2016. november 14. – Rátóti Zoltán színművész Hamvas Béla műveiből olvas föl Molnár Sándor Üresség című kiállításán

Mit jelent az üresség, a kiüresítés, a leegyszerűsödés az öregkori művekben? Lemondást, aszkézist, vagy kiteljesedést? Mi történik, amikor a külvilág tükrözését felváltja a befelé fordulás, a motívumok eltűnése? Amikor már nem a néző nézi a képet, hanem a kép nézi őt?

2016. november 14-én, hétfőn 17 órakor Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Hamvas Béla műveiből olvas fel Molnár Sándor Üresség című kiállításán. Részletek hangzanak el a Titkos jegyzőkönyv; A kései művek melankóliája; Unicornis: Beszélgetések; Patmosz I., II. és III., valamint Hamvas Béla – Kemény Katalin: Forradalom a művészetben Hamvas-művekből.
Molnár Hamvas filozófiájának tanulmányozása során, Hamvas Bélával személyes kapcsolatban állva (őt mesterének tekintve), az 1960-as évek első felében alakította ki festőjógának nevezett élet- és festői programját. Koncepciójában a föld-, a víz-, a tűz- és a kristály-képek fokozatait a levegő-képek követik, mint halál előtti végső önkiüresítés állomása – erről szól a Magyar Művészeti Akadémia széházában, a Pesti Vigadóban jelenleg látható kiállítás, és erre az utolsó korszakra vonatkoztathatók az elhangzó a Hamvas-idézetek.
// ]]>