Nemzeti Táncszínház, előtér (Fotó: Hlinka Zsolt)

Átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét

Áder János köztársasági elnök 2019. február 15-én este felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét a fővárosi Millenáris parkban. Az új Nemzeti Táncszínház elkészülte mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is. A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz Művek egykori ipari csarnokában alakították ki. A nyitógálával megkezdődött a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
Az intézmény 2014-ben költözött ki korábbi kirendelt helyéről, a budai Várszínházból, az egykori karmelita kolostorban a Miniszterelnökség kapott helyet. Az elmúlt néhány évben a színház ideiglenes játszóhelyeken működött. A korábbi Millenáris Teátrum átépítése a kormány 4,6 milliárd forintos támogatásából valósult meg. Bár Magyarország első állandó táncszínháza elsősorban a táncszakma igényei alapján épült, az eredmény mégis egy multifunkcionális, számos kulturális célra vagy rendezvényszervezésre hasznosítható épület lett – ismertette Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A klasszikus háromhajós elrendezésű ipari csarnokot a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján alakították át, a kezdetektől szem előtt tartva a táncművész szakma elvárásait. Zoboki Gábor építész a sajtóbejáráson úgy fogalmazott, hogy a Ganz művekben annak idején a kor nagy tudósai dolgoztak, a helyszín történelmi szellemisége egyértelműen átmenthető a kortárs művészet világába. Az átépítéskor ezért többek között megőrizték és láthatóvá tették az egykori transzformátorgyár acélszerkezetének szegecselt tartóoszlopait. Az épület egyetlen teljesen új eleme a főhomlokzat és az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok, amelybe – az átépítés legnagyobb szerkezeti kihívását adva – csonka kúpként "lóg be" felülről a kísérletező jellegű produkcióknak helyet adó, 120 főt befogadni képes kisterem. Az előtérben "lebegő" kistermet 1500 tonnás vasbeton szerkezet tartja, amely a régi épület és az új előcsarnok pilléreire támaszkodik. A tartószerkezetet alulról egy 13 ezer darab faelemet felhasználó álmennyezet rejti el.
Orlovits Balázs építész elmondta, az előtér kettős funkciónak tesz eleget, itt találkozik a park az egykori ipari épülettel, a szabadidős tevékenység a kultúrával. A pavilonszerű előcsarnok ezért nyitott, kávézót is magába foglaló közösségi térként fog működni a park látogatói számára. Az épület központi helyszíne a korábbi stúdiótérből átépített 368 fős, dinamikusan alakítható mobil nézőtérrel ellátott nagyterem, amelyben egy 16 méterszer 24 méteres színpadot alakítottak ki. Az épületben emellett helyet kapott két próbaterem, egy oktatási, rekreációs programokat befogadni képes kamaraterem, egy hangstúdió, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségek és öltözők is.
Minden játszó- és próbatermet speciális, dupla lengőaljzatú borovi táncpadló borít, amely a lehető legjobban kíméli a táncosok ízületeit – mondta el Ertl Péter, aki kitért arra is: a balett-teremben modern függesztő rendszert építettek ki, ez akár egyszerre hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani.

          Az épületről röviden

A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek – a kétezres évektől stúdióként működő – egykori ipari épületéből alakították ki. A beruházás eredményeképpen az épület új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, valamint létrehozták a 368 főt befogadó nagytermet, a 120 fős kistermet, a két próbatermet, a kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, amely a táncprodukciók művészi lehetőségeit bővíti, valamint az új előcsarnokban szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó is az új közösségi tér létrehozásának koncepcióját szolgálja.
A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális, 16×24 méteres színpadot alakítottak ki. A nagyterem mobil nézőtérének tervezésére egy magyar céget kértek fel, amely többek között a New York-i 9/11 Memorial Museum részére is készített székeket, míg a kisteremben a Peter Zec és Otl Aicher által alapított Red Dot Design-díjas székek fogadják a nézőket.

          Az új Nemzeti Táncszínház terei

A Nemzeti Táncszínház új épülete ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján készült el. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és akár a jövőbeli igényeinek is. Az épület színházhoz méltó főhomlokzatot és új, többfunkciós előcsarnokot kapott, amely a park és az épület közötti intenzív kapcsolatot is megteremti. A park látogatói számára nyitott, kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb produkciók bemutatására is – a padozat színházzá, a lépcső pedig nézőtérré alakítható. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben „lebegő" kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült.
Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma széles repertoárjának, jelenlegi és jövőbeli igényeinek megfelelően alakítható át, de a sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb. – is megtarthatók benne. Ezt szolgálja a nézőtér szétbontható, mobil, oldalra kitolható székrendszere is.
A jövőben befogadó színházként működtethető 120 fős kisterem kialakításánál a tervezők olyan egységes tér létrehozására törekedtek, ahol a közönség szinte az előadás fizikai részesének érezheti magát. Az épületben két nagyméretű próbaterem is található, amelyből az egyik mobil falakkal tovább is osztható. A balett-terembe a 21. század minden igényét kielégítő, modern függesztő rendszert építettek be, amely akár hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani. A kamaraterem pedig színházi nevelési, gyermek és ifjúsági illetve rekreációs programoknak ad majd helyet. A beruházás során mindvégig a legfontosabb cél az volt, hogy a meglévő épületet a Nemzeti Táncszínház speciális igényeinek megfelelően alakítsák és bővítsék ki. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek. A kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4,6 milliárd forint volt.

Az átadóünnepségen az államfő, Áder János felidézte: csaknem 18 éve, 2001-ben a döntéshozókban felmerült, hogy a tánc közössége és közönsége Magyarországon elég nagy és erős ahhoz, hogy ez a művészeti ág ne csak "albérletben" legyen jelen a különféle színpadokon, hanem saját otthonra találjon. „A Nemzeti Táncszínház létrejötte azt üzeni: a magyar táncművészet folyamatosan olyan értéket hoz létre, amely bőven megérdemel egy önálló intézményt" – fogalmazott. Az első idők kényszerű megoldásai és az elmúlt esztendők állandó vendégeskedése után most új korszak kezdődhet – mondta, hozzátéve: nagykorúságának esztendejében végre elkészült a nemzeti intézmény saját múltjához és hivatásához méltó játszóhelye. A köztársasági elnök szerint az intézmény küldetése, hogy „képviseljen, teret adjon, bemutasson, elbűvöljön, neveljen és kezdeményezzen" amellett, hogy folyton fejlődő, inspiráló közeget teremtsen ott, ahol élvonalbeli, nemzetközi hírű magyar tánccsoportok adják egymásnak az öltözőajtók kilincsét. „Olyan hely legyen, ahol a kultúrát alkotják, formálják, éltetik", a magyar táncművészet mestereiben pedig minden tudás, tehetség és lelkesedés megvan, hogy a puszta falak közé mindenkor maradandó élményt adó előadásokat varázsoljanak – zárta beszédét a köztársasági elnök Weöres Sándor A tánc című költeményét is idézve.
A megnyitón a Magyar Művészeti Akadémiát dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár képviselte. A gáláról – amelyen a Magyar Állami Népi Együttes lépett fel – készült felvételt pénteken 21 órától az M5 kulturális csatorna sugározta.

          A Nemzeti Táncszínház története, hivatása

A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát. Legfontosabb feladata a hazai táncművészet képviselete, valamint menedzselése itthon és külföldön. Befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a 100 000 főt.

A péntek esti zárt körű nyitógála után a nagyközönség először szombaton vehette birtokba a Nemzeti Táncszínház új épületét. Február 16-án az idén 40 esztendős Győri Balett társulata nyitotta meg a táncszakma várva-várt új otthonát. Külön, erre az alkalomra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekarával kiegészülve, Beethoven VII. szimfóniájának feldolgozásával léptek fel – Passage címmel, továbbá részleteket adtak elő a még tavaly bemutatott PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire című nagysikerű balettükből is Balázs János zongoraművész közreműködésével. A Nemzeti Táncszínház új épülete, amelyet a Millenáris parkban ipari épületből kifejezetten táncelőadásokra építettek át 4,6 milliárd forintos állami forrásból, egy nagy és egy kisebb teremben összesen mintegy 500 nézőt tud befogadni. A gálaműsorral kezdődő Budapest Táncfesztivál összesen 24 előadással és kilenc premierrel várja a közönséget február 15. és március 2. között.
PianoPlays etűdök Liszt és Wagner műveire (részlet) és ősbemutató: Passage Beethoven VII. szimfónia a Nemzeti Táncszínház megnyitóján
Kiss János, a Győri Balett igazgatója hangsúlyozta, hogy a jubileumi évben ez a darab a társulat múltjának és jelenének megkoronázása. Ez tényleg egy történelmi pillanat – fogalmaz a darabbal kapcsolatban.
Passage című egyfelvonásos darabja előadásukkal nyitott a Nemzeti Táncteátrum, amely átkelést, átmenetet, folyamatot jelent. Nem véletlenül. Ahogyan a nyitó est, a darab is egy ünnepi alkalmat ragad meg és azt, hogy hogyan hat ez a nem hétköznapi állapot az egyénre és a közösségre. Főszereplője egy lány, aki élete különböző fázisait, átmeneteit éli meg egy különleges esemény alkalmával. A Beethoven VII. szimfóniájára készült darabot Velekei László Harangozó-díjas koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője koreografálta. A Passage szimfonikus balett. A társulat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekarának élő zenekari kíséretére táncol.
Rendkívül fizikális az előadás és száz százalék tánc. Ez a darab társadalomkritika, az uniformizálás ellen szól. Másrészt próbálom megszólítani úgy a közönséget, hogy találkozhasson a saját élete egy-egy momentumával" – vallja munkájáról a koreográfus. A darabot 18 táncos táncolta Bozóki Mara jelmezeiben. A főszerepben Gyurmánczi Diána, Luigi Iannone, és Jekli Zoltán volt látható. Az esten a balettosok a PianoPlays című előadásukból is bemutattak részleteket. A darabban Balázs János zongoraművész játszott.
18 februarie 2019  |  zoboki gábor mihályi gábor kiss jános nemzeti táncszínház