogatás 1 milliárd 293 millió forint volt, melyet a Makovecz Imre hagyatékáról való gondoskodás, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetése érdekében szavazott meg a kormányzat, ennek fejében az épület állami tulajdonba kerül. Mivel a terület a PPKE BTK campusával alkot szoros egységet, ez az ingatlan is szerves részét képezi az egyetemi környezetnek.

Makovecz Imre a henger alakú, bástyaszerű épületet eredetileg a solymári Waldorf-iskola számára álmodta meg, ám az a beruházás végül nem valósult meg. Az újratervezés Turi Attila, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője – a Triskell építésze – nevéhez fűződik.
Az épület, mely – bár eredetileg más, de hasonló jellegű funkcióval bírt – alkalmas térképzésében és tömegében a kutatóintézet elhelyezésére. Alkalmassága nem csupán tereinek beosztásában, de térkapcsolataiban, építészeti megjelenésében is igaz. A kör alaprajzú, henger alakú háromszintes, alápincézett tömeg egy 10 méter átmérőjű belső fedett átrium (aula) köré szerveződik, melyet kupola zár le és a központi felülvilágítón keresztül megvilágított. A centrális térképzés, az épülettömeg rokonságot mutat a kutatott terület építészeti hagyományaival éppúgy, mint európai kultúránkban a kora középkorban, majd a reneszánsz és barokk építészetben újra megjelenő – akkor elsősorban szakrális – térképzéssel. Az épület vasbeton külső és belső szárny alakú mellvédjei a makoveczi építészet emblematikus elemei, de a motívum előképe mind a keresztény, mind az észak-afrikai térség kultúráiban hagyományos elemként megtalálhatók.

A bástyaszerű első épületről csak vázlatterv készült – mondta Turi Attila építész, Makovecz Imre egykori munkatársa, akire a befejezés munkája hárult. Hozzátette: a vázlattervek olyan nagy pontossággal készültek, hogy rá igazából csak a technikai részletek kidolgozása várt.

Az épület földszintjén kutatókönyvtár és osztható előadóterem található, a felsőbb szinteken a kutatószobák és a vendégkutatók számára két szálláshely. Az épület olyan energetikai rendszerekkel, műszaki megoldásokkal készült el, melyek egy közel passzív ház szigorú kritériumait kielégítik. Köszönhető ez nemcsak az intelligens gépészeti berendezéseknek, az ökológia elvét szem előtt tartó mérnöki tervezésnek, de a környezettel való barátságos viszonyára, kis kihűlő felületeinek és racionálisan, költséghatékonyan kialakított épületszerkezeteinek is. Az épület elhelyezése okán is a Iosephinum terület központi, bejárati, a 10-es útról jól látható, meghatározó eleme. A valamikori laktanya alakuló terének végében helyezkedik el, lezárva a kollégium épülete által határolt teret. Az Avicenna 30 méter átmérőjű épület (nevét az első ezredfordulón élt híres perzsa orvos tudósról [Ibn Szína] kapta), előtte 45×45 méteres területen szabályos, raszteres geometriájú, előnevelt fákkal beültetett burkolt pihenőtér épült, melynek közepén nyáron hűst adó medence üzemel. A téren – a pihenést szolgáló bútorzaton, hangulatot emelő világítótesteken kívül – hat szobor elhelyezésére nyílik lehetőség (Borbás Dorka "OrigO" című üvegszobrát már el is helyezték).

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete megalapítása óta több mint másfél évtizedet várt az épületre. Orbán Viktor miniszterelnök az átadóünnepségen úgy fogalmazott: „mégiscsak volt értelme kibekkelni az elmúlt tizenhét esztendőt", a neves tervező „még a síron túlról is képes gazdagítani a nemzetet". Közölte, Makovecz Imrének számos terve vár még megvalósításra, és lépésről lépésre mindegyiket fel fogják építeni. (A Makovecz Imre Pályázati Alap beruházásairól itt lehet olvasni.) Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyarokat úgy ismerik Európában, mint "a legnyugatibb keleti népet", ami számos területen érhető tetten, például az iráni és török eredetű szavakban, a konyhaművészetben, a népi motívumokban, az irodalomban és a zenében.
Maróth Miklós akadémikus, az intézet igazgatója (az MMA társadalmi tanácsadó testületének is tagja) azt hangsúlyozta: a magyar orientalisztikában forradalmi változás volt az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete 2002-es létrehozása. Eddigi munkásságával pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igazolta az alapító döntésének helyességét. Kidomborította azt is, hogy az intézet a mai, feszültségekkel telt világban külön feladatának tekinti, hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassa annak valódi kultúráját, megismertesse kiemelkedő eredményeit.
Az intézet tehát már 17 éve működik a Pest megyei településen, vállalt feladata az arab, perzsa és török nyelvű muzulmán országok irodalmának, történelmének, és a széles értelemben vett kultúrájának, valamint magának az iszlám vallásának a kutatása. Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének célja a fiatalok pályára segítésén kívül az arabisztika és iranisztika egyetemi oktatásának támogatása: tankönyvek írása, az itthoni kutatók munkájához szükséges könyvek beszerzése, külföldi kutatók és oktatók meghívása, konferenciák rendezése, az arabisztika és iranisztika magyarországi képviselői közötti szakmai együttműködés elősegítése – olvasható az intézet honlapján.
10 aprilie 2019  |  makovecz imre turi attila